Tizenötödik alkalommal, összesen tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Művészetek Palotájában megtartott pénteki gálaesten.
Magyar építészet és építőművészet kategóriában Farkas Gábor építész; magyar tudomány kategóriában Vicsek Tamás fizikus, akadémikus; magyar sajtó kategóriában Baló György szerkesztő, műsorvezető; magyar képzőművészet kategóriában Birkás Ákos festőművész; magyar oktatás és köznevelés kategóriában Hámori Veronika nyugalmazott iskolaigazgató vehette át az elismerést.
Magyar sport kategóriában Fábiánné Rozsnyói Katalin kajak-kenu mesteredző; magyar irodalom kategóriában Kányádi Sándor költő, író, műfordító; magyar népművészet és közművelődés kategóriában Bálint György kertészmérnök; magyar zeneművészet kategóriában Eötvös Péter zeneszerző, karmester; magyar színház- és filmművészet kategóriában Enyedi Ildikó filmrendező, forgatókönyvíró kapta az egyenként 15 millió forinttal járó díjat.
Az ugyanekkora összeggel járó Közönségdíjat a Hazajáró – honismereti magazinműsornak ítélték a szavazók.
Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke, a díj kuratóriumának tagja köszöntőjében kiemelte, hogy a művészetnek, a tudománynak és a sportnak nem sztárjai, hanem munkásai vannak, akik egyedül a kihívásra és az alkotásra figyelnek. A fékezhetetlen munka örömét, az elhivatottság kockázatát jelenítik meg, mert aki valóban nagy, az teszi a dolgát és mindenkit növekedésre serkent. Kitért arra, hogy Csányi Sándor, a kuratórium elnöke külföldi elfoglaltsága miatt nem tudott jelen lenni a díjátadón.
Elmondta, hogy ebben az esztendőben mintegy 750 jelölés érkezett a 10 kategóriában. A primissimákat titkos szavazással választották ki a kuratórium tagjai és a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) kiterjesztett elnöksége. Emlékeztetett arra, hogy a primissimák és a közönségdíjas 15-15 millió forintos pénzdíja mellett a primák 5-5 millió forintban részesülnek.
A díjátadón – amelyet szombaton felvételről sugároz a Duna televízió – részt vett Áder János köztársasági elnök és felesége; Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége és Pintér Sándor belügyminiszter.
A 2017-ES DÍJAZOTTAK
Farkas Gábor építész 1967-ben szerzett aranydiplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. Kétéves kivitelezői gyakorlat után kezdte el tervezői pályafutását. 1979-ben a Kiskunsági Nemzeti Park székházának tervezéséért Ybl Miklós-díjat kapott. Építészi és belsőépítészeti munkássága főként az Alföldhöz és Kecskeméthez kötődik, ahol jelentős középületeket, főtéri rekonstrukciókat, ipari és lakóépületeket, valamint műemléki felújításokat tervezett. Települési főépítészként is tevékenykedett Dabason, Cegléden és Újhartyánban. 2014-ben Főépítészi Életmű Díjban részesült. A pécsi építészképzésben 30 évig oktatott címzetes főiskolai és címzetes egyetemi tanárként. A szabad művészetek doktora (DLA) és az építőművészet habilitált doktora (Dr.).
Vicsek Tamás fizikus, akadémikus 1972-ben szerzett fizikus diplomát a Lomonoszov Egyetemen. 1976-ban védte meg disszertációját a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. A biológiai fizika különböző részterületeinek nemzetközileg széles körben elismert kutatója. Munkáiban a statisztikus fizika legmodernebb eszközeit használja. Az 1980-as évektől fraktálgeometriai módszerekkel sikerült leírnia bonyolult alakzatokhoz vezető jelenségeket.
