A szervezett bűnözés szimbóluma volt. A brooklyni bevándorlónegyedből küzdötte fel magát Amerika legjelentősebb bandavezérei közé.

Capone „működésének” évtizedei alatt Chicago alvilági királya lett, miután szeszcsempészetből, kábítószer-kereskedelemből és bordélyházak működtetéséből roppant vagyona lett, és véres incidensek árán teljhatalmat szerzett. Hatalma ellenére Al Caponét 1931-ben adócsalás miatt mégis börtönbe juttatták, ahonnan már emberi roncsként került ki. 71 évvel ezelőtt, 1947. január 25-én halt meg Al Capone, a történelem egyik leghírhedtebb gengsztere.

Portréfotó Alfonso „Al” Caponéról (Fotó: Bettmann/Getty Images)

Az életéről készített filmeknek és a sajtónak köszönhetően világszerte ismertté és hírhedté vált. A mai szervezett bűnözés alapjait tulajdonképpen Al Capone fektette le. Ennek fő motorja a korrupcióban rejlett, aminek a „Sebhelyesarcú” mestere volt.

Alfonso helyett Al lett belőle

Alfonso Capone 1899 januárjában, Nápoly környékéről Amerikába bevándorolt szülők gyermekeként látta meg a napvilágot. Fiatalon számos sértést szenvedett el olasz származása miatt, így idejekorán levetkőzte európai identitását, ezzel és későbbi bűnöző életformájával magyarázható, hogy keresztnevét rövidítve, amerikaiasan használta.

Orgyilkosok vadásztak rá: mindig megúszta

Caponét olyan emberek vették körül, akikben megbízott, mindent megadott embereinek, egészen addig, amíg hűségesek voltak hozzá és nem csapták be. Rivális bandákkal szövetkezett, akik hittek ígéretében, hogy vezetése alatt majd ők is felvirágozhatnak. Folyamatosan bérgyilkosok célpontja volt az 1920-as években, számtalan alkalommal rálőttek, de életét nyugodtan rábízhatta testőreire.

SAN FRANCISCO – AUGUST 22: Ganster Alphonse ‘Al’ Capone poses for a mugshot on his arrival at the Federal Penitentiary at Alcatraz on August 22, 1934 in San Francisco, California. (Photo by Donaldson Collection/Michael Ochs Archives/Getty Images)
Rendőrségi felvétel Alfonso „Al” Caponéról miután elszállították a san francisko-i Alcatraz fegyintézetbe 1934. augusztus 22-én (Fotó: Donaldson Collection/Michael Ochs Archives/Getty Images)

A Valentin-napi vérengzés 

Chicagóban 1929-re egyetlen veszélyes riválisa, George „Bugs” Moran maradt talpon. Likvidálását február 14-re, Valentin-napra időzítette. Jack „Géppuska” McGurn ötlete nyomán Morant és embereit egy jó üzlettel kecsegtetve egy garázsba csalták, ahol Capone bandájának tagjai rendőrruhába öltözve rájuk rontottak, és igazoltatás címén a falhoz állították őket, arccal a fal felé, majd lőttek. Hét embert végeztek ki, akik semmilyen ellenállást nem tanúsítottak, mindvégig azt hitték, rutinellenőrzés folyik. Capone szerencsétlenségére azonban Moran nem volt közöttük, elaludt, így elkésett a találkozóról, éppen a saroknál fordult be, mikor észlelte, hogy mi történik odabent.

Luxusbörtönévek

Caponét rengeteg támadás és kritika érte a Valentin-napi mészárlás miatt, ezért, hogy az indulatokat enyhítse, beleegyezett abba, hogy a találkozó végeztével rövid időre börtönbe vonul. Cellájában királyi módon élt, a távozáson kívül gyakorlatilag mindent megengedtek és biztosítottak számára.

Nekiment a politikusoknak is

A metropolis közelében fekvő Cicero városába költözött, ott valóságos hűbérúrként viselkedett. Hatalmát mutatja, hogy a település polgármesterét egyszer nyílt színen, rendőrök jelenlétében pofozta fel, mert az nem egyeztetett vele egy rendelet kiadásáról.

