A nemzeti konzultáció eredménye is mutatja, hogy az ország biztonsága kiemelten fontos, a magyar emberek biztonságának a garantálása a kormány legfontosabb feladata – jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, amit Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott közösen.
(MTI-fotó: Szigetváry Zsolt)
A tárcavezető emlékeztetett: a nemzeti konzultáció során több mint 2 millió 300 ezer ember mondta el véleményét az illegális bevándorlással kapcsolatban. „Az európai politikai színtéren nem egyszerű a magyar kormány helyzete, ahhoz, hogy ezekben a küzdelmekben részt vegyünk, folyamatosan látnunk kell, hogy mi a magyar választópolgárok véleménye” – mondta a miniszter.
Az illegális bevándorlás kérdése pártállástól független, nemzeti ügy – tette hozzá.
Februárban dönthet a parlament a Stop Soros törvénycsomagról
Februárban dönthet az Országgyűlés az illegális bevándorlás elleni újabb, az ország biztonságának növelése érdekében szükséges törvénycsomagról – közölte Lázár János.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette: a kormány fontosnak tartja, hogy az illegális migráció szervezésében, támogatásában részt vevő, külföldi forrásokban részesülő szervezetek átláthatóbban működjenek. Ezért kezdeményezi az regisztrációs kötelezettségüket – önkéntes alapon, de ha nem teljesítik, megbírságolhatók lennének -, a külföldi támogatásaik után 25 százalékos illeték fizetését – amelynek összegét a határvédelemre költenék -, valamint a kitiltással lényegében azonos következményekkel járó idegenrendészeti távoltartás alkalmazásának lehetőségét. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: “ha példát kellene mondanom, akkor a Helsinki-bizottság munkatársai ebbe a körbe kerülhetnek”.
A társadalmi vita körülbelül három hétig tart majd a tervezetről – közölte.
Lázár János azt is mondta: mivel a törvény csak a jövőre nézve lépne hatályba, ezért kiváló alkalom lehet arra, hogy Soros György abbahagyja Közép-Európában az illegális migráció támogatását. Ha Soros György a jövőben nem finanszírozza a törvénytelen bevándorlást, akkor a jogszabály nem fog vonatkozni rá és a szervezeteire – tette hozzá.
Soros György kitilthatóságával kapcsolatban úgy fogalmazott: senki nem akarja Soros Györgyöt kitiltani Magyarországról. De a törvényeket mindenkinek be kell tartania Magyarországon, így aki a jövőre nézve nyíltan támogatja, szervezi a bevándorlást, annak vállalnia kell a jogszabályi következményeket – tette hozzá.
Kérdésre hozzáfűzte: cél az is, hogy Magyarországon kizárják, hogy tagállami uniós forrásokat különböző civil szervezetek használhassanak fel a migráció menedzselésére.
A tárcavezető arra is kitért, hogy Magyarország tavaly csaknem 1300 embernek biztosított oltalmat, részesítették őket nemzetközi védelemben, de nem befogadásról van szó. “Aki bajban van, annak segítünk” – hangoztatta, jelezve ugyanakkor, hogy a védelemben részesítettek nem összekeverendők a gazdasági bevándorlókkal, őket ugyanis Magyarország megállítja. Idén eddig 50 embernek biztosítottak oltalmat, számuk pedig egész évre nézve 500-1000 között lehet – jelezte.
Arra a felvetésre, hogy az osztrák kormány csökkenteni tervezi a nem Ausztriában élő gyermekek utáni szociális juttatások mértékét, ami sok magyart érintene hátrányosan, Lázár János úgy reagált: folyamatosan követik, hogy az osztrák kormány milyen jogszabálytervezettel áll elő, és nem kizárt, hogy a kérdés Orbán Viktor miniszterelnök bécsi látogatásán is felmerül majd. A kettős mérce tilalma európai uniós alapszabály, az Ausztriában dolgozó magyar munkavállalók semmilyen hátrányt nem szenvedhetnek az osztrák munkavállalókhoz képest.
A minisztert kérdezték az Elios Innovatív Zrt.-re vonatkozó OLAF-jelentés esetleges nyilvánosságra hozataláról is. Azt felelte, erre az Európai Bizottság vizsgálatának lezárása után lenne lehetőség, a testület azonban még meg sem kezdte a jelentés értékelését. Az OLAF javaslatokat tett az ügyészségnek, a kormány álláspontja az, hogy minden ilyet ki kell vizsgálni.
A bizottság ebben az esetben is fog küldeni egy korrekciós javaslatot, amiről tárgyalni fognak, az eljárás minden szakaszát végigjárják és amikor vége van, akkor állhatnak a nyilvánosság rendelkezésére – mondta.
Lázár János a 4-es metróra vonatkozó párhuzamot úgy kommentálta: az a jelentés öt év után lett nyilvános, miután az eljárás lezárult és az érintett fővárosi önkormányzat a beleegyezését adta.
Megkérdezték arról is, hogy a kormány reménykedik-e abban, hogy az új román miniszterelnök hivatalba lépésével a felsőszintű kapcsolatok javulnak a két fél között. A miniszter azt válaszolta: lassan 100 éves tapasztalat alapján úgy véli, még nem volt olyan román miniszterelnök, akivel kapcsolatban magyar kormány reménykedhetett volna. “A reménykedni szó magyar-román relációban irodalmi túlzás” – fogalmazott, hozzátéve: Magyarország az együttműködésben érdekelt.
