Megerősítette elsőfokú ítéletét szerdán a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) a hat, háborús bűncselekményekkel vádolt volt boszniai horvát vezető ügyében, akikre immár jogerősen súlyos börtönbüntetéseket szabtak ki a délszláv háború idején muszlimok ellen elkövetett etnikai tisztogatások miatt. A vádlottak egyike mérget ivott az ülésen, és nem sokkal később a kórházban meghalt.
Az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló bíróság jogerősen 25 év szabadságvesztésre ítélte Jadranko Prlicet, az 1993-ban egyoldalúan kikiáltott Herceg-Boszniai Horvát Köztársaság „kormányfőjét”. Bruno Stojicot, Slobodan Praljakot és Milivoj Petkovicot 20-20 év, a másik két vádlottat 16, illetve 10 év börtönnel sújtották.
Az NT egyes pontokban elfogadta ugyan a védelem érvelését, de hangsúlyozta, hogy ennek dacára mind a hat vádlott bűnös „számos nagyon súlyos” bűncselekményben, amelyeket az 1990-es évek elején boszniai muzulmánok ellen követtek el tömegesen. A vádiratban gyilkosság, deportálás, üldözés, nemi erőszak és kínzás is szerepelt.
Képek forrása: Robin van Lonkhuijsen / MTI
A törvényszék emellett megállapította Horvátország akkori vezetőinek felelősségét is a csoport által elkövetett bűncselekményekben.
Az ülés közel három órára félbeszakadt, miután a rá kiszabott másodfokú ítélet felolvasása közben Slobodan Praljak azt kiáltotta, hogy „nem vagyok háborús bűnös, elutasítom a vádakat”, és kiivott egy, állítása szerint „mérget” tartalmazó üveget. A bíróság később közleményt adott ki, megerősítve azokat az értesüléseket, amelyek szerint belehalt a mérgezésbe a nyugalmazott tábornok. Mint írták, az ülés berekesztését követően azonnali orvosi ellátásban részesítették a 72 éves férfit, akit ezután egy közeli kórházba szállítottak, de már nem sikerült megmenteni.
Képek forrása: Robin van Lonkhuijsen / MTI
A holland rendőrség „bűnügyi helyszínné” nyilvánította az üléstermet, az ítélethirdetést ezért egy másik tárgyalóban kellett folytatni. Az NT elnöklő bírája, Carmel Agius arról számolt be, hogy a hatóságok vizsgálatot indítottak az ügyben. Helyszíni beszámolók szerint egyelőre nem sikerült megállapítani, milyen folyadékot tartalmazott az üveg.
Kép forrása: Robin van Lonkhuijsen / MTI
Andrej Plenkovic horvát kormányfő elégedetlenségének adott hangot az ítélet miatt, amely szerinte „mély morális igazságtalanságot” mutat a hat volt vezetővel és a horvát néppel szemben is. Kijelentette, országa segítséget nyújtott Bosznia-Hercegovinának a háborúban, a horvát hadsereg útját állta Bihac szerb megszállásának, és ezzel megakadályozott „egy újabb srebrenicai mészárlást”. Plenkovic hozzátette, hogy a horvát haderő a boszniai hadsereggel együtt felszabadította Bosznia nagy részét, és véget vetett a háborúnak az országban. Kiemelte: Horvátország több százezer menekültet fogadott be Boszniából, és „a horvátok nélkül ma nem létezne független Bosznia-Hercegovina”.
Kép forrása: MTI
A miniszterelnök emellett részvétét fejezte ki Praljak hozzátartozóinak, ahogyan a Nemzetközi Törvényszék is.
A történtek miatt Kolinda Grabar-Kitarovic horvát elnök megszakította hivatalos izlandi útját, a zágrábi parlament pedig felfüggesztette plenáris ülését.
Jasmin Meskovic, a boszniai fogvatartottak szövetségének elnöke úgy nyilatkozott: sokkolták az események, a bűncselekmények áldozatait tömörítő csoport ugyanis senkinek, Praljaknak sem kíván semmi rosszat. „Annak ellenére, hogy bebizonyosodott a bűnössége, nem kívánunk neki rosszat” – mondta.
Slobodan Praljak 1945. január 2-án született a boszniai Capljinaban. A délszláv háborúig színházi rendezőként dolgozott, illetve több filmet is rendezett. 1991-ben önként csatlakozott a horvát fegyveres erőkhöz és vezérőrnagyi rangot szerzett, 1993-ban a boszniai horvát védelmi tanács (HVO) vezérkari főnökévé választották.
A per 2006-ban kezdődött, két évvel később a horvát tábornokok önként feladták magukat. Az eljárásban a vád képviselői 10 ezer bizonyítékot sorakoztattak fel, 206 tanút hallgattak meg. Az eseti bírói testület 2013-ban hirdette ki elsőfokú ítéletét. A fellebbezési eljárásban az ügyészség súlyosbítást, a védelem a vádlottak felmentését kérte.
Az 1992-1995-ös boszniai háborúban mintegy 100 ezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.
A Nemzetközi Törvényszék 1993-ban jött létre, s fennállása alatt 161 ember ellen emelt vádat és 84-et elítélt. Az NT megbízatása decemberben jár le hivatalosan, a fennmaradó ügyeket az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) veszi át.
Forrás: inforadio.hu
Képek: MTI
