Már tavasszal megérkezhet az új amerikai nagykövet – Interjú Orbán Viktor főtanácsadójával

– Hatalmas port kavart Amerikában egy alig egy hete megjelent botránykönyv. A kötet a Fehér Ház működését mutatja be. A könyv alapján talán a káosz a legmegfelelőbb szó az elnöki hivatal leírására, Donald Trump azonban több alkalommal is azt mondta, nem valós az, ami a kötetben szerepel. Mit gondol erről?

– Egy ilyen könyvben vélhetően vannak olyan személyes benyomások, vélemények, amelyek talán nem konkrét tényeken alapulnak. Az viszont nyilvánvaló, hogy az elnöknek a hivatal elfoglalása után több ezer személyt kell kineveznie, és a jóváhagyások jóval lassabban mennek, mint a korábbi adminisztrációk alatt. Ez onnan eredhet, hogy a győzelem talán váratlan volt, mármint abban az értelemben, hogy a szokásosnál kevésbé készültek fel a választási győzelem utáni teendőkre, esetleg az establishment (a republikánus fősodor, amely alapvetően nem egyenlő Trump támogatóival – a szerk.) nem igazán akar ebben az adminisztrációban dolgozni, és egyéb okok is közrejátszhatnak. Az adminisztrációnak pedig sokkal nehezebb a programját úgy megvalósítania, ha nincsenek a helyükön az emberek.

– Ahogy a választási kampányokban mindig, a legutóbbiban is számos nagy ígéret elhangzott, ezeknek egyelőre csak egy része valósult meg. Miket emelne ki ezek közül?

– Trump elnök első évének egyik legfontosabb eredményének a konzervatív szövetségi bírák kinevezését tartom. A Legfelsőbb Bíróság új tagja Neil Gorsuch lett, aki akár 20-30 évig is betöltheti a hivatalt. Az ország jövőjére gyakorolt befolyása így nagyobb lesz, mint Trump négy- vagy nyolcéves elnöksége. Kiemelném még a különböző hatósági szabályozások visszafogását, a bürokráciacsökkentést, továbbá az új adópolitikát, hisz 30 éve nem volt ekkora adóreform az országban.

– A gazdasági mutatók is igen jól néznek ki.

– Igen, az lett volna a következő. A növekedés 3 százalék felett van, a munkanélküliség 4,8 százalékról lement 4,1 százalékra, emelkedett a kékgallérosok bére, akik Trump egyik fő szavazórétegét jelentik, és szárnyal a tőzsde is, holott a választások után a börze beszakadását vetítették előre. Persze arról lehet vitatkozni, hogy minek köszönhetők a jó gazdasági mutatók, mennyire ágyaztak meg azoknak az előző adminisztráció intézkedései, de ezek pártjellegű viták. Trumpnak ráadásul sikerült egyben tartania a támogatóit is.

– Ehhez azért több szimbolikus lépés is kellett.

– Persze, több gesztust is tett a keresztény egyházak irányába. A jeruzsálemi bejelentés is főleg a vallásos, protestáns szavazóknak szólt. Alapvetően belpolitikai célja volt, ezt mutatja az is, hogy az amerikai nagykövetség átköltöztetésének idejéről még nem született döntés a szavakon túl. Politikai természetű intézkedés volt a közel-keleti országokból való beutazás korlátozása is, annak hosszabb távon nem biztos, hogy lesz hatása. A kampányban megígért fal viszont nem épül a déli határon, a kongresszus nem szavazza meg a szükséges forrásokat.

– A kampány egyik fő hívószava az America First volt, vagyis, hogy az amerikai érdekeknek minden más elé kell kerülnie. Nem mindenki értett ezzel egyet, és akkor még finoman fogalmaztam.