Csökken a csok-ügyintézéssel kapcsolatos bürokrácia
A kormány megkönnyíti a családi otthonteremtési kedvezménnyel (csok) kapcsolatos ügyintézést – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Lázár János jelezte: a bürokratikus akadályok csökkentéséről két hét múlva dönt a kormány.
A tárcavezető közölte, hogy a kormány áttekintette a január 1-jétől érvényes változásokat és a gazdasági helyzetet. Emlékeztetett, hogy – az ágazati béremelések mellett – 8 százalékkal nőtt a minimálbér és 12 százalékkal a garantált bérminimum. A reálkeresetek 58. hónapja nőnek – jegyezte meg.
Jelezte, hogy az adópolitikai döntések révén 60 milliárd forint marad a családoknál és idén is az adóhatóság készíti a személyi jövedelemadó bevallást mások mellett 4 millió magánszemélynek. Lázár János beszámolt arról, hogy az év végére bővülő szélessávú kapacitás és az 5 százalékos internetáfa jelentős előrelépést jelent a digitális átállásban.
Kép: Hirmagazin.eu
Az adóváltozások között szólt egyes áfakulcsok csökkentéséről, továbbá elmondta: a 15 százalékos szja 2700 milliárd forintot hagy az embereknél, a gyermekek után járó kedvezmények pedig további 1900 milliárdot a családoknál. Hozzátette: januárban már 3 százalékkal magasabb nyugdíjat kézbesítenek.
Megerősítette azt is: a kormány célja, hogy tíz éven belül ne legyen szüksége az országnak importáramra, s ehhez a földtulajdonosoknak engedélyt és kedvezményes hitelt biztosítanak kis teljesítményű napelemparkok létrehozásához. Ezzel kapcsolatban megkezdték az egyeztetést az Európai Bizottsággal, amely támogatja ezt az irányt – mondta.
Jóváhagyták a gyorsvasút tervtanulmányait
A miniszter arról is beszámolt, hogy a kormány jóváhagyta a 450 kilométeres Budapest-Kolozsvár gyorsvasút létrehozásának tervtanulmányait, a következő ülésen pedig tárgyalnak a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és Budapest belvárosának vasúti összekötéséről.
Lázár János arról is számot adott, hogy a 90 PPP-konstrukcióból 46 szerződést már kiváltottak, a fennmaradó 44 esetében pedig még 2100 milliárd forint fizetési kötelezettsége van az államnak. Eddig 1200 milliárd forintot tudtak le – ismertette.
Beszámolt több oktatási-kulturális kormányzati szándékról is, így egy I. kerületi, Bem rakparti Andrássy Gyula-emlékhely létrehozásáról, az Országos Rabbiképző könyvtárának megújításáról, egy új, 16 tantermes katolikus iskola létesítéséről Szegeden, a Szegedi Tudományegyetem zeneművészeti szakközépiskolájának új elhelyezéséről, valamint a kazincbarcikai Don Bosco iskola további fejlesztéséről.
Arról a kabinetdöntésről is szólt, amely szerint a hazai építőipari vállalkozásokat segítő 20 milliárd forintos programot indít a gazdasági tárca.
Tatabányán, Nagykátán és Vácon pedig felújítják a mentőállomást – tájékoztatott, hozzátéve, hogy ismét támogatni fogják a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumot is.
Lázár János kérdésre elmondta, hogy a várpalotai körgyűrű műszaki átvétele zajlik, azt várhatóan februárban adják át. Az M0-ás körgyűrű összekapcsolására vonatkozó kérdésre pedig azt közölte: környezetvédelmi hatásvizsgálatokra várnak, azonban a beruházás irreálisan drága is lehet, ha minden zöld szempontot figyelembe vesznek, s ez esetben mérlegelni kell, hogy megéri-e.
A tárcavezető kérdésre a választási kampány részének tartotta az Állami Számvevőszék épületének festékkel leöntését és azt, hogy az MSZP feljelentette Orbán Viktor miniszterelnököt, Selmeczi Gabriella korábbi nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízottat és Matolcsy György korábbi nemzetgazdasági minisztert, mostani jegybankelnököt a magánnyugdíjpénztári vagyon államosítása miatt.
Kérdezték a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választás kampányáról, azon belül a helyi katolikus plébános megszólalásáról, amelyről azt mondta: Magyarországnak olyan országnak kell lennie, ahol egy katolikus plébános elmondhatja véleményét. Szerinte komoly probléma, hogy a sajtó egy része üldözi és megbélyegzi azt a papot, aki egy kérdésben kifejti az álláspontját.
Az ellenzéki polgármesterjelöltről szólva úgy fogalmazott: akinek Hódmezővásárhelyen Gyurcsány Ferenc a szövetségese, az nem vásárhelyi.
Megvennék a Bálnát
Lázár János a tájékoztatón megerősítette, hogy az állam meg akarja venni a Bálna épületét.
A “Ne menj suliba” nevű kezdeményezést firtató kérdésre pedig a véleménynyilvánítás szabadságát emelte ki és jelezte: a diákok észrevételeit mindig komolyan kell venni.
Arra a felvetésre, hogy Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott tábort szervezne például a miniszterek gyermekeinek, Lázár János azt felelte: “Kerényi Imre egy kiváló művészember, egy rendező, álmodott valamit, ami nem úgy lesz, ilyen van”.
Forrás: hirado.hu
Képek: hirado.hu, nembulvar.hu, kirandulastippek.hu, Hirmagazin.eu
