A napokban 7 milliárd forint fölé emelkedett egy olyan magyar tőzsdei cég piaci kapitalizációja, aminek: nincs profitja, de még bevétele sincs, nincsenek alkalmazottai, és jelenleg gyakorlatilag nem foglalkozik semmivel sem, ráadásul éppen hogy csak sikerült elkerülnie a csődöt, és jelenlegi formájában a vállalatnak semmiylen eszközállománya sincs!
Az Est Media árfolyama azonban csak meredeken emelkedik, sokan arra számítanak, hogy az Opushoz vagy a Konzumhoz hasonló sztori készül, és egy ismert nagybefektető tölti meg tartalommal az üres céget. Pedig konkrét befektető még nincs is, a cég el sem kezdte keresni a megmentőt, de a vállalat korábbi vezetője, Balázs Csaba bizakodó, szerinte akár már idén új nagytulajdonos szállhat be a cégbe.
Sokan arról beszélnek, hogy a Konzumhoz és az Opushoz hasonlóan az Est Mediából is nagy sztori lehet. Még az indulás is hasonló, kvázi üres céget töltenének meg tartalommal.
Erre a felvetésre az a rövid válaszom, hogy a csődeljárás sikeres lezárása után valóban a tartalommal való megtöltés a következő lépés. A hosszú válaszom pedig az, hogy egyelőre nem lehet megmondani, hogy az Est Media az Opushoz hasonló cég lesz, vagy valami egészen más, hiszen a jövőbeni tulajdonos dönti majd el, hogy mi lesz a vállalat tevékenységi köre. Az viszont jól látható, hogy a befektetők várakozásai optimisták.
Kérdésre Balázs Csaba, hogy milyen befektetőt látnak szívesen? – ezt válaszolta: „Az Est Mediában bárki lehet befektető, aki elfogadja az üzleti és a jogszabályi feltételeket.”
Riporter: Mit lehet tudni a cég jelenlegi állapotáról, tartalmaz-e bármilyen eszközt, tőkehelyzete rendezett?
Balázs Csba: „Jelenlegi formájában a vállalat nem tartalmaz semmilyen eszközt, mivel pontosan az volt a célunk, hogy olyan társaságot hozzunk létre, amelyik tőkepiaci keretet biztosít egy befektetés fogadására. Mondhatjuk úgy is, hogy zéró árbevétel, zéró nyereség. Olyan céget akarunk létrehozni, amelyiknek enyhén pozitív a saját tőkéje, de nincs olyan tevékenysége, amivel utána tranzaktálni kellene, amit értékelni kellene vagy bármilyen más akadálya lehet egy következő tranzakciónak.
Az Est Media a csődeljárást követően meg fog felelni a tőzsdei szabályozásnak, a saját tőke meg fogja haladni a jegyzett tőkét, és nem lesz szükség tőkepótlásra. Április 26-án lesz a közgyűlés, ezt követően fogja az igazgatóság meghozni a határozatát, amely az ún. csődrendező részvények kibocsátásáról szól. Ezután helyreáll a társaság tőkeszerkezete. Illetve tulajdonképpen már akkor helyreállt, amikor a bíróság jóváhagyta a csődegyezségi megállapodást, amely tartalmazta, hogy a bejelentett hitelezők leszálltak a követelésük névértékének 2,5 százalékára, így a társaság saját tulajdonában lévő kötvények gyakorlatilag annulálódnak.”
A Pesti Est ingyenes programajánló újságot kiadó vállalatcsoportot közel 15 évnyi működés után vásárolta fel az Econet, majd ezt követően a tőzsdei cég a médiatevékenységét külön cégbe, az Est Media Group-ba szervezte át. A magát számos területen kipróbáló Econet Est Media leányvállalata a kétezres évek közepére kiterjedt médiaporfóliót épített fel, a csúcspontot pedig a cég Szigetbe való bevásárlása jelentette 2007-ben.
A válság a nevét időközben Econetről Est Mediává változtató céget is megtépázta, a társaság 2008 és 2011 között adózott eredmény szinten egyre nagyobb veszteséget termelt, a részvényárfolyam zuhanni kezdett, a társaság médiaportfóliójából végül a Szigetben fennálló üzletrészének eladására is rákényszerült 2012-ben, nem sokkal később pedig az Est Media leányvállalata csődvédelmet kért.
Az éveken át húzódó csődeljárás keretében a társaság végül megegyezett a hitelezőivel, akik követelésük 97,45 százalékáról lemondtak, hogy a fennmaradó 2,55 százalékért cserébe pedig tőkeemelés keretében új Est Media részvényeket kapnak majd. A piaci szereplők kedvezően fogadták az Est Media körül kialakult helyzet rendeződésének lehetőségét, a vállalat részvényei januártól április végéig 55 forintról 139 forintig emelkedtek, majd negatív korrekció kezdődött, az Est Media papírjai ezzel együtt is duplázni tudtak idén.
Balázs Csaba: „Nincsenek Est Media-részvényeim.”
Riporter: Ha hitt a csődeljárás eredményességében, miért nem szerzett korábban Est Media-részvényeket?
