Milyen módon kapcsolódnak a betegségek egymáshoz, Hogyan lehetséges két egymástól teljesen különböző kór között összefüggés? Ezt mutatja meg az a különös térkép, amelyet a Semmelweis Egyetem kutatói alkottak a 250 legfontosabb betegség közti kapcsolatokról.
A Semmelweis Egyetem szakemberei a nemzetközi osztályozás szempontjából legfontosabb 250 betegséget egyetlen statisztikai modellben vizsgálták. A 18 nagy csoportra bontott, szabadon elérhető adatbázisból összességében százezres nagyságrendű adat hívható le.
Ismert jelenség, hogy a dohányzás fokozza a magas vérnyomás előfordulását, és a tüdőrákét. Ha tehát egy olyan populációt vizsgálunk, ahol nagyon sok a dohányos, akkor együttjárást tapasztalunk a magas vérnyomás és a tüdőrák között, holott egy harmadik tényező, a dohányzás okozza ezt – magyarázta Bagdy György, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézetének tudományos rektorhelyettese az M1 Minden tudás című műsorában.
„Azt vizsgáltuk, ha két betegségnek a komorbiditása (együttjárása) megvan, tehát nagyobb arányban fordulnak elő, akkor az egy valószínűleg közvetlen, direkt összefüggés-e, vagy esetleg egy harmadik, vagy egy negyedik betegség közvetíti ennek a kettőnek az együttváltozását” – mutatott rá Bagdy György.
A kutatócsoport elsősorban pszichiátriai és neurológiai kórképekkel foglalkozik. Céljuk, hogy olyan betegségpárokat és betegségkapcsolatokat vizsgáljanak, melyek szoros molekuláris viszonyban vannak egymással.
A betegségtérkép elkészítéséhez speciális matematikai módszert dolgoztak ki.
„Ha a depresszió szempontjából vizsgáljuk a betegségek rendszerét, ezt a betegséghálót, akkor azt látjuk, hogy a depresszió sok más betegséggel gyakrabban fordul együtt elő. Ezek legtöbbje lelki eredetű betegség, mint például az alvászavar, idegkimerültség, stressz, szorongás, de ugyanakkor találtunk összefüggéseket más, nem pszichiátriai betegségekkel is, így például az elhízással. Ezen kívül kapcsolódik még a migrénhez, a krónikus fáradtság szindrómához, illetve egy fibromialgia nevű betegséghez, ami testszerte jelentkező megmagyarázhatatlan fájdalmakat jelent” – fogalmazott Dr. Juhász Gabriella docens.
A kutatók megállapították, hogy azok a betegségek, melyek gazdag hálóval rendelkeznek, sokkal gyakoribbak a népesség körében, ráadásul ezeknél az eseteknél a halálos kimenetelű szövődmények is többször fordulnak elő.
Ezért fontos kialakulásuk megértése.
Ha valahol egy molekuláris mechanizmus sérül, az okozhat hangulatzavart, magas vérnyomást, vagy szívproblémát. Az adott molekuláris folyamat sok más szerv működésében problémát okozhat és ez alakítja ki a betegséghálót – mutatott rá Dr. Juhász Gabriella docens.
Azoknál a betegségeknél, amelyek kapcsolatban állnak egymással, sokszor tapasztalhatunk átfedést. A betegek hasonló tünetekre panaszkodnak.
Egy átlagos magyarnak a betegségeiről – van asztmája, vannak kiütései, amit a bőrgyógyász ekcémának nevez, és a fül – orr gégészeten is találnak nála orrpolipokat – már nagyjából tudtuk eddig is, hogy gyakran fordulnak elő. A hálónk alapján úgy tűnik, ez nem véletlenszerű előfordulás, hanem valami más oka is van – mondta Dr. Juhász Gabriella docens.
Ezt a köteléket persze nem úgy kell elképzelni, hogyha valaki asztmás, akkor nagy valószínűséggel a többi kórral is meggyűlik majd a baja.
A térkép sokkal inkább a kutatók, és az egészségügyi ellátásban dolgozók számára nyújt plusz információt a betegségek kialakulásával kapcsolatban.
Forrás: hirado.hu
Képek: Semmelweis Egyetem