– Nehéz megértenem, hogy hogyan háborodhat fel valaki azon, ha egy ország vezetője azt mondja, a döntései elsősorban a saját állampolgárait és országát kell, hogy érintsék. A korábbi elnökök ezt talán nem így mondták ki, de akkor is vállalták, amikor megválasztották őket. Trump viszont megtette, ami segítette a választások alatt, hisz az országban lassan erodálódik az önbizalom, a meggyőződés arról, hogy Amerika még mindig vezető szerepet játszik a világban. Ezt kompenzálta ezzel, és az emberek, a szavazói újra elhitték, hogy Amerika még mindig erős. Elnöksége elején felmondta a csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodást, mert szerinte nem szolgálta az amerikai érdekeket, és az adóreformnak is az az egyik célja, hogy az amerikai nagyvállalatok ismét otthon folytassák a tevékenységüket.

– Talán Ronald Reagan óta nem volt elnök, akinek ekkora ellenszélben kellett dolgoznia. Meddig bírható ez? Előfordulhat, hogy akár az orosz beavatkozással kapcsolatos vizsgálatok miatt, idő előtt távoznia kell Trumpnak?

– Arra számítok, hogy kitölti a négyéves ciklusát. A nyomozás biztosan megnehezíti a helyzetét, talán korlátozza a mozgásterét, és a figyelmét is elvonja más ügyekről, de eddig még nem került nyilvánosságra semmilyen bizonyíték, ami bűncselekményre utalna. Egyes körökben feszegetik Trump elmozdítását, de az ilyen eljárások egyrészt nagyon ritkán fordultak elő Amerika történetében, másrészt még egyszer sem ment végig a procedúra. Bizonyíték esetében a képviselőház egyszerű többsége emelhet vádat, az elmozdítást pedig a szenátus kétharmadának kellene megszavaznia. Idén novemberben félidős választások lesznek, a történelmi tapasztalatok alapján pedig a republikánusok elveszíthetik a többségüket egyik, vagy mindkét házban. Ám akkorát nem bukhatnak, hogy átmenjen az elnök esetleges elmozdítása a szenátuson. Ráadásul politikailag lehet, hogy a demokraták jobban járnának, ha további két évig kampánytémának használnák az ügyet. Ez mérlegelés kérdése, de mint mondtam, egyetlen bizonyíték sem került eddig a nyilvánosság elé, amely alátámasztaná az elnök bűnösségét, és amely alapján meg lehetne indítani egy eljárást vele szemben.

– Az amerikai belpolitikáról térjünk át a magyar-amerikai viszonyra. Az elmúlt években többször is előfordult, hogy az Egyesült Államok nyilvánosan bírálta a magyar kormányt. A konzervatív oldal nagy reményeket fűzött az új elnökhöz. Hogyan változott az elmúlt egy évben a két ország közti kapcsolat?

– Ezt három szinten érdemes vizsgálni. A katonai, nemzetbiztonsági együttműködés mindig is jó volt, a NATO megbecsült tagjai vagyunk. A gazdasági kapcsolatok is megfelelőek, hisz Amerika Németország után Magyarország második legfontosabb partnere. Az ellentétek politikai természetűek voltak. És nem segítette a helyzetet, hogy a véleménynyilvánítás sokszor nyilvánosan történt.

– Pusztán az okozta a problémákat, hogy az Obama-adminisztráció demokrata volt?

– Az a személet, hogy a világon csak amerikai módon lehet megvalósítani a demokráciát, a demokratáknál jóval erősebb, mint a republikánusoknál, és más irányba is mutat. Előbbiek inkább a nemzetközi szervezetekre támaszkodnának, utóbbiak viszont a nemzeti érdekeket helyeznék előtérbe. Ennél fogva a demokraták világnézete eltérő, mint a magyar kormányé, ami magyarázat a korábbi konfliktusokra is. A nézeteltérések onnan is származtak, hogy a történelmük és a kultúrájuk miatt az amerikaiak máshogy mérlegelik az olyan értékeket, mint a szabadság, a demokrácia vagy a szuverenitás, mint ahogy Európában, vagy Magyarországon. Egy demokráciában különböző értékek is versenyeznek egymással, a különböző társadalmak pedig másként súlyozzák azokat. Nem biztos, hogy az amerikai súlyozás olyan, mint az európai, vagy a magyar. Trump elnök megválasztása egyébként egy reakció is volt arra, hogy a demokraták túlnyomták a szekeret, már ami a világlátást és annak terjesztését illeti. Nem lehet ugyanis azt diktálni az embereknek, hogy csak egyféle nézet elfogadható.

