Tegnap éjfélkor tette közzé a 2018 első negyedévében elért pénzügyi eredményeit a Mol.
A hazai olajtársaságtól ugyan az egy évvel korábbinál összességében alacsonyabb számokat lehet várni, nem utolsó sorban az árfolyamhatások miatt, azonban egyes üzletágak eredménye javulhatott. Nézzük, milyen tényezők hatottak elsősorban az eredményekre, és melyek lehetnek a jelentés legfontosabb sorai!
A Mol jelentése tekintetében a legnagyobb figyelemmel várt eredményszám a kamatok, adófizetés és leírások előtt számolt, kiigazított alapszintű pénzügyi eredmény (EBITDA). Noha a Mol saját elemzői konszenzusa szerint az EBITDA forintban számolva mintegy 13 százalékkal maradhat el az egy évvel ezelőtti bázistól, azonban amennyiben a dollár/forint árfolyam változásaiból eredő hatást is figyelembe vesszük, már jóval árnyaltabb a kép. Az árfolyam az aktuális negyedben jóval alacsonyabban alakult a 2017 első negyedévinél.
Ez pedig alapvetően befolyásolja a forintosított eredmények alakulását az alapvetően dollár-elszámolású iparágban. A forint relatív erejének köszönhetően a dollárban számolt EBITDA ezek alapján közel az egy évvel ezelőtti szinten alakulhatott 2018 első negyedévében.
Az EBITDA mellett fontosabb még az üzemi és adózott eredmény – e sorokon ugyancsak nagyobb csökkenést valószínűsít a prognózis -, valamint a szabad cash flow alakulása is.
A Mol négy nagy üzletágának eredményei szintén a befektetői érdeklődés középpontjában állnak. Az egyes üzletágakban eltérő trendek érvényesültek, ami az eredmények alakulásában is tükröződhet.
A kutatás és termelés (upstream) éves és negyedéves összevetésben is növekvő EBITDA-t érhetett el, miközben az olajkitermelés enyhén emelkedhetett a társaság saját korábbi becslései alapján. Mindemellett a költségek alakulására is érdemes lesz figyelni.
A feldolgozás és kereskedelem eredményei viszont érdemben elmaradhatnak a korábbiaktól; az üzletág működési eredményeit illetően a finomított és petrolkémiai termékek értékesítése lesz meghatározó.
A viszonylag újonnan önálló üzletággá előléptetett fogyasztói szolgáltatások eredményei is bővülést mutathatnak éves összevetésben. A számok sokat elmondhatnak arról is, hogyan folytatódik a társaság 2030-as stratégiájának teljesülése, amelyben a Mol olyan területek fejlesztése irányába kíván elmozdulni, mint a petrolkémia, a fogyasztói szolgáltatások, illetve az e-mobilitás.
Az üzletágak teljesítménye mellett a Mol irányítása alatt álló horvát INA olajtársasággal kapcsolatos hírek és fejlemények is a befektetői fókusz alá esnek. Miközben a horvát kormány a Molnál levő 49,08 százalékos részvénypakett visszavásárlásának lehetőségeit fontolgatja, a társaság legutóbbi jelentése szerint története egyik legjobb eredményét érte el. A Mol áprilisi éves közgyűlésén Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató úgy fogalmazott, az INA ismét készen áll a beruházásokra, a Mol pedig azokra az intézkedésekre, amelyekkel a csoport többi részéhez hasonlóan fejleszti az INA működését, hatékonyságát.
Ami a további külső tényezőket illeti, az eredmények alakulását az árfolyamhatáson túl jelentősen befolyásolta az olajárak változása is, azonban ez a hatás nem egyértelmű, amint korábbi cikkünkben megírtuk.
