A téli hónapokban 30 százalékkal emelkedik a szívinfarktus okozta halálozás, és eztovábbi 5-10 százalékkal nőkarácsonykor és újévkor. A Magyar Kardiológusok Társasága – ahogy már karácsonyt megelőzően is – így az ünnep után és szilveszter előtti napon is adott útmutatót, hogyan óvjuk szervezetünket.
A karácsony és a szilveszter, illetve a köztes egy hét különösen megterhelheti szervezetünket, és a szívünk számára is kockázatot jelenthet. A klasszikus magyar ünnepi ételek, az alkohol és a dőzsölés bizony nemcsak a hasunkat viseli meg, de a szívünket is komoly veszélybe sodorhatja.
A Magyar Kardiológusok Társasága most arra figyelmeztet, hogy okosan és a kockázatokat lehetőleg csökkentve élvezzük az ünnepi hangulatot. A szakemberek szerint több kutatócsoport igazolta, hogy ilyenkor a fiatalabbaknál többször fordul elő szívinfarktus.
A sós, fűszeres ételek, a kialvatlanság, és túlzott alkoholfogyasztás extra terhet rónak a keringésre. Egy ideig azt hitték, hogy csak a hideg okozza, hogy sebezhetőbb a keringési rendszer, de ugyanilyen megfigyelések jöttek Ausztráliából vagy Új-Zélandról, ahol a karácsony nyárra esik.
„Az alkohol és a klasszikus magyar ünnepi ételek bizony komoly terhet jelentenek a szervezet számára. Lényegében valamennyi karácsonyi, szilveszteri magyar szokás szerint készített étel nehéz és megterhelő, akárcsak a sok alkohol” – hangsúlyozza dr. Vértes András, a Magyar Kardiológusok Társaságának Kardiovaszkuláris Prevenciós és Rehabilitációs Munkacsoportjának vezetője.
„Fontos, hogy figyeljünk közben a vízfogyasztásra, és lehetőleg ne egyszerre és nagy mennyiségben habzsoljuk az ételeket, italokat. És persze vegyük komolyan a tüneteket: amikor nem szűnik a nagy mellkasi nyomás, halálfélelem jelenik meg, akkor azonnal hívni kell a mentőt, mert perceken múlhat az élet, hiszen a szívinfarktus után minden félórával 10-15 százalékkal nő a halálozás valószínűsége” – hívja fel a figyelmet a kardiológus. És – ha már túléltük az ünnepi dőzsölést és az átmulatott éjszakát – hogyan csökkentsük a másnaposság kellemetlen velejáróit?A másnaposság panaszainak enyhítésére számos „jól kipróbált” recept létezik. A fokozott vízfogyasztás, a friss levegő biztosan segít – ha csodát nem is tesz.
A fejfájás kezelésére talán a leggyakrabban az aszpirint szokták alkalmazni. A fájdalom csökkentésén túl a másnaposság esetén a szervezetben lejátszódó gyulladásos folyamatok enyhítésére is alkalmas az aszpirin, és más, úgynevezett nem-szteroid gyulladáscsökkentő. Ám arra figyelni kell, hogy az aszpirin irritálja a gyomornyálkahártyát, így károsodott nyálkahártya esetén a tünetek (gyomorégés, hányinger) súlyosbodhatnak.
Mivel a másnaposság miatt gyakran szaporább lesz a pulzus, ezért egy tanulmányban azt vizsgálták, hogy a szívritmust is lassító vérnyomást csökkentő hatóanyag, a propranolol hogyan hat a másnaposságra. Kiderült, hogy bár a szívritmust mérsékelte, a másnaposság érzésére viszont sajnos egyáltalán nem hatott.
Gyakori tünet leget másnaposan az émelygés, hányinger. Atropiszetron (mely vényköteles gyógyszerhatóanyag) hatásosságát vizsgálták emiatt, és nem találták hatásosnak a másnaposság miatti hányinger csillapításában. Ehhez hasonló módon hat a gyömbér, amelynek komolyabb veszélyei nincsenek, ezért jobb híján lehet ezzel próbálkozni (lehet, hogy nem használ, de legalább nem is árt).
Ha a felhasi fájdalomérzete tartóssá válik, ha hányingere, hányás jelentkezik akkor is, ha az illető nem ivott sokat, ha kapkodja a levegőt, verejtékezik, elesettség, gyengeség, szédülés jelentkezik, mindezekhez szokatlan teltség érzet társul, akkor beszéljen orvossal, mert ezek lehetnek kezdődő szívinfarktus tünetei is!
Forrás: hirado.hu
Képek: Shutterstock, MTI/EPA/Filip Singer