Balázs Csaba: „Amiben én hittem, az az volt, amit csináltam. Hogy a csődeljárást végig tudjuk vinni. Ez egy nagyon alaposan előkészített és mind jogilag, mind más szempontokból magas színvonalon kivitelezett eljárás volt. Azt gondoltam, hogy ebbe a társaságba biztosan fogunk tudni befektetőt találni. Az a konstrukció, amin gondolkoztunk, azon az árfolyamszinten jelentkezett, és nyilván egy más konstrukcióra vonatkozott. Akkor simán lehetett volna tenni takeover ajánlatot. A jelenlegi árfolyam szűkíti a cselekvési terünket, mert csak olyan befektetőt tudunk befogadni, aki vagy vállalja azt, hogy néhány milliárd forintot befizet az elején és eluralja a társaságot, vagy azt vállalja, hogy irányító kisebbségi tulajdont szerez. A tervezéskor át kellett gondolnunk, hogy lesz-e befektető, most úgy gondoljuk, hogy lesz. Amikor jelenlegi kisrészvényeseink közül néhányan segíteni akartak, az már egy magasabb árszint mellett volt. Ezt megköszöntük nekik, és mondtuk, hogy esetleg egy későbbi időszakban visszatérhetünk erre.”
Riporter: Önnek nincs részvénye, van viszont egy magánszemélynek, ő az egyetlen 5 százalék feletti tulajdonos. Ki ő?
Balázs Csaba: „Az egyetlen tulajdonos sehogy sem kapcsolódik a társasághoz. Amikor nagyon mélyen volt az árfolyam, 1-1,6 forint körül, az egyik tulajdonosi megfeleltetésnél meglepve vettük észre, hogy az addigi teljesen szórt, 100 százalékos közkézhányad csökkent, és az ország keleti felében élő úr részesedése feljebb csúszott, viszont erről nem kaptunk bejelentést. Írtunk neki egy levelet, hogy a jogszabályoknak megfelelően legyen szíves bejelenteni, hogy 5 százalék fölé csúszott. Később megtörtént a bejelentés, azóta nem változott a részesedése annak ellenére sem, hogy most már bőven 100 forint fölé emelkedett az árfolyam. Úgy látszik, nem foglalkozik aktívan a részesedésével, közgyűléseken sem jelenik meg.”
Riporter: Kik az Est Media hitelezői?
Balázs Csaba: „A hitelezők között vannak magánszemélyek, akik a társaság munkavállalói, de ők nem tekinthetők átlagos hitelezőnek, illetve nekem van még minimális bérkövetelésem a társasággal szemben, és rajtam kívül még két személynek. Az összes többi hitelező pedig cég: vannak a normál szállítók, akiket valamilyen módon nem tudtunk kifizetni, vannak a kötvénytulajdonosok, akik a korábbi cégcsoportnak voltak valamilyen módon a szállítói, és vannak a hatóságok. A hatóságok között a legnagyobb hitelező a Fővárosi Önkormányzat. Vannak nagyobb kötvénytulajdonosok és egy cég, amelyik kifizette a NAV-tartozást. Van még az MNB, a BÉT, és volt a NAV, de utóbbi kifizetése már megtörtént. Túlnyomórészt kötvénytulajdonosok voltak a hitelezők, ezen kívül voltak járuléktartozások, de ezeket befizettük a csődeljárás során készpénzben.”
Riporter: A NAV-nak van még követelése az Est Mediával szemben?
Balázs Csaba: „A NAV adós abban az értelemben, hogy amikor benyújtották a követelésüket, akkor többet nyújtottak be, mint amennyi ténylegesen járt nekik. Mivel ezen már nem akartunk velük vitatkozni, hogy akkor 3 vagy 5 millióval tartozunk nekik, azt kértük attól a hitelezőtől – akinek szerintünk és a bíróság szerint is jogi érdeke fűződött ahhoz, hogy kifizesse ezt a követelést – hogy fizesse ki a teljes összeget. Ezért most az adófolyószámlánk 2 millió forint pluszban van.”
Riporter: A csődeljárásba a NAV már nem is ment bele?
Balázs Csaba: „Ki volt fizetve, nem kértük vissza a pénzt. Nem értettük a NAV magatartását. Ha sikeres lett volna az akciója, akkor mindenki rosszul járt volna: a részvényesek, a társaság, a hitelezők, a NAV, szóval mindenki.”
Riporter: Milyen feltételek mellett sikerült megegyezni a hitelezőkkel? A teljes tartozásból hány százalék jelezte, hogy igényt tart a csődeljárásra?
Balázs Csaba: „Összesen 1 milliárd és néhány százmilliónyi kötvényt képviselő tulajdonos jelentkezett be a több mint 3 milliárdból, és természetesen a társaságnál is voltak kötvények. A moratórium alá nem eső tételek kivételével leginkább kötvénytulajdonosok jelentkeztek be a csődeljárásba. A csődeljárási megállapodás az volt, hogy a hitelezők vállalták, hogy a teljes követelésük értékének 2,5 százalékát kapják csak meg, és ebben az értékben részvényeket fogadnak el. A csődegyezséget egy egyszerű zártkörű tőkeemeléssel lehet végrehajtani, és valamikor május elején ez létrejön. Ezt követően nagyjából a kétszeresére fog emelkedni a jegyzett tőke, mert a hitelezők a fennmaradó követelésükért cserébe 0,78 forint névértékű új részvényeket kapnak majd, ezáltal több részvény keletkezik majd, mint a követelések névértéke. Nekem 4-500 ezer forint követelésem van a társasággal szemben, ez azt jelenti, hogy több százezer részvényem lesz.”
Riporter: Volt már olyan befektető, aki komolyan érdeklődött az Est Media iránt?