1995-től kezdett el foglalkozni a csoportos viselkedés modellezésével, ezen belül az élőlények kollektív mozgása, az emberi szinkronizáció, a pánik, valamint a szociális hálózatok tulajdonságainak megismerése terén ért el kiemelkedő eredményeket. Széchenyi-díjas fizikus, egyetemi tanár a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Baló György szerkesztő, műsorvezető az angol-német szakos diploma megszerzése után az MTV Híradójánál, majd a külpolitikai szerkesztőségnél dolgozott; a Panoráma, a Stúdió és a Hírháttér szerkesztő-műsorvezetője volt. Több kontinensen készített filmeket és sok neves politikussal interjúkat. A Magyar Film- és Tévéművészek Szövetségének társelnöke, majd a MUOSZ elnöke. 1990-ben az MTV 2-es igazgatója és a Napzárta, majd a választási műsorok főszerkesztője. 1997-99 a TV3 vezérigazgatója, az Esti gyors főszerkesztője és műsorvezetője.
2000-ben visszatér a Magyar Televízióhoz: kulturális igazgató, majd az Este, a Szólás szabadsága, a Kassza szerkesztője és műsorvezetője. 2009 nyarától öt hónapon át a Kossuth Rádió 180 perc című reggeli műsorát vezeti. 2015-től az RTL Magyarul Balóval című műsorának főszerkesztője.
Birkás Ákos festőművész az 1960-as években készült portréi után az 1970-es évek elején konceptuális indíttatású, realista képeket festett, majd a fénykép eszközével folytatta mű és környezete, mű és befogadó viszonyával kapcsolatos kutatásait. A képpel mint tárggyal és a fényképezéssel mint szereppel foglalkozott.
1985-ben kezdte el absztrakt Fej-sorozatát, ami monumentális sorozattá bővült. A képek egyetlen motívuma itt a téglalapba foglalt ovál forma, amely sokrétű értelmezési lehetőséget hordoz. A Munkácsy- és Herder-díjas festő 2000-től társadalmi kérdéseket tematizáló nagyméretű realista képeket fest. Változatos életművének elemei szuverén logikával épülnek egymásra.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Hámori Veronika nyugalmazott iskolaigazgató pedagógusnak készült gyermekkora óta. 1972-ben az ELTE-n szerezte meg matematika-fizika szakos tanári diplomáját. A Bolyai János Híradástechnikai Szakközépiskolában kezdte pályáját, majd az itt töltött 13 év után a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorlóiskolában dolgozott 29 éven át, ebből 15 évig vezette az intézményt. Mindig azt vallotta, hogy “az a feladatunk, hogy a gyerekeket kíváncsi, gondolkodó, együttműködni képes emberekké neveljük.”
Mesterpedagógus címet szerzett, tanári munkáját több szakmai díjjal ismerték el, vezetői munkájáért 2006-ban Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést, 2015-ben Apáczai Csere János-díjat, és Bonis Bona “A nemzet tehetségeiért” díjat kapott.
Fábiánné Rozsnyói Katalin kajak-kenu mesteredző titokban kezdett el kajakozni az újpesti Dózsában, ahol nagyon hamar technikás versenyző lett. 1966 és 1973 között tagja volt a válogatott keretnek. Az 1968-as olimpián Mexikóvárosban ezüstérmet szerzett K-2 500 méteren. Pályafutása befejezése után 1977-ben kezdett edzősködni.
Első kiemelkedő versenyzője Mészáros Erika volt, aki két világbajnoki címet is szerzett 1986-ban, Douchev-Janics Natasának, Fazekas-Zur Krisztinának, Kovács Katalinnak, Kozák Danutának, Kőbán Rita Szabó Gabriellának és a férfi kajaknégyesnek (Kammerer Zoltán, Kulifai Tamás, Pauman Dániel, Tóth Dávid) volt az edzője. Takács Tamarával nekivág a 2020-as tokiói olimpiáig tartó felkészülésnek. Hatszor választották az év edzőjének.
Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő, író, műfordító első verseskötete 1955-ben jelent meg Virágzik a cseresznyefa címmel. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozzák meg költészetét. Verseiben a magyarság sorskérdéseire keresi a választ (Fától fáig, Halottak napja Bécsben, Krónikás ének, Visszafojtott szavak a Házsongárdban). A népköltészetben gyökerező hang és a közösséghez fűződő hűség teszi egyedivé és különlegessé stílusát és a műfajok változatosságát.
