Gianni Pittella, olasz európai parlamenti képviselő, a Szocialisták és Demokraták képviselőcsoportjának elnöke adott exkluzív interjút az M1-nek.
A politikus tagja az unió parlamenti elnökök konferenciájának, elemzők szerint a legbefolyásosabb brüsszeli politikusok egyike. Martin Schulz távozása után ringbe szállt az EP elnöki székéért, de alulmaradt az ugyancsak olasz Antonio Tajanival szemben. Ezt követően felmondta a jogalkotást elősegítő „nagykoalíciós” együttműködést a konzervatív Néppárttal.
A magyar kormány egyik legkeményebb kritikusa, folyamatosan követeli a Fidesz kizárását a konzervatív Néppártból. A migrációval kapcsolatban több határozati javaslat szerzője, a menekültek elosztásának támogatója, sürgeti a legális migrációs csatornák megnyitását. Olaszként kizárólag az automatikus és kötelező kvótarendszert fogadja el.
Olaszország magára maradt
Az olasz kormány jó pár intézkedést hozott a közelmúltban, hogy csökkentse az Európa felé induló menekültáradatot, az érkező migránsok számát – mondta a politikus az interjúban. Például a civil szervezetek számára kiadott egy magatartási kódexet, mert gyanítható volt, hogy a tengeri mentésben részt vevők között voltak, akik közvetlen kapcsolatban álltak az embercsempészekkel, vagy megállapodást kötött Líbiával. Több ezer bevándorlót, menekültet fogadott be anélkül, hogy bizonyos európai országok részéről a szükséges szolidaritásban részesült volna. Hozzátette, Lampedusa nem az olasz határ, hanem az Európai Unió külső határa. Az olasz EP-képviselő szerint indokolt lett volna a szolidaritás. Ám ezzel szemben bizonyos kormányok, mint a magyar kormány, nem volt hajlandó ezer menekültet befogadni – mondta. Nagyon alacsony számról beszélünk, ha összevetjük azzal a több százezer bevándorlóval, menekülttel, akiket Olaszország, Franciaország és Németország befogadott.
Nyáron, amikor már látható volt, hogy hamarosan újabb több ezer ember érkezik Olaszországba, az olasz kormány segélykiáltást hallatott: segítséget kért a többi európai országtól, mert a helyzet már tarthatatlanná vált, s erre a válasz nemleges volt – emlékeztetett. Így hát Olaszország maga tett lépéseket: igyekezett megállapodásokat kötni a Földközi-tenger medencéjének déli partvonalán fekvő országokkal; megerősíteni a külső határok fölötti felügyeletet, és annak elérésére törekedett, hogy a bevándorlókat Afrikában az emberi jogok tiszteletben tartásával fogadják be. Most azt kérik, hogy az ENSZ az Afrikai Unióval együttműködésben kezelje a befogadó központokat. Olaszország nem tartja elfogadhatónak a lágereket – jelentette ki Gianni Pittella. Olyan befogadó központok kellenek, amelyek megfelelnek az emberi jogi követelményeknek.
Leszögezte, a Gentiloni vezette mai olasz kormány a líbiai hatóságokkal és más észak-afrikai országok hatóságaival kötött megállapodást, nem pedig az egyes milíciákkal.
Külön kell kezelni a menedékkérők és a gazdasági migránsok helyzetét
Felhívta a figyelmet arra, hogy külön kell kezelni az egyes helyzeteket. Egyfelől ott vannak a menedékkérők. Azokra, akik háború elől menekülnek a befogadás elve vonatkozik. Kötelességünk befogadni, aki háborúból érkezik, vagy az elől menekül. Számolni kell a gazdasági migránsok kérdésével is. Ezt meg kell tervezni – hangsúlyozta az olasz EP-képviselő. Meg kell nyitni a csatornákat, de tervszerűen kell cselekedni: mire van szükség, milyen szakmai képesítésekre van szükség egy olyan Európában, ahol egyre kevesebb gyermek születik, ahol kedvezőtlen a demográfiai helyzetet jellemző úgynevezett korfa, ahol bizonyos szakemberekből hiány lépett fel? Gianni Pittella szerint a gazdasági bevándorlók hasznosak lehetnek a társadalom számára, és a gazdasági fejlődéshez, ezért be kell őket fogadni. A befogadást azonban tervszerűen kell kivitelezni úgy, hogy fenntartható legyen az országok lakosaihoz mérten, akiknek változatlanul joguk van az iskolai oktatásra, a biztonságra.
Az interjúban kihangsúlyozta, hogy Magyarország esetében nem a magyar nép, hanem a magyar kormány a felelős, amiért megbuktatott egy 160 ezer menedékkérő áthelyezésére vonatkozó tervet, pusztán azért, mert nem volt hajlandó ezer menedékkérőt befogadni. Micsoda ezer menedékkérő egész Magyarországnak, amikor más országok 30-50 ezret is befogadtak – tette fel a kérdést. Elismerte, hogy a gazdasági migránsok esetében a nemzetállamok illetékesek, ezért nem kötelezhető senki, de azt javasolta, hogy fontolóra kell venni: ha az Európai Unió minden országa megnyitja a jogszerű csatornákat a gazdasági migránsok számára, mégpedig a kormányok között létrejött, határozott tervnek megfelelően, és befogad bizonyos számú, meghatározott szakmai képesítéssel rendelkező gazdasági migránst, akkor nem csupán saját magának tesz jószolgálatot, hanem ezekkel az emberekkel is jót tesz lefedve néhány meglévő szakmai hiányterületet. Egyfajta cserét kell elvégezni – mondta a képviselő, hozzátette, meg kell nyitni a jogszerű csatornákat, és egyben elősegíteni az olyan menedékkérők visszatérését, akik nem jogosultak menekültjogi támogatásra.
