Valóságos tűzijátékot mutattak be a régió gazdaságai a harmadik negyedévben, többségük kellemes meglepetést okozott. A növekedést sorrendben a román gazdaság vezette, egyes távol-keleti országokat is megszégyenítő, 8,8 százalékos bővüléssel.

A cseh gazdaság 5, a lengyel 4,7 százalékkal nőtt, míg az élbolytól elmaradva 3,6 százalékkal bővült a magyar és 3,3 százalékkal a szlovák gazdaság. Közös jellemzői a növekedésnek, hogy húzóereje a kelet-európai bérek meredek emelkedése miatt a fogyasztás, míg az új EU-ciklus forrásainak köszönhetően a beruházások is magukra találtak a tavalyi – egész régióra jellemző – visszaesés után. Mindeközben szinte az egész térség profitált a vártnál lényegesen jobb európai konjunktúrából is. A növekedés üteme mégis számottevően eltér az egyes gazdaságok esetében, aminek hátterében különböző ciklikus, gazdaságpolitikai és specifikus tényezők állnak.

Forrás: MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
A mezőgazdasági bálázó hálókat és zsinegeket gyártó Epack Kft. új gyártócsarnoka Berettyóújfaluban.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A hazai gazdaság bővülését az idén nagymértékben, mintegy 0,5-0,6 százalékponttal visszafogja a mezőgazdasági kibocsátás két számjegyű visszaesése. Ezt leszámítva az idei növekedés eddig 4,2-4,3 százalék körül alakulna, az egész évet tekintve pedig elérhetné a 4,5 százalékot, így már messze nem lenne olyan mértékű az elmaradás a régiós társaktól. A hazai gazdaságot a mezőgazdaság, illetve az annak kibocsátását meghatározó időjárási tényezők jóval nagyobb mértékben befolyásolják, mivel egyrészt a cseh és a szlovák gazdaságban betöltött súlya kisebb, másrészt a hazai mezőgazdaság szerkezetében a növénytermesztés aránya eléri a 60 százalékot (azon belül is igen magas a szántóföldi termelés részaránya).

Külön említést érdemel, hogy a bérek meglódulása az egész régióra jellemző a kivándorlás okozta munkaerőhiány miatt, és a bérkiáramlás fokozódása elkerülhetetlennek tűnik a következő években. A hazai lakosság messze nem költi el a teljes többletjövedelmét, amit a megtakarítások meredek emelkedése is tükröz. Ezt alátámasztja, hogy a hazai lakosság GDP-arányos nettó pénzügyi eszközei a legmagasabbak, míg a GDP- és jövedelemarányos hitelállománya a legalacsonyabb a régióban. A térségbeli háztartások költekezése azonban nem egy esetben meghaladja a reáljövedelmek növekedését, azaz az eladósodás felfutása is fűti a növekedést.

Nálunk a gazdasági bővülés növekvő megtakarításokkal párosul, holott a fenntartható növekedés is magasabb lehetne, ha a hazai háztartások a többletjövedelmük nagyobb részét költenék el – ami még messze nem veszélyeztetné az egyensúlyi folyamatokat. A hazai gazdaság túlfűtöttségét sem a visszafogott hitelezési folyamatok, sem a masszív külkereskedelmi többlet, sem pedig a széles körű inflációs nyomás hiányára utaló adatok nem támasztják alá.

Ám a román gazdaság elképesztő tempója mögött egyre világosabbak a túlfűtöttség jelei. A gazdaságot elsősorban az állami bér- és adópolitika fűti. A bérek 2015 végétől több lépcsőben hatalmasat ugrottak, döntően a közszférában történt béremelések hatására. Eközben 2015 közepétől meredeken csökkentették az áfát, így átmenetileg jelentős defláció jellemezte a gazdaságot, ami a reálbérek bő két számjegyű, átmenetileg 15 százalékot is meghaladó növekedéséhez járult hozzá. Ennek köszönhetően felpörgött a kiskereskedelem és a fogyasztás is, miközben egyre inkább eladósodtak a román háztartások.

Gyorsuló ütemben nő keleti szomszédunknál a külkereskedelmi és folyó fizetési mérleg hiánya is, bár egyelőre még nem veszélyes mértékben. A költségvetési lazítások miatt a legtöbb nemzetközi szervezet a román költségvetési hiány túllövésétől is tart. Ha nem sikerül 3 százalék alatt tartani a hiányt, Románia túlzottdeficit-eljárás alá kerülhet, így előbb-utóbb megszorításokra lehet szükség. Összességében tehát a román növekedési pálya nem tűnik fenntarthatónak még középtávon sem.

Arra számítunk, hogy a hazai gazdaság az előttünk levő negyedévekben lényegesen gyorsulhat. Ennek minden háttere adva van fenntarthatósági szempontból, és a folyamatban levő, valamint a tervezett beruházások miatt is. Mivel egyes régiós országokban inkább már lassulásra lehet készülni, a hazai növekedés a közeljövőben elérheti a régiós átlagot.

Szakértő: 

Forrás: vg

Kép: MTI

ElőzőLeállhatnak ma (vasárnap) az útdíj-értékesítési rendszerek
KövetkezőKínának ilyen Audi Q5-ös is jár
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza