Egy magyar agykutató cáfolta meg a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert professzor felfedezését.
Clemens Zsófia agykutató, neurobiológus, a Paleomedicina munkacsoport tudományos irányítója nemrégiben elmondta, hogy egyre több szakember előtt kezd nyilvánvalóvá válni, hogy a C-vitamin szájon át történő szedése vagy intravénás adagolása lényegében hatástalan. Még több ezer grammos adagban is.
Az agykutató szerint amennyiben helyesen és változatosan táplálkozunk, szervezetünk elegendő C-vitaminhoz jut. A C-vitamin fontos egészségünk szempontjából. Vizsgálatok sora bizonyítja, hogy a magasabb vitaminszint a vérünkben hozzájárul ahhoz, hogy jobb erőnlétnek és fizikai állapotnak örvendjünk. Ugyanakkor mesterséges formában, kiegészítőként adva nem tartja távol a betegségeket.
A legfrissebb, a munkacsoport által lefolytatott vizsgálatból pedig az is kiderült, hogy nem a gyümölcsökben és a zöldségekben van a legtöbb C-vitamin, hanem az állati eredetű táplálékokban. A belsőségekben olyan formában lelhető fel a többi között, hogy a szervezet számára hatékonyabban és megfelelőbb módon tud felszívódni, mint a növényfélékből. Korábban is napvilágot láttak olyan tanulmányok, amelyek feltárták, hogy azok a természeti népek, amelyek táplálkozása és étrendje tartalmazott állati húst és belsőséget, nem szenvedtek C-vitamin-hiányban.
Szent-Györgyi Albert 1937-ben kapta meg az élettani-orvosi Nobel-díjat a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért. Szent-Györgyi Albert egyike volt azon magyar kutatóknak, akik a legnagyobb hatást gyakorolták a nemzetközi tudományos életre. Ő volt az első – és máig egyetlen – magyar tudós, aki hazai kutatásáért kapott természettudományos Nobel-díjat.
Forrás: hirado.hu
Képek: Szent-Györgyi Albert, Paleomedicina
