Augusztusban, egy szokásos madárodú-ellenőrzés során a Budakeszi Vadaspark állatgondozói pöttöm pelét találtak a vadaspark körüli erdőben. Alaposan mérlegelték túlélési esélyeit – anyja vélhetően elpusztult –, majd úgy döntöttek, magukhoz veszik és megpróbálják „kézből” felnevelni a csukott szemű állatkát, amely a Panna nevet kapta. Mostanra szeme már kinyílt, farka szépen lompossá vált és testsúlyát is megduplázta.
A Magyarországon őshonos nagy pelék táborát erősítő Pele Panna jelenleg langyos kecsketejjel tömi pocakját, és rostban gazdag gyümölcsöket is előszeretettel fogyaszt – írja közleményében az intézmény.
A közlemény szerint a gondos nevelőszülői szakértelemnek köszönhetően makkegészséges, és alig várja, hogy a Budakeszi Vadaspark nemrégiben indított óvodapedagógiai programja keretein belül a felelős állattartás szabályainak megismertetésében segédkezhessen a vadaspark munkatársainak, és minél több gyermeknek mutathassa meg magát.
A Budakeszi Vadaspark állatgondozói Pele Panna esete kapcsán egyúttal ismételten fel szeretnék hívni a természetkedvelők és az állatbarátok figyelmét, hogy az ehhez hasonló esetekben a kis vadállatok „elhagyatottságának” megítélése tapasztalt és kompetens állatgondozó szakember feladata – hangsúlyozzák a közleményben.
A vadasparki kézből nevelt vadállatoknak legtöbb esetben a gondozók áldozatos munkája és szakértelme biztosítja a túlélést és az új esélyt az életre, azonban megfelelő felkészültség és tudásanyag nélkül a vadállatok otthon nevelése nem lehet sem eredményes, sem kellően megalapozott, sem felelősségteljes.
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM:
Idén tavasszal indult az Év emlőse: a mogyorós pele programsorozat
„Pele, ébresztő!” címmel indult el pénteken az Év emlőse országos programsorozat, amelyen a mogyorós pelét mutatják be a természetvédők.
Felidézte, hogy a sorozat évről évre egyre nagyobb figyelmet kap, tavaly például 25 országos programon több mint 21 ezer embert, többségében gyereket tudtak elérni és bemutatni nekik az akkori év emlősét, a denevért. Tavalyelőtt az ürge, azelőtt a sün viselhette a címet – fűzte hozzá.
Az év emlősének a Vadonleső Program minden évben olyan védett, fokozottan védett vagy veszélyeztetett magyarországi fajt választ, amelyek társadalmi elfogadása és védelme kiemelt természetvédelmi feladat – hívta fel a figyelmet Bakó Botond, a program munkatársa.
A szakember elmondta, hogy a mogyorós pele este ébred, éjszaka közlekedik a lombos ágak takarásában, keresi a cserjék virágait, terméseit, gyümölcseit, de a hajnal már az öreg fák odvában vagy az ágak közé font, gömb alakú fűfészkében éri. A téli időszakot téli álomban, többnyire a föld alatt dermedve vészeli át. Ebben az időszakban szíve percenként egyet ver és akár hét hónapon keresztül nem eszik, nem iszik.
Az éves rendezvényhez gyerekeknek szóló pályázatok, előadások, pelefesztivál és pelebarát kiskerti programok is kapcsolódnak. Eszperente pele versek címmel például a 12-21 éves korosztály számára hirdetnek vers vagy meseíró pályázatot, amelyre a mogyorós peléről szóló csak “e” és “é” magánhangzókat tartalmazó rövid írásokat várják szeptember 15-ig.
Pelék és szomszédaik címmel korhatárra való tekintet nélkül profi és amatőr fényképészeknek írnak ki versenyt, amelyre szegélylakó, kis termetű emlős fajok, például pelék, pockok, cickányok vagy vadon élő egérfajok hétköznapjait bemutató fotókat vár a szakemberekből álló zsűri október 13-ig. Ezek mellett a Természettudományi Múzeum májustól október közepéig tartó rajzpályázata is a mogyorós peléhez kapcsolódik.
Az év során számos alkalommal, rendezvényeken és fesztiválokon csatlakoznak írók, költők, zenészek és képzőművészek, mások mellett Für Anikó, Molnár Krisztina Rita, Tóth Krisztina, Gryllus Vilmos, Ijjas Tamás, Lackfi János és a pécsi Tamás Éva Játéktára zenekar a programsorozathoz.
Minden évben a Magyar Természettudományi Múzeuma ad otthont az év emlőse sorozat nyitó és záró rendezvényének – hangsúlyozta Korsós Zoltán, az intézmény főigazgatója, aki azt is kiemelte, hogy a múzeum A kiválasztottak című időszaki kiállításán a 2017-es év összes faját, például az év vadvirágát, emlősét, ősmaradványát, ásványát, rovarát is megismerhetik a látogatók.
Szinte mindenhova felmászik a nagy pele
A szinte mindenhova felmászó nagy pele akár padlásunkon is tanyát verhet. A legegyszerűbb csapda, ha egy kitámasztott cserép alá gyümölcsdarabot teszünk. A befogott állatkát érdemes minél messzebbre elvinni.
A legegyszerűbb csapda, ha egy kitámasztott cserép alá gyümölcsdarabot teszünk csalinak. A cserép alatt rekedt állatot ajánlott kesztyűvel megfogni, mert kis mérete ellenére nagyon harapós.
A hangvadász szerint nincs olyan hely, ahova a rágcsáló nem tud felmászni, a fal sem okoz gondot neki. Ha tehát be akar költözni padlásunkra, meg is teszi.
A szakember kifejtette, a nagy pele nappal szeret elhagyott madárodúkba beköltözni és ott aludni, gyakran a begyűjtött magokat is ott raktározza, sőt előfordul, hogy ott is kölykezik.
Odúban meglepve érdekes hangot ad, ami más, mint az éjszakai nyávogás. Pergő, morgó, hortyogó hanggal próbálja elriasztani a betolakodót, ráadásul harap. Ijedtében mindig fára menekül.
Forrás: hirado.hu
Kiemelt kép: hirmagazin.eu
