Henri Malosse cikkében leleplezi, hogyan vette át Németország az unió irányítását, és hogyan befolyásolja Angela Merkel az uniós intézmények működését. A szerző szerint a helyzet tarthatatlanná vált, de van még remény Európa számára, ezt bizonyítja az április 8-i magyarországi országgyűlési választás eredménye is.
Henri Malosse, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EESC) korábbi elnöke (2013. április – 2015. október), és a francia üzleti élet meghatározó személyisége a Valeurs Actuelleshasábjain kritizálta Angela Merkel és Németország túlzott befolyását az Európai Unió intézményeiben.
Az áprilisi magyarországi parlamenti választás kiváló jelzés: Brüsszelben sokan tévesen azt jósolták, hogy összeomlik Orbán Viktor többsége, ennek azonban az ellenkezője történt. A magyarok nem Európát utasítják el, hanem az uniós irányítás jelenlegi módját, amely kétes ideológiák és az ún. »európai értékek« nevében jár el”
– írja Malosse elemzésében.
A szakértő az unióban uralkodó kettős mércére példaként hozza fel, hogy míg Lengyelországot azért vegzálják Brüsszelben, mert meg akar szabadulni a kommunista klikktől az igazságszolgáltatási rendszerében, addig Franciaországot soha egy rossz szó nem éri amiatt, hogy a francia igazságszolgáltatás egyáltalán nem független a politikai hatalomtól.
Az európai projekt már hosszú ideje nem tartozik az európaiakhoz”
– írja Malosse, majd hozzáteszi: „az elitek, akik az európai projektet vezették, apránként kisajátították azt. Ez a folyamat az utóbbi húsz évben jelentősen felgyorsult, mivel a maastrichti szerződés a piacgazdaságot dogmává tette, és az egységes valuta három kritériuma minden európai politika alapjává vált, mintha a társadalom csak pénzügyből és a gazdaságból állna.”
Elfelejtették a kultúra, a biztonság jelentőségét, az örökségünk és identitásunk, a szabadság szellemét…”
Malosse szerint az európai tisztviselők első generációi úttörők voltak, az őket követők azonban elvek nélküli technokratákká lettek.
Mára az európai intézmények, különösen az Európai Bizottság a német kormány meghosszabbított karjává vált. És az egyetlen európai ország általi hegemonisztikus irányítás egyre inkább terhet jelent, és egyre láthatóbb”
– írja Malosse.
Fotó: AFP
Malosse feleleveníti a 2001-es a nizzai szerződésről folytatott vitákat, melyek során Jacques Chirac francia elnök tudatosan megtörte a nagy országok közötti egyensúlyt, és 99 EP-képviselővel ruházták fel Németországot – 26-tal többel, mint az olaszokat, a franciákat vagy a briteket –, azóta az EP is nagymértékben német befolyás alá került. Malosse emlékeztet: a két fő politikai csoportot, a konzervatív EPP-t és a szocialista S&D-t a „nagy számok törvénye” alapján Németország uralja. Az EPP elnöke is német, valamint a zöldeket és az ultrabaloldali frakciót is németek irányítják. Ezenkívül a CDU-s Klaus Welle az Európai Parlament főtitkára, míg az SPD színeiben a német Markus Winkler a főtitkárhelyettes.
A francia üzleti szakértő szerint az Európai Tanácsban is a német akarat dominál amióta a germanofil lengyel Tusk az elnök, akinek 2017-es második kinevezése német nyomásra, a lengyel kormány akaratával szemben történt meg, ők ugyanis elítélik, amiért elnökként kiárusította az ország médiáját, biztosítóit és bankjait a befolyásos nyugati szomszédnak.
Malosse szerint a német befolyás az Európai Bizottságban is erősen jelen van.
Jean-Claude Juncker kinevezésének támogatásakor rögtön világossá vált, hogy Merkel – egy közel száz országban jelen lévő német médiaóriás, a Bertelsmann lobbistáját – Martin Selmayrt ülteti Juncker nyakára kabinetfőnöknek.”
Fotó: AFP
Hát nem botrányos, hogy Maastricht szent elveinek nevében egyre inkább úgy tűnik, hogy a német gazdaság irányít Brüsszelben, illetve Berlin Európa ura?”
– teszi fel a kérdést cikkében Malosse, aki szerint nyilvánvaló, hogy az európai külkereskedelmi politika a német ipar szolgálatában áll, hogy az mindenütt eladhassa a gépeit. Malosse szerint ez a folyamat rossz és végzetes lehet több európai ágazat számára is.
Malosse szerint itt az ideje, hogy átgondoljuk az európai projektet, és hogy véget vessünk egy ország hegemóniájának – pontosan azért, mert az említett ország (Németország) a legerősebb állam Európában. Valamint szerinte ideje véget vetni a való életet nem ismerő technokraták víziójának.
Mindenekelőtt nem több, hanem jobb Európa kell, egy olyan demokratikusabb Európa, amely az állampolgárok prioritásaira koncentrál, mint a biztonságra, a határok és a munkahelyek védelmére, a fiatalok jövőjére. Olyan Európára van szükségünk, amely népeink és nemzeteink együttműködését szolgálja, és nem olyanra, amely megbünteti, megbélyegzi vagy szamárpadba ülteti azokat, akik nem osztják a Brüsszelben uralkodó elitek ideológiáját”
– írja zárásként Malosse, aki szerint a 2019-es EP-választás nagy lehetőség lehet a változást akarók számára.
Forrás: Valeurs Actuelles
