Immár hétévesek és remek egészségnek örvendenek a világ első klónkutyájának, a néhai Snuppynak életben maradt klónjai – derült ki a Szöuli Nemzeti Egyetem, a Michigani Állami Egyetem és az Illinoisi Egyetem kutatóinak közös tanulmányából, amelyben a szakemberek részletesen beszámolnak a kutyák fejlődéséről.

Snuppynak életben maradt klónjai (Forrás: KIM ET AL/SCIENTIFIC REPORTS)

A Szöuli Nemzeti Egyetem kutatói 2005-ben jelentették be, hogy a világon elsőként, sikerrel klónoztak egy kutyát, egy afgán agárt. A tudósok azóta több száz ebet klónoztak már, hogy minél többet megtudjanak az eljárás előnyeiről és esetleges hátulütőiről.

A Scientific Reports című tudományos folyóiratban közölt új tanulmányukban a kutatók elsőként számolnak be egy klónozott kutya klónozásának sikeréről – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A Szöuli Nemzeti Egyetem kutatói annak idején egy Tai nevű, kan afgán agártól származó donorsejteket felhasználva több embriót állítottak elő, majd azokat beültették egy „béranyába”.

A világra jött klón a Snuppy nevet kapta és az egyetem kampuszán nevelkedett, majd ötéves korában a szakemberek a tőle származó őssejteket felhasználva gyártottak újabb embriókat, összesen 94-et, amelyekből végül négy kölyök született. Nem sokkal később az egyik kiskutya elpusztult. Az újonnan közölt tanulmányban a kutatók a három életben maradt kutya kilenc hónapos koráig mutatják be a fejlődésüket.

A tanulmányból kiderül, hogy Snuppy és Tai is viszonylag egészségesek voltak, mígnem mindkettőjüknél jelentkezett a rák egy-egy típusa. Snuppy tíz, Tai tizenkét éves korában, vagyis a fajtára jellemző átlagélettartamot – 11,9 év – megközelítve pusztult el.

Snuppy klónjaival kapcsolatban a kutatók megjegyezték, hogy korántsem szokatlan, ha egy alomból elpusztul az egyik kiskutya, habár az némileg aggasztó, hogy ebben az esetben egy megmagyarázhatatlan hasmenés-roham végzett a kölyökkel.

Az elmúlt években végzett megannyi kutatás ellenére a tudósok még mindig nem tudják biztosan, hogy a klónozott állatok nem szenvednek-e ismeretlen velük született rendellenességekkel vagy, hogy élettartamuk nem rövidebb-e a normális úton született társaikénál, illetve, hogy nem öregszenek-e gyorsabban náluk. A tudományos világban azonban egyre nagyobb az egyetértés azzal kapcsolatban, hogy az eljárás nem jár együtt ezen „mellékhatásokkal”.

Klónozott állatok klónjaival kapcsolatban azonban elenyésző szakirodalom áll rendelkezésre, ezért a tudományos világ minden bizonnyal hatalmas érdeklődéssel fogadja az új tanulmányt.

Forrás: MTI

ElőzőEurópa ikonikus vadvilágát és őserdeit fenyegeti a környezeti bűnözés
KövetkezőHazai gyártmányú drónokkal korszerűsítik a lengyel hadsereget
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza