Mivel fűtsünk télen? Ez nagyon divatos és felkapott téma mostanában, tekintve a gázárakat sokan próbálkoznak egyéb alternatív fűtési megoldással. De melyik a legjobb, legolcsóbb? Erről már eltérő véleményeket olvashatunk prospektusokon, hirdetésekben vagy az interneten. Ebben a cikkben összehasonlítunk pár tüzelőt és megnézzük, melyik lehet a legjobb.
Átlagos családi ház fűtése
Az egyszerűség kedvéért egy átlagos családi házat feltételezünk gáz- illetve vegyes tüzelésű kazánnal, a gázfűtés lesz az etalon, amihez majd a többi fűtést hasonlítjuk. (A hőszivattyús vagy napkollektoros fűtési rendszerekről majd egy későbbi cikkben lesz szó.) A ház legyen 100 m2hasznos alapterületű és fűtési energiaigénye pedig 150 kWh/m2év, amely átlagosnak, vagy annál valamivel jobbnak mondható. (Ebben már figyelembe vettük a veszteségeket, hatásfokokat, stb.) Láthatjuk, hogy ez összesen 15.000 kWh energiaigény évente.
A különböző fűtések esetében a fűtési rendszer, fűtőberendezés hatásfokát az egyszerűség kedvéért nem vettük figyelembe. Meg kell azonban említeni, hogy egy gáztüzelésű kazán hatásfoka sokkalta jobb, mint egy vegyestüzelésű társáé.
Fűtés földgázzal
A földgáz átlagos fűtőértéke 34 MJ/m3, de a szabályozás szerint ettől a szolgáltató +-5%-ban eltérhet. Az aktuális időszakra vonatkozó fűtőértéket meg tudjuk nézni a gázszámlánkon, vagy a szolgáltató weboldalán is megtalálhatjuk, pl.: TIGÁZ fűtőérték lekérdezés Ha már tudjuk a földgáz fűtőértékét, egyszerűen meg tudjuk határozni a szükséges mennyiséget. Anélkül, hogy részleteznénk jegyezzük meg, hogy a kWh (kilo-watt-óra) és a MJ (mega-joule) közötti váltószám 3,6. (1 kWh=3,6 MJ) Az éves földgázigény így körülbelül 1600 m3, amelynek az éves díja (A földgáz II. árkategóriában 3,4 Ft/MJ + 25% Áfa = 4,25 Ft/MJ amiből következik, hogy 145 Ft/m3, ami még nem tartalmazza az éves átalánydíjat.) körülbelül 240-250.000 Ft, havi átalányban ez 20-21.000 Ft. Nézzük meg, milyen alternatívái lehetnek ennek, és azok mennyibe kerülnek.
Alternatívák
Ha megkérdezik, hogy milyen alternatívái lehetnek a gázfűtésnek, az emberek nagy része a tűzifát mondja, esetleg a most terjedő briketteket, néhányan a szenet, szalmát és egyéb biomasszát, ezekből nézzük meg a két leginkább elterjedtet a tűzifát és a brikettet.
Tűzifa
Talán a legelterjedtebb tüzelő a gáz mellett, nem véletlenül. A fafajtáknak általánosan igen jó tüzeléstechnikai paraméterei vannak, de a fűtőérték nagyban függ a fa nedvességtartalmától! Nézzük meg az alábbi összehasonlító táblázatot a különböző elterjedt fafajtákról:
Láthatjuk, hogy csak teljesen száraz esetben tüntettük fel a különbséget a különböző keményfa fajták fűtőértéke között, mert az eltérés gyakorlatilag elenyésző. Amint fontos észrevennünk, hogy a friss vágású fa, amit jó eséllyel veszünk, csak fele olyan jó tüzelő, mint amit már legalább 1-2 éve szárítunk, miért van ez? A fa alapból igen sok nedvességet tartalmaz, egy köbméter fában akár 200-300 liter víz is lehet a sejtekben és a pórusokban. Az égésben a víz nem vesz részt, viszont a fejlődő hő miatt elpárolog. A víz párolgása során hőt von el a rendszerből, és így gőz formájában távozik a kéményen, ez nekünk veszteség formájában fog jelentkezni. (A víz párolgáshője 2,2 MJ/kg)
Ha jól megnézzük a videót láthatjuk, főleg a vége felé, hogy jelentős mennyiségű vízgőz távozik a fából. (Ami füstnek látszik valójában nagyrészt vízgőz.)