Lírai műveinek megteremtésén túl a prózában és a gyerekversek terén is remekműveket alkotott. Életművének fontos részét képezik az esszék és műfordítások, írt drámát és forgatókönyvet is, verseit számos nyelvre lefordították. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Bálint György kertészmérnök 1941-ben a Magyar Királyi Kertészeti Akadémián kertészmérnöki oklevelet, majd a Magyar Agrártudományi Egyetemen agrármérnöki diplomát szerzett. 1949-től agrártankönyveket írt és szerkesztett, majd a Kertészeti Kutatóintézetben, később a Mányi Állami Gazdaság főagronómusaként dolgozott. 1967-től a Kertészet és Szőlészet című hetilap főszerkesztője. Ezzel egy időben szerkesztette a Kertgazdaságot, a Kertbarát Magazint és a Kerti Kalendáriumot. 1981-2009 a Magyar Televízió Ablak című magazinműsorának állandó munkatársa volt.
Televíziós szerepvállalása óta “Bálint gazdaként” emlegetik. Az ország kedvence újságokban és az interneten napjainkban is népszerűsíti a kertészkedést. Unokája segítségével Facebook-oldalára naponta több poszt is kikerül.
Eötvös Péter zeneszerzőt, karmestert Kodály Zoltán javaslatára már 14 évesen felvették a Zeneakadémiára. Diplomája megszerzése után film- és színházi zenéket komponált. 1966-tól Kölnben folytatott karmesteri tanulmányokat. Tagja volt a Stockhausen együttesnek majd a Pierre Boulez alapította Ensemble InterContemporain zeneigazgatója lett. A 80-as években a londoni BBC Szimfonikus Zenekarának első vendégkarmestere, majd a hilversumi Rádió Kamarazenekarának vezető karmestere volt. Vendégkarmesterként vezényelte a legnagyobb európai és magyar zenekarokat.
Zenepedagógusi tevékenysége kiemelkedő. A Kossuth-díjas zeneszerző a világ egyik legelismertebb zeneszerzője. Európa legnagyobb zenekarai és operaházai rendszeresen rendelnek tőle műveket.
Enyedi Ildikó filmrendező, forgatókönyvíró pályáját kísérleti filmesként és médiaművészként kezdte a Balázs Béla Stúdióban és az INDIGÓ művészcsoportban. 1984-ben Fábri Zoltán osztályában végzett filmrendezőként. Balázs Béla-díjas, érdemes művész, az európai és az amerikai filmakadémia tagja. Filmjeivel több mint negyven hazai és nemzetközi díjat nyert el, munkái Cannesban, Velencében, Berlinben, Locarnóban, Edinburghban és számtalan más jelentős fesztiválon versenyeztek, nyertek díjakat. Az én XX. századom című filmjét 2000-ben minden idők 12 legjobb magyar filmje közé választották.
A nagy sikerrel játszott Terápia című sorozatért, amelyet Gigor Attilával közösen rendezett, 2013-ban a legjobb televíziós rendezés díjával jutalmazták. Testről és lélekről című filmje 2017-ben elnyerte a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál fődíját, az Arany Medvét.
A Hazajáró – turisztikai-honismereti magazinműsor mottója: “Elindulni és hazatérni”. A stáb hétről hétre bakancsot húz és nekiindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait és megismerje hazánk természeti és kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Muravidéken, Őrvidéken és belső-Magyarországon hol gyalog, hol szekérrel, kerékpárral vagy kenuval halad vándorútja során.
A Kárpátok fenséges gerinceitől, várromokon, apró fatemplomokon és véráztatta harcmezőkön át patinás városokig – megannyi magyar emlék kíséri a “Hazajáró” soha véget nem érő útját.
A Nagy-Gálát megelőzték a megyei díjátadások, ezekből mutatunk be most náhányat:
Forrás: hirado.hu
Képek: hirado.hu, origo.hu, orientpress.hu, Hirmagazin.eu
Videók: youtube