– Rendre felmerül a magyarországi sajtószabadság bírálata amerikai részről. Azt is ide vezeti vissza?

– Abszolút. Politikai természete van a dolognak.

– November elején az amerikai külügy kiírt egy pályázatot, amellyel közel 200 millió forinttal támogatnák a vidéki magyar sajtót. Erre válaszul egy tucat republikánus képviselő levelet írt az amerikai külügyérnek, hogy függessze fel a kiírást, mert a State Departmentben alsóbb szinteken még mindig az előző adminisztráció emberei ülnek, és a támogatás negatív irányba befolyásolja a kapcsolatokat. Erre gondol?

– Igen. Ez önmagában a bizonyíték arra, hogy eltérő vélemények vannak, politikai oldaltól függően. Ezért arra számítok, hogy ha mindenki a helyére került, akkor változás következik be. Máshogyan kezeli majd a vitás kérdéseket az új republikánus adminisztráció. De ennek időt kell adni. Wess Mitchell helyettes államtitkár (az európai és eurázsiai ügyekért felelős külügyi államtitkárság alá tartoznak a magyar ügyek – a szerk.) csak néhány hónapja foglalta el a helyét, most áll még csak össze a csapata. ​

– Ennek fontos állomása lehet az új budapesti amerikai nagykövet kinevezése is. A napokban meg is nevezték a személyét, David Cornsteinról van szó. Mikor veheti át a Szabadság téri diplomáciai képviseletet?

– A szenátusnak meg kell még hallgatnia, és szavazni is kell róla. Colleen Bell nagykövetasszonynál ez a szokásosnál hosszabb ideig tartott, majdnem egy évig. Remélhetőleg most pár hónap alatt megtörténik majd, és tavasz végére, nyár elejére megérkezik Budapestre. De nehéz prognosztizálni, hogy a szenátus mikor hagyja jóvá.

– Milyen változásokat hozhat magával?

– Az előző nagykövettel jól alakult a viszony a korábbiakhoz képest (előtte több mint egy évig André Goodfriend volt az ideiglenes ügyvivő – a szerk.). A rádió kicsit jobban le volt halkítva, mint korábban. Most is egy politikai kinevezett érkezik Magyarországra, ahogy az elmúlt 20 évben is. Nem feltétlenül baj, hogy nem karrierdiplomata jön, mert egy politikai kinevezett függetlenebb tud maradni a rendszertől, és közelebb áll az elnökhöz. Arra számítok, hogy az új nagykövet megérkezésével a helyzet továbbra is pozitív irányba mozdul majd, és a felmerülő viták nem lesznek előtérben.

– Tehát továbbra is lesznek?

– Nem kell mindenben egyetérteni. A demokráciában lehetnek eltérő vélemények országok között, de nem biztos, hogy azokat nagy dobra kell verni, főleg szövetségesek esetében. Más lehetőségek is vannak a felmerülő témák megbeszélésére. Bízom benne, hogy ebbe az irányba megyünk majd.

– Szabó László washingtoni nagykövet egy tavalyi interjújában azt mondta, hogy Orbán Viktor rajta van már Donald Trump vendéglistáján, de a találkozó előtt még meg kell oldania az észak-koreai konfliktust. Utóbbi talán elcsendesedett az utóbbi időben. Mikor várható a magyar miniszterelnök washingtoni látogatása?

– Ezt nem tudom megmondani. A kétoldalú találkozók alapvetően akkor lényegesek, amikor vagy valamilyen fontos téma merül fel, vagy valamilyen konfliktus. Jelenleg egyik sincs, a világon pedig vannak jóval nagyobb ügyek Amerikából nézve, mint Magyarország.

Forrás: hirado.hu, Csatári Patrik