Szerda délután közzétette az Európai Bizottság (EB) elnöke, Jean-Claude Juncker a 2021-2027-es uniós büdzsére vonatkozó javaslatait, amit nyugodtan tekinthetünk hadüzenetnek is.
Komoly vita, érdekérvényesítés veszi kezdetét mostantól az Európai Unióban, az EB elnöke ugyanis szerda délután felfedte a lapjait. Bár sok újdonságot nem tartalmazott az EB elnökének Európai Parlamentben tartott előadása, egyvalami azonban egészen biztosan átjött Jean-Claude Juncker beszédéből: az uniós bürokraták által renitensnek tartott nemzetállamokkal szemben zsarolási alapnak fogják használni a költségvetésről szóló vitákat. Az EB elnöke nem is kertelt, később kimondta: ha nincs rendben a jogállamiság egy adott tagállamban, annak komoly költségvetési következményei lehetnek.
„Fontos, hogy az EU tagjai valamennyien jogállamok legyenek és maradjanak, ezért akarunk egy új mechanizmust beindítani, amely költségvetési eszközökkel is védi olyan kockázatoktól az európai jogállamiságot, amelyek újonnan keletkeztek” – utalt Juncker beszédében a Brüsszel által tervezett költségvetési bombára. Majd így folytatta:
„Ez az eszköz lehetővé teszi az unió számára, hogy felfüggessze, csökkentse vagy korlátozza az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést a jogállamiságot érintő hiányosságok jellegével, súlyosságával és hatókörével arányos módon. Ilyen határozatra az Európai Bizottság tesz majd javaslatot, és az elfogadásáról a Tanács fordított minősített többségi szavazással dönt”.
Vagyis: a nemzetállamoknak minősített többséget kell szerezniük ahhoz, hogy leszavazzák az ellenük bevetett uniós pénzfegyvert.
Egyébként igencsak optimista az EB javaslata: bár jövő tavasszal EP-választásokat tartanak, az elkövetkezendő időszakban mégis azt reméli a testület, hogy a választásokig befejezik majd a költségvetésről szóló vitát, ami valljuk meg, igencsak mélyről indul. A gazdasági felzárkóztatási és a mezőgazdasági támogatásokat például 5 százalékkal kurtítanák meg – mondván: Nagy-Britannia kiesésével csökken az EU bevétele. Az infrastruktúra-fejlesztésre ugyanennyi pénzt fordítanának, mint most, a kutatási programokra, illetve az Erasmus+ programra viszont jóval több pénzt áldoznának az uniós büdzséből.
Ha a számokat nézzük: 1135 milliárd eurónyi költségvetésről van szó az EB javaslatában, amely az uniós országok bruttó nemzeti jövedelme, a GNI 1,114 százalékának felel meg. Eddig a tagállamok a GNI 1 százalékát utalták az uniós büdzsébe, tehát ez is egy sarkalatos pontja lesz az elkövetkezendő vitáknak.
