A tél közeledtével egyre többen áldozatul különféle megfázásos betegségeknek, influenzának. A betegnek és a munkáltatónak egyaránt együttműködési kötelezettsége van!
Ilyenkor a munkavállalók egy része bizonytalan ideig nem tud munkát végezni. A munkáltatók igyekeznek minél gyorsabb visszatérésre ösztönözni a keresőképtelen munkavállalókat, mi sok konfliktust okoz. Nézzük, mit mond a helyzetre a jog.
A betegnek és a munkáltatónak egyaránt együttműködési kötelezettsége van
Keresőképtelenné bármelyik munkavállaló válhat. A munkavállaló a keresőképtelensége alatt mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól. (Nem kell tehát még a telefont sem felvennie.) A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. Azt ugyanis, hogy keresőképtelen, a munkáltató tudomására kell hoznia, hiszen a munkavégzést a munkáltatónak át kell szerveznie. A feleket éppen ezért a munkaviszonyban együttműködési kötelezettség terheli.
Ennek keretében a felek kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. Ennek módját a törvény nem határozza meg, érdemes azonban a bizonyítható módozatokat választani (például e-mail és telefon együtt). Amennyiben a munkavállaló ennek a kötelezettségének kirívóan nem tesz eleget, a munkaviszonya megszüntethető arra hivatkozva, hogy a munkáltatót a keresőképtelenség ideje alatt – a Kúria eseti döntése szerint – fokozott együttműködési kötelezettség terheli.
Így növelhető a dolgozói hűség
Számos esetben a munkavállalók úgy látják, motiválná őket, ha munkáltatójuk segítené őket a megtakarításban – ez akár a dolgozói „hűséget” is megalapozhatná – írja a vg.hu.
Ezerháromszáz milliárd forint feletti megtakarítással rendelkezik 1,1 millió önkéntes nyugdíjpénztári tag 2017 második negyedévében – ismertette a friss adatokat Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke a Világgazdaság „Megtakarítási trendek – Mit hozhat a jövő?” című konferenciáján.
Az önkéntes egészségpénztárak vagyona 2017 második negyedévében 59 milliárd forintot tesz ki, a taglétszám 1 millió fő. A Pénztárszövetség által megrendelt kutatások szerint a megkérdezettek 63 százaléka nem tesz félre váratlan egészségügyi kiadásokra, de 37 százalékuknak van valamilyen egészségügyi célú megtakarítása (ebből 25 százalék egészségpénztárban, 17 százalék biztosításban, 5 százalék egyéb megtakarításokban).
A válaszadók általános megtakarítási céljai között elsődlegesek az előre nem látható élethelyzetek, így például a munkanélküliség, az egészségügyi kiadások, a saját lakáscél, a gyermekek tanulmánya, valamint a nyugdíj.
A probléma az, hogy a cafeteria része az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítási forma. „Úgy gondoljuk, ez nem is idevaló” – véli Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke. Főleg, mivel a cafeteria termékek rövid távú, hamar elkölthető jövedelmeknek számítanak, így nehéz összehasonlítani a hosszú távú nyugdíjtakarékossággal – fűzte hozzá.
Számos esetben a munkavállalók úgy látják, motiválná őket, ha munkáltatójuk segítené őket a megtakarításban – ez akár a dolgozói „hűséget” is megalapozhatná.
Az elnök hangsúlyozta, a lakosság érezhetően szívesen fogadná az állam tevékenyebb befolyásoló jelenlétét. A válaszadók több motiváló faktort jelöltek meg, amelyek segítenék vagy motiválnák őket a megtakarításban, például a munkáltatói támogatás kötelezővé tétele, vagy a munkavállalóknak járó adókedvezmények mértékének növekedése.
Kravalik végül elmondta, havonta több mint 10 ezer forintot majdnem minden ötödik dolgozó tud félretenni, havi 10 ezer forint alatti összeggel az érintettek harmada számol. A szakember szerint fontos a hatékony kommunikáció a már meglévő pénztártagok felé is. Jól látható, hogy nagyon sokan a munkáltatóiknál találkoznak először a megtakarítás különböző formáival, éppen ezért fontos a munkáltatók szerepének erősítése. Hiszen az számukra is előnnyel járna, nagyobb eséllyel tartanák meg a munkaerőt és magas juttatási értéket is elkönyvelhetnének – zárta előadását a Pénztárszövetség elnöke.
Forrás: MTI, hvg, adozona
Képek: Hirmagazin.eu