Mozaikcsaládban élni nem egyszerű – az újraházasodás sokszor azt is jelenti, az előző házasságból származó gyerekek „új” szüleiktől is örökölhetnek ingó és ingatlan vagyont.
Hogyan zajlik egy ilyen házasságban az eljárás? És mennyire speciális az a helyzet a hagyatéki eljárás tekintetében, amikor nem vér szerinti gyerekeikre hagyják egyesek vagyonukat – vagy akár hiteleiket?
Szakértők nem javasolják a mozaikházasságban a közös vagyont, mert örökösödési vita esetén az a saját vagyon elvesztését is jelentheti. A mozaikcsaládok körülötti örökösödési problémákat egy konkrét eseten keresztül mutattak be a Kossuth Rádió Napközben című műsorában: az elhangzott történet szerint egy idős pár férfitagja váratlanul, végrendelkezés nélkül elhunyt, ami után a gyermekek beperelték apjuk második feleségét, annak házastársi vagyonát megszerzendő.
Kiderül az elhangzottakból, hogy a gazdasági per már egy éve tart, és a közjegyző előtt zajló hagyatéki eljárás sincs befejezve.
A történetben szerepel egy hitelfelvétel is, amit az alperes anyós nevében vettek fel, de a történet szempontjából igen lényeges, hogy nem tudni pontosan, kinek a pénzéből lett visszafizetve. Időközben a szülők közös vagyona egy lakásvásárlás révén jelentősen megnőtt, és így ez az ingatlan lett a gazdasági per egy kulcstárgya.
Egy végrendeleten múlt az egész?
Böröcz Helga közjegyző és Kator Zoltán ügyvéd volt a műsor vendége. Az ügyvéd szerint az ismertetett esetben is mindennemű per és bosszúság, valamint az ezzel járó lelki megterhelés elkerülhető lett volna, ha az örökösödést idejekorán rendezik, azaz készül végrendelet, valamint a vagyonelemek közül az úgynevezett osztályra bocsátási kötelezettséggel rendelkeznek, mit kell a hagyatéki eljárásba belevenni, vagy éppen kivonni alóla.
Mint fogalmazott, a konkrét eset kapcsán egy egyezséget támogatna a felperesek és az alperesek között, ugyanis – mint azt megjegyezte – az ügyvédek szerint a legrosszabb egyezség is sokkal jobb, mint a legjobb ítélet.
Egy kérdésre válaszolva az ügyvéd megismételte: a végrendelet egy mozaikcsaládban is remekül tisztázni tudja a különböző szülőktől származó gyerekek örökösödését.
Úgy folytatta: valamint a végrendelkező is eltekinthet az osztályra bocsátási kötelezettségtől, ami azt jelenti, hogy a végrendelkező nem fogja az örökösöknek az életében adott juttatásokat beleszámítani az örökség nagyságába, ezzel pedig később elejét veheti annak, ha az örökösök egyik csoportja emiatt támadná meg bíróság előtt a hagyatéki eljárást.
A közjegyző asszony szerint fontos lett volna, ha a történetben szereplő idős házaspár a férfi halála előtt házassági vagyonszerződést köt, mivel abban tisztázni lehetett volna, hogy a házastársi közös vagyonból kit mi illet meg, illetve milyen külön vagyonnal rendelkeznek.
Ha ez nincs – ismerteti a közjegyző – akkor a magyar jog szerint a háztársak közösen szerzik meg a vagyont, közösen gazdálkodnak, és az adósságaik is közösek, és így kevésbé tisztázottak az anyagi viszonyok. Kiemelte: az adósságokat az örökösök ugyanúgy megörökölhetik, hiszen azok egy személy vagyonának a részei, az úgynevezett passzívumok.
Forrás: hirado.hu
Kép: Mediátor Műhely
