Olvasóink közül többen is mondták, gyakran dolgoznak szombaton és vasárnap is, ezt elvárja tőlük a munkáltatójuk. Mi jár a vasárnapi munka után, plusz bér vagy szabadság, esetleg mind a kettő?
Az egyik olvasónk a kereskedelemben dolgozik, egy másik pedig étteremben. A vasárnapi munka vagy a munkaszüneteken végzett munka a munkáltató által nincs mindig elszámolva, vagyis nem kapnak érte plusz bért. Kérdésük: jogosan teszik-e ezt?
Vasárnapi munka: többféle elszámolása van
A vasárnapok, munkaszüneti napok kiemelt státuszát elsősorban az általános munkarend törvényi fogalma biztosítja. Előfordul ugyanakkor, hogy a munkavállaló munkaidejét nem az általános munkarend szerint osztják be, például mert a munkáltató munkaidőkeretet alkalmaz, ami lehetőséget ad arra, hogy az egyes munkanapokra eltérő mértékben, illetve (korlátozásokkal) a hét bármely napján elrendeljen munkaidőt. Ilyen többek között a kereskedelmi, idegenforgalmi, egészségügyi terület – mondta az általunk megkérdezett szekszárdi jogász.
De csak a törvényben meghatározott munkavállalói csoportoknak osztható be rendes munkaidő vasárnapra. Ide tartoznak a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, idényjellegű, megszakítás nélküli vagy több műszakos tevékenység körében, a készenléti jellegű munkakörben, társadalmi közszükségletet kielégítő munkakörök.
Munkaszüneti pótlékra az a munkavállaló jogosult, aki munkaszüneti napon munkát végez, a pótlék egyaránt és azonos mértékben jár annak, aki munkaszüneti napon rendes munkaidőt, illetve annak, aki rendkívüli munkaidőt teljesít.
Fontos azonban, hogy ugyanazon munkaórák tekintetében senkit nem illethet meg egyszerre vasárnapi és munkaszüneti napi pótlék is. Mit jelent mindez? Amennyiben a munkavállaló vasárnapra eső munkaszüneti napon, illetve húsvétvasárnap vagy pünkösdvasárnap végez munkát, részére munkaszüneti napi pótlékot kell fizetni, vasárnapi pótlékot azonban nem, de jól látható, hogy ez magasabb összeget jelent.
A vasárnapi bérpótlék azonban nem jár mindenkinek automatikusan, így aki a kereskedelemben és a vendéglátásban dolgozik, csak 50 százalékos bérpótlékra számíthat. De például egy mentőápoló vagy az ország elektromos hálózatát felügyelő dolgozó már nem kap bérpótlékot vasárnap sem, mert a hét utolsó napján sem állhat le az élet, szűnhet meg az áramszolgáltatás vagy állhat le az egészségügy.
Éjszakai pótlék: 22 órától hajnalig
A másik fontos bérpótlék az éjszakai. A törvény szerint 22:00 és 06:00 óra között – minden ledolgozott órára – 15 százalékos éjszakai pótlék illeti meg a munkavállalót, ha legalább egy órát ténylegesen ebben az időszakban dolgozik. Fontos kitétel, hogy az éjszakai pótlék akkor jár, ha nincs más, magasabb összegű pótlék, ami az adott órákra vonatkozik.
Ez a szabály különösen érinti a vendéglátásban, a szállodaiparban, a biztonsági őröknél vagy a szállítmányozásban dolgozókat, akiknél a munkaidő rendszeresen átnyúlik az éjszakába.
Hirmagazin.eu: Ünnepnapon végzett munka – mit kell fizetni a munkavállalónak?
Az ünnepnapokon végzett munka a munkajog szerint különleges státuszban van, ezért a javadalmazása is eltér a hétköznapi munka díjazásától. Ünnepnapnak számítanak a törvényben meghatározott munkaszüneti napok, például január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1., december 25–26. és minden hivatalosan kijelölt ünnepnap.
Annak, aki ünnepnapon dolgozik, minden esetben jár a munkaszüneti napi pótlék, és ennek mértéke 100%, vagyis kétszeres bér ugyanarra az órára. Ez akkor is így van, ha az adott munkavállaló rendes munkaidőben, és akkor is, ha rendkívüli – azaz túlóra – keretében dolgozik. Nagyon fontos, hogy ez a pótlék nem váltható ki szabadsággal vagy pihenőnappal, tehát a jogszabály nem teszi lehetővé, hogy az ünnepnapi munkát „lecsúsztassák” és ezzel a munkáltató megspórolja a pótlékot.
Az is lényeges szabály, hogy ugyanarra az órára nem járhat egyszerre több fajta pótlék. Ha valaki például egy ünnepre eső vasárnapon dolgozik, nem kaphatja meg külön a vasárnapi pótlékot és az ünnepnapi pótlékot is, ilyenkor mindig a magasabb, vagyis a 100%-os munkaszüneti napi pótlék jár neki.
Vannak azonban olyan munkakörök – például egészségügy, közműszolgáltatás, mentés, rendvédelem –, ahol az ünnepnap is munkanap lehet. Ezekben az esetekben is ugyanúgy megilleti a munkavállalót a 100%-os ünnepnapi pótlék, függetlenül attól, hogy a feladatot a rendszer működése miatt muszáj elvégezni.
A kereskedelemben és vendéglátásban dolgozók különösen érintettek, hiszen az ünnepek alatt sok hely nyitva tart vagy rendezvényeket szolgál ki. Számukra sincs kivétel: ha a munkáltató ünnepnapon rendel el munkát, köteles kifizetni a kétszeres bért. Ha ez nem történik meg, akkor jogsértésről beszélünk, és a munkavállaló munkaügyi hatósághoz fordulhat.
Összegző táblázat: Melyik nap után milyen pótlék jár?
| Munkavégzés típusa | Mikor? | Mennyi pótlék jár? | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Vasárnapi munka | Bármely vasárnap | +50% (kereskedelem, vendéglátás) | Bizonyos munkakörökben nem jár pótlék (pl. egészségügy, közmű). |
| Munkaszüneti nap | Ünnepnapok (jan.1., márc.15., húsvéthétfő stb.) | +100% | Nem váltható ki „lecsúsztatással”. Mindig dupla bér jár. |
| Vasárnapra eső ünnepnap | Húsvétvasárnap, pünkösdvasárnap, vagy ha az ünnep vasárnapra esik | Csak +100% ünnepnapi pótlék | A magasabb érték jár, a két pótlék nem adódik össze. |
| Éjszakai munka | 22:00 – 06:00 között | +15% | Akkor jár, ha arra az időszakra nincs magasabb pótlék. |
| Rendkívüli munka (túlóra) | Bármely nap | +50% túlórában, vagy +100% pihenőnap helyett | Ünnepnapon a túlóra is dupla bér. |
Nálatok hogyan számolja el a munkáltató a vasárnapi vagy ünnepnapi munkát: megkapjátok a plusz bért?
Szerinted igazságos a jelenlegi rendszer, vagy lenne mit változtatni rajta? Írd meg kommentben!