Papíron teljesen „tisztességes” volt

A maga nemében Al Capone karizmatikus vezető volt, aki az általa sugárzott erőnek köszönhetően számos kisebb bűnbandát olvasztott be birodalmába. Az olasz származású férfi ugyanakkor tudott kegyetlen is lenni. A kor viszonyait jelzi, hogy Chicago rendfenntartó szervei tisztában voltak Al Capone tevékenységével, a maffiavezér azonban sokáig elérhetetlennek bizonyult számukra: a hozzá köthető gyilkosságok idején bombabiztos alibivel rendelkezett, bankszámlát sohasem nyitott, tulajdona hivatalosan nem volt, és szerződéseket sem lehetett a nevéhez kötni.

Kép: szeretlekmagyarorszag

Gúnyt űzött a hatóságokból

Azt, hogy a gengszter miként packázott az igazságszolgáltatással, nemcsak az mutatja meg, hogy valódi bűneiért soha nem kellett bűnhődnie, hanem az is, hogy ha úgy tartotta kedve, alávetette magát a törvénynek: 1929-ben például 4000 dollárt fizetett a bíróság megsértéséért.

Pitiánerként, banánhéjon csúszott el

A maffiavezér végzetének a Pénzügyminisztérium bizonyult, melynek ügynöke, Frank J. Wilson jövedelmein keresztül fogta meg a Chicagót uraló agyafúrt bűnözőt. Így esett, hogy a számtalan gyilkosságot elrendelő, szeszt és kábítószert csempésző Al Capone legnagyobb bűncselekményeit sikerrel megúszta, adócsalás vádjával azonban 1931-ben mégis bíróság elé került, mely 11 év börtönbüntetésre ítélte őt.

Kép: jogasz.cafeblog
Capone nem pusztán a szervezett bűnözés atyja, hanem ő alakította ki azt a máig élő gengszterdivatot, amit a mostani maffiavezérek is éppúgy szívesen követnek. Capone korábban ki nem állhatta, ha a sajtó foglalkozik vele, de később rájött, hogy a népszerűség sokat javíthat hírnevén, sőt segítheti is a hatóságok elleni küzdelemben, mert akkor a közvéleményt maga mellé tudja állítani. Sokat állt fényképezőgép és kamera elé elegáns ruhában, megnyerő mosollyal és kedves magatartással. Kifejezetten népszerű lett így sokak körében. Népszerűségét fokozta, hogy a nagy gazdasági válság idején ételt osztott a rászorulóknak, amivel az emberek rokonszenvét akarta megnyerni, amikor a bíróság elé állították.

A „Szikla” keményebbnek bizonyult tőle

A „Sebhelyesarcú” számtalanszor próbált fellebbezni az ítélet ellen, ám mindhiába: több intézmény után 1934-ben a hírhedt Alcatraz, azaz a „Szikla” falai közé került, ahol az egykor rettegett bűnöző számtalan megaláztatáson ment keresztül, miközben elméje is elborult. Szifilisze részleges bénulást okozott szervezetében. Nyolcéves büntetése lejártakor, 1939 novemberében a 39 éves, egészségében tönkrement Caponét szabadlábra helyezték.

A felvételen az Alcatraz-sziget fegyintézete látható, a víz felől (Fotó: Bettmann/Getty Images)

Az utolsó évek

Capone kétséget kizáróan tudtán kívül már ifjú korától szenvedhetett valamilyen elmebetegségben, amit alátámasztanak, hogy elég gyakran voltak ok nélküli dühkitörései. Ez a betegség elhatalmasodott rajta a Sziklán eltöltött évek során, és amikor kiszabadult, már a teljes idegrendszere az összeomlás szélén volt. Hosszú betegeskedés után, 1947. január 25-én halt meg.

Forrás: Híradó.hu

 

 

ElőzőÚjabb önkormányzatok álltak ki a Soros-tervvel szemben
KövetkezőA számítógépes biológiai képelemzés legjobbjai találkoznak Szegeden
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza