Az amerikai elnök, bár nem siette el, elkezdte beváltani a kampányban tett fenyegetéseit, és védővámokat vetett ki két ázsiai slágertermékre, a napelemekre és a mosógépekre. Elemzők szerint bár nem valami jelentős lépésekről van szó, most mindenki azt találgatja, hogy mi lehet a következő: Trump tényleg komolyan belekezdett a világkereskedelem szétverésébe, vagy csak kellett dobni egy gumicsontot szavazótáborának.
Donald Trump hivatalba lépésének első évfordulóján elkezdte azt, amit a választási kampányban végig ígérgetett, aztán elnökként eddig valahogy elfelejtett: Kína és általában véve Ázsia kereskedelmi cseszegetését.
Az amerikai kormány a napokban bejelentette, amit már hónapok óta suttogtak ilyen-olyan források a nemzetközi gazdasági sajtónak: védővámokat vetettek ki a napelemekre és a mosógépekre.
- Viszont akármilyen furán is hangzik a mosógép-védővám, abból a szempontból mindenképpen fontos, hogy egy év után Trump csak beindította azt a fajta egyoldalú protekcionizmust, amitől gazdasági elemzők hada rettegett hatalomra jutása előtt.
- Másfelől a konkrétumok alapján az is egyértelmű, hogy ezek a protekcionista lépések pont annyira értelmetlenek, amennyire arra számítani lehetett egy olyan elnöktől és kormánytól, amely már eddig is bizonyította, hogy nem teljesen érti a 21. századi globalizált világgazdaság minden finomságát.
Magyarul a mostani lépések a nemzetközi gazdasági sajtó szerint várhatóan semmit nem fognak elérni kitűzött céljaikból, cserébe pont az amerikai gazdaságnak árthatnak. Ettől viszont az még simán lehet, hogy jönnek rájuk válaszlépések, amivel aztán végképp senki nem járna jól, Kínán kívül.
Nem hülyeség, csak de
A Trump-kormány a napelemekre 2,5 millió gigawatt importált teljesítmény fölött 30 százalék (és fokozatosan csökkenő), a mosógépekre 1,2 millió darabig 20, azon túl 50 százalékos védővámot vetett ki kedden, a külföldi gyártók tisztességtelen piacszerzésére hivatkozva.
Az amerikai elnök a lépést régi kampányszlogenjével indokolta, azaz hogy “senki sem húzhat hasznot Amerikán”. Ám azt is közölte, hogy szerinte ez nem kereskedelmi háború, csupán jogos önvédelem. Ez természetesen nem talált megértő fülekre Pekingben, ahol azt mondták, Trump túlreagálta a dolgot, és meg fogják védeni jogos gazdasági érdekeiket. De kiakadtak a lépésre Szöulban és Brüsszelben is.
A REAKCIÓKTÓL FÜGGETLENÜL TRUMP LÉPÉSE RÉSZBEN JOGOS, EGYÚTTAL VISZONT TELJESEN ÉRTELMETLEN.
A Fehér Ház érvelése szerint a napelemekre azért vetették ki a védővámot, mert Kína tisztességtelen állami támogatásokkal és egyéb “csalásokkal” teszi irreálisan olcsóvá napelemeit, az olcsó napelemekkel pedig elárasztja a világpiacot és kinyírja az innovatívabb, de drágább amerikai és európai cégeket.
Ez a sztori, ha nem is ilyen kristálytisztán, de igaz: Kína egy évtizede még elhanyagolható szereplő volt a napelempiacon, ma ott gyártják a világ napelemeinek kétharmadát. Ezt pedig valóban úgy érték el, hogy telenyomták állami ingyenpénzzel és elhalmozták adókedvezményekkel a szektort.
Európa már rég bünteti
A kínai gyártók először jellemzően az európai napelem-támogatások jelentette lehetőségekre kaptak rá: a kínai napelembiznisz azzal indult, hogy a napelemre durván rákapó németek nem tudtak eleget gyártani, ezért kiszervezték a dolgot Kínába. A második virágzást azt hozta el, amikor Peking európai mintára otthon is elkezdte támogatni nemcsak a gyártást, hanem a napelemek használatát is.
Forrás: MTI, index