Vannak, akik hasonlóan vélekednek…
Az M1 korábban interjút készített más európai parlamenti politikusokkal is.
A belga liberális Phillip Lamberts is hasonló véleményen van. Az M1-nek adott interjújában arról beszélt: kihasználatlan lehetőség nem befogadni minél több migránst Európában. „Mielőtt határokat és kvótákat állítunk fel, tegyük meg, amire képesek lehetnénk. Mert rengeteg kihasználatlan lehetőség van, amit megtehetünk, mielőtt túlterhelnénk magunkat, ezt elismerhetjük” – mondta a politikus.
Frank Engel luxemburgi EP-képviselő is osztotta ezt a véleményt: „fel kell készülnünk arra, hogy a korábbiaknál több embert tudjunk befogadni.” Mindez egybevág Soros György tervével. A milliárdos már évekkel ezelőtt úgy fogalmazott: „az előre látható jövőben az Európai Uniónak be kell fogadnia legalább egymillió menedékkérőt évente” – fogalmazott a spekuláns.
Az olasz baloldali politus szerint ugyebár a magyar kormány a felelős, amiért megbuktatott egy 160 ezer menedékkérő áthelyezésére vonatkozó tervet, pusztán azért, mert nem volt hajlandó ezer menedékkérőt befogadni. Ezzel szemben a 160 ezer menedékkérőből eddig alig több mint 20 ezret sikerült áttelepíteni. Több – a kvótákat pártoló – ország sem vett át menekülteket, de a rendszerből nem is került ki elegendő számú, a határozat alapján betelepítésre jogosult bevándorló. A frakcióvezető azonban továbbra sem nem az európai döntéshozókat, hanem Magyarországot hibáztatja a kvótarendszer bukásáért.
Gianni Pittella is egyike volt azoknak, akik megszavazták a felső határ nélküli kötelező kvótarendszert az Európai Parlamentben. Tagadja ugyanakkor, hogy Magyarországtól azt várnák el, hogy mindenki előtt megnyissa kapuit. „Senki nem kéri ezt Orbántól! Ha ő ilyet állít a magyar állampolgároknak, akkor hazugságot állít! Ezer menedékkérőről beszéltünk. Nevetséges létszámról van szó. Ha a szolidaritásnak ezt a jelzésértékű tettét sem hajlandó vállalni, akkor bizony rosszak a szándékai.” – mondta az M1-nek.
Orbán Viktor miniszterelnököt és a magyar kormányt ugyanakkor a magyar választók hatalmazták fel arra, hogy mondjon nemet a kötelező kvótarendszerre. Nemzeti konzultáción kinyilvánították, hogy maguk akarják elndönteni, kivel élnek együtt, nem akarnak illegális bevándorlókat tömegesen befogadni, és azt várják el a magyar kormánytól, hogy védje meg a magyar és az európai állampolgárok biztonságát azáltal, hogy megvédi az ország határait.
Több válság van egyszerre az Európai Unióban
Úgy tartják, hogy az Európai Unió az értékek és érdekek közössége, miközben azt látjuk, hogy nincs érdek- és értékközösség, azt pedig az utókor fogja majd eldönteni, hol volt a mélypont az unió történetében. Az M1 Ma este című műsorának Tóth Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, valamint az Alapjogokért Központ elemzője volt a vendége.
Komoly válságtünetek Európában
Tóth Norbert szerint jelenleg egyszerre több válság van az Európai Unióban, amik „egymásra rakódnak” és felerősítik egymást.
„Jóval komolyabbak a válságtünetek attól, mintha a válságok külön-külön lennének jelen Európában. Probléma van a közös valutával, de a migrációs válságot sem kell bemutatni senkinek” – fogalmazott a szakértő.
Hozzátette: kialakult egy Nyugat–Kelet törésvonal is, ami mindig ott volt a felszín alatt, de nem volt ennyire látványos. 2004-ben, amikor a legtöbb közép-kelet európai ország csatlakozott az Európai Unióhoz, akkor néhány éven keresztül nem jöttek elő a felszín alatt lévő feszültségek.
Különbségek a nyugati és a kelet-közép-európai részek között
A 2008-as gazdasági válság során, aminek a hatása még mindig érezhető, megjelentek a Nyugat-Európa és Kelet-Közép-Európa között lévő különbségek, és látványossá váltak – mondta Tóth Norbert.
Vannak ideológiai különbségek az unió két része között, sok esetben mást gondolnak ugyanarról az értékről Nyugat-Európában, mint a kelet-közép-európai részeken. Senki nem vitatja, hogy a demokrácia és a jogállamiság egy fontos érték, viszont ezek nehezen definiálható fogalmak – tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.
Nem működik a tömeges integráció
Philippe Lamberts belga európai parlamenti képviselő az M1-nek adott interjúban azt mondta: akik Európába jönnek, azok a háborúk és a diktatúrák miatt menekülnek el, „nekünk pedig fel kell ismerni, hogy a béke szigetén élünk”.
A szakértő szerint fenntartásokkal kell kezelni azt, amit Nyugat-Európában a fősodor vonalbeli döntéshozók mondanak az Európán kívüli tömeges bevándorlással kapcsolatban, amely szerint az kezelhető.
„Nem tudunk mutatni olyan nyugat-európai országot, ahol a tömeges integráció működik” – hangsúlyozta Tóth Norbert.
Forrás: M1, hirado.hu
Képek: ujszo, hirma, twitter, bbc, yeshiva