Az energiahordozó árfolyamának emelkedése egyrészt kedvezően befolyásolja az upstream eredményességét, mivel a kitermelt olaj értékesítése utáni bevételeket emeli; másrészt azonban közvetve ronthatja a Mol esetében jóval nagyobb downstream üzletág eredményeit, miután nyomás alá helyezi a finomítói és petrolkémiai marzsokat. A feldolgozás és kereskedelem területén a brent/ural különbözet alakulása is meghatározó, míg a fogyasztói szolgáltatások eredményessége tekintetében a külső tényezők között a kiskereskedelmi és üzemanyag-forgalom alakulása is figyelemre méltó.
A Mol-részvény árfolyama közel 2 százalékkal erősödik csütörtökön késő délelőtt.
Equilor: Gyengébb eredményekről jelenthet a Mol
A Mol kutatás-kitermelés üzletágánál forintban elszámolva éves bázison javuló EBITDA-ra számít az Equilor, ezt elsősorban a jelentősen megugró olajárakkal és az érdemi elmozdulást nem mutató kitermelési volumennel magyarázzák, miközben a devizahatás visszafogta az eredménytermelést. A Brent ára 24%-kal emelkedett a tavalyi első negyedévhez mérten, amely a Mol átlagos realizált szénhidrogén árát is feljebb nyomhatta, miközben a negyedéves kitermelés a januári érték közelében, napi 111 ezer hordó egyenérték körül alakulhatott. Ez utóbbi negyedéves bázison emelkedésnek felel meg, mely elsősorban a Catcher mező felfutásának és a hazai kitermelés erősödésének köszönhető, noha a kitermelési volumenre a Scolty & Crathes olajvezeték problémája továbbra is negatív hatást gyakorolt. Az USD/HUF kurzusa 2014 vége óta nem látott szintre süllyedt a negyedév alatt, a forint dollárral szembeni erősödése a forintra átváltott bevételre és az EBITDA-ra is összességében kedvezőtlenül hatott.
Az emelkedő olajár a downstreamre negatív hatást gyakorolt, melyet a negyedéves finomítói marzs is tükrözött. A marzs romlás elsősorban a kőolajár számlájára írható, hiszen többek között a benzin és dízel crack spreadek érdemi változást nem mutattak év/év alapon, míg az Ural-Brent spread év elejétől látott folyamatos tágulása részben ellensúlyozhatta az emelkedő olajár hatást. A downstream eredményét továbbá a rijekai és a pozsonyi finomítók leállása, és az így alacsonyabb kihozatali mennyiség ronthatta. Az új petrolkémiai árrés negyedéves bázison javult, de éves összehasonlításban jelentősen csökkent. A marzs erózióját részben ellensúlyozhatta az éves bázison növekvő értékesítési volumen és az EUR/USD kurzusából adódó pozitív devizahatás.
A fogyasztói szolgáltatások szegmenstől ismét kedvező EBITDA-ra számít az Equilor. A Fresh Corner üzletek száma a 2017-es bázishoz képest jelentősen nőtt, megközelítve az 500-as értéket. A nem-üzemanyag termékek felfutó értékesítése és az éves bázison erősödő üzemanyag kereslet egyaránt kedvezően hathatott a szegmens eredményére.
Összességében éves bázison gyengébb eredményekre számíthatunk a Moltól forintban kifejezve, melyet a downstream húzhatott le. Az idei évben az olajár 2017-es szintekhez képest magasabb értékei az upstream eredménytermelését javíthatják, miközben a tavalyi EBITDA legnagyobb hányadát kitevő downstreamet negatívan érintheti. A finomítói marzsok és a petrolkémiai árrés egyaránt elmaradhat a bázisértéktől. A Mol készletpótlása egyre égetőbb kérdéssé válik, melyet a Mol inorganikusan, azaz felvásárlások útján pótolna, az INA eladásától függetlenül. Ez utóbbival kapcsolatban Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató közölte, hogy Oroszországban, Ománban és Pakisztánban is akvizíciós célpontokat keresnek. Emellett a befektetők fókuszában továbbra is az INA sztori állhat, amely az elemzői konferenciahívás egyik kulcstémája lehet – vélik az Equilor elemzői.
Forrás: portfolio
