Félvad, igénytelen növények, kicsi, ám annál értékesebb maghozammal – ezek a zöldtrágyanövények. Bepillantottunk a termesztésükbe főnövényként vetve, és megtudtuk, mennyire tűrik a nyári másodvetést.
Ezek az apró magvú, még csak félig-meddig „domesztikált” növények nem igényelnek kényeztetést, majdnem úgy nőnek, mint a gyom. Éppen ezért a vetésváltási szabályokra legalább annyira ügyelni kell, mint az izolációs távolságokra, amikor az egyes táblák helyét megtervezzük. Jellemzően kevesebb magot hoznak egy tonnánál, az is egyenetlenül érik.Nem is mindegyik deszikkálható, a facélia például nem. Betakarításkor pergésre hajlamosak, némelyik faj magja repítőszőreivel elszáll egy nagyobb szélben. Behordáskor pedig nem egyszerű megszervezni a különféle fajok és fajták szeparált fogadását és tárolását, főként amikor ennyi féle maggal dolgoznak, mint a Lajtamagnál – vázolja a nehézségeket Bíró Sándor, a cég termelési vezetője.
Értékes magok
Agrotechnikai szempontból ezzel el is mondtuk a legnagyobb kihívásokat, hiszenalapvetően igénytelen növényekről van szó, amelyek a repce gépsorával a-tól z-ig tökéletesen kezelhetők. A magfogásra szánt másodvetésű növények kevés műtrágyát igényelnek, inkább arra kell ügyelni, nehogy megdőljenek a nitrogéntől. Ezért inkább ott vetik ezeket főnövényként, ahol gyengébbek a talajok. Gyakran látni például a Keleti-Bakony lankáin kéklő facéliaföldeket. A növényvédelemre sem kényesek, a vetés előtti talaj-előkészítésnek azonban nagyon gondosnak kell lennie – int a termelési vezető.
A sima talajfelszín az alacsony növésű kultúrák veszteségmentes betakarítását és a renden utóérlelt facélia földmentes felszedését is segíti. „Idén az elhúzódó, hideg tavasz késleltette a vetést. A talajban ugyan elegendő a csapadék mennyisége, de az elvesztegetett csaknem egy hónappal azt kockáztatjuk, hogy a virágzás-kötés ideje belenyúlik az aszályos nyárelőbe” – vázolja a kilátásokat a szakember.
Két időablak, amikor a zöldtrágya elvethető
A másodvetés gyakorlata Nyugat-Európából érkezett Magyarországra, ahol a nyári klíma ezt lehetővé tette, sőt a sok csapadék kifejezetten indokolta is a talajfolyamatos takarását. Franciaországban gyakran a főkultúrát sem tisztán, hanem egy köztes takarónövénnyel együtt vetik el. Magyarországon a nyári vetés két időpontban valósulhat meg: ha szinte a kombájn nyomában jár az aprómagvető gép, illetve augusztus 10. után, az első esők érkezésekor. A nyár többi időszakában nincs elég nedvesség a talajban a magvak tömeges kicsírázásához.
Más fajok legfeljebb egy őszi virágzásig jutnak el, mielőtt elfagynak, vagy betárcsázzák őket. Ezek közvetett hasznot hajtanak a táblán: szerves anyaggal dúsítják a talajt, a keveréket alkotó fajok különböző mélységig lazítják a földet és különböző mértékben féregűző hatással is bírnak. Virágzásuk idején pedig méhlegelőként szolgálnak.
„Sok termelő sajnos csak azért vet hasonló növényeket, mert támogatás vagy előírás kapcsolódik hozzájuk” – jegyzi meg Réder Richárd, a Lajtamag értékesítési igazgatója. „Még mindig nincs elég becsülete a termőföldnek vagy a vadvilágnak. Pedig ami a jelenben pénzkidobásnak tűnik, az a jövőt alapozza meg. Szerencsére egyre több gazdával találkozom, aki boldogan számol be arról, hogy javult a szőlőben a mikroklíma, több lett a termés az almáskertben a méhek miatt, vagy megállította az őzeket a vadlegelő. Ezek a visszajelzések adnak lendültet, hitet számunkra a munkánkban, hogy újra és újra előállítsuk ezeket a növényeket. Szegényebb lenne a világ nélkülük.”
Megnéztük a facélia vetését, íme a videó!