Ha tehetjük, ezért mindig tavasszal gondoskodjunk a következő évi tüzelőről, mert nyáron száraz és szellős helyen tárolva a fa tetemes mennyiségű vizet veszít, így javulni fog télen a tüzelőnk fűtőértéke. De akkor mennyibe is kerül fával tüzelni? Térjünk vissza az átlagos családi házunkhoz.
Ha feltételezzük, hogy minden fafajta ugyanannyiba kerül (ez legyen most 2200 Ft/mázsa, bruttó), akkor a fajlagos fűtőértéke az akácnak a legjobb, mivel annak a legnagyobb a sűrűsége. (Ez az előny gyakorlatilag elenyésző, ha tudunk olcsóbban bükköt vagy tölgyet venni, az lehet hogy jobban megéri.) Tételezzük fel, hogy akáccal fűtünk gáz helyett, egyik esetben légszáraz, 1-2 évig szárított tüzelővel, másik esetben pedig friss vágású nyersfával.
A légszáraz fának fűtőértéke 14,4 MJ/kg, ami 4 kWh/kg-nak felel meg, ha vesszük az éves energiaigényt, akkor 15.000/4= 3750 kg fával tudjuk ezt kielégíteni, ami 37,5 mázsa vagyis 82.500 Ft. Ez a gázzal történő tüzelésnek csak a töredéke. A probléma azonban az, hogy gyakorlatilag nyersfát veszünk az esetek legnagyobb részében és azt is inkább már ősszel, így a fának nincs ideje kiszáradni. Ha vesszük a friss vágású fát, aminek a fűtőértéke 7,1 MJ/kg, ami ~2kWh/kg, láthatjuk, hogy az igényelt famennyiség a duplája, 75 mázsa, ami 165.000 Ft. Még ez is olcsóbb mint a gáz, de sokkal több vele a munka.
Itt meg kell jegyezni, hogy a fa elégetése a legtöbb esetben nem történik olyan hatékonyan, mint a gázzal történő tüzelés, így egyéb veszteségek is adódnak, nyugodtan +10-15%-ot rászámolhatunk az itt kapott eredményekre.
Brikett
A brikettek igen intenzíven terjednek az utóbbi időkben, kaphatunk koksszal megtámogatott fabrikettől, a kukoricacsutkából készített briketten át, tiszta fa vagy szén brikettet is. Nagy előnyök az, hogy a nedvességtartalmuk alacsony, kevesebb lehet akár, mint a légszáraz fa esetében. (10% körüli, vagy némileg alacsonyabb) Vegyünk egy átlagosan 17 MJ/kg fűtőértékű brikettet. Az előbbi módon elvégzett számítások alapján, a családi házunkat körülbelül 3150 kg brikett tudná fűteni, az a kérdés ez mennyibe kerül. A neten keresgélve, több forrást is átböngészve ez a mennyiségű brikett 150-180.000 Ft-ba kerül, vegyük ennek a középértékét, ami 170.000 Ft. A tűzifával összehasonlítva, szigorúan a nyers vágású esetet, hiszen általában azt vesszük, nagyjából ugyanazt az eredményt kapjuk, a brikett valamivel drágább. Itt most abba nem megyünk bele, hogy melyikkel kényelmesebb tüzelni, vagy mennyi hamu keletkezik, stb.
Összefoglalás
Éves szinten tüzelőre költött pénz:
- Földgáz 250.000 Ft
- Nyers fa 165.000 Ft
- Száraz fa 82.500 Ft
- Brikett 170.000 Ft
Az eredmények magukért beszélnek, legjobban akkor járunk, ha a tűzifát két évre előre beszerezzük, és gondoskodunk arról, hogy megfelelően kiszáradjon. Persze ennek is van helyigénye, fajlagos költségek, amikkel most nem számolunk. Ha friss vágású fát tudunk csak venni, abban az esetben egy árban vagyunk a brikettel történő tüzeléssel, és már csak az szabja meg melyiket válasszuk, hogy mi a kényelmesebb számunkra. Az összehasonlítás vesztese a gáz, ami a legdrágábbnak mutatkozik, viszont kényelmi szempontból és egyszerűségből valószínűleg ez a legjobb.
Felhasznált irodalom:
Tóth Béla, Dr. Molnár Sándor, Dr. Fehér Sándor: Az energetikai faültetvény létesítésének és hasznosításának összefüggései.
Forrás: energia.ma.hu
Képek: https://www.hirmagazin.eu
