Dübörög az agrárexport, Magyarország pedig jó esélyekkel indul a kínai élelmiszerexport logisztikai bázisának címéért, mely 16 kelet-európai ország távol-keletre szánt termékeinek gyűjtőpontjaként funkcionálna.
Jelentősen növekszik az agrár-külkereskedelem, mondta el Fazekas Sándor, Földművelésügyi- és Vidékfejlesztési miniszter a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szerdán: jelenleg is épp a tavalyi rekordtermés sikeres értékesítése zajlik. Az elmúlt közel fél évben 14 százalékkal nőtt a kivitel, ami 3,6 milliárd, míg a többletben 30 százalékos növekedés figyelhető meg, ez pedig 1,4 milliárd eurót jelent.
A szomszédos országok továbbra is hagyományos felvevő országaink – Németország, Ausztria, Görögország elsősorban a magyar búzából vásárol, míg a kukorica főként Romániában és Olaszországban kerül értékesítésre – ennek kivitele másfélszeresére nőtt, vagyis közel 2 millió tonnát adtunk el belőle az év első öt hónapjában, míg az exportálásra szánt búza mennyisége egyenesen megduplázódott.
Az illetékes tárca célkitűzése szerint minél több feldolgozott, kész terméknek kell külföldre kerülnie, éppen ezért a magyar mezőgazdaság termékeinek mintegy 40 százaléka mára ebbe a körbe tartozik – számos országba szállítunk tejtermékeket, növényi olajokot, vagy éppen bioetanolt. A távoli piacokon, Kínában és Japánban, illetve jónéhány fejlődő országban egyaránt nőtt a magyar kivitel. Az új piacok megnyeréséhez agrárdiplomáciára van szükség – fejtette ki Fazekas, Kína pedig a világ egyik legnagyobb élelmiszervásárlója, kinek kapujában tömött sorokban állnak a nemzetek, hogy szállíthassanak neki. Éppen ezért az ország nagyon komoly feltételeket és előírásokat támaszt a beszállítók elé.
Jelenleg a magyar export 1 százaléka irányul Kínába – ennek jelentős része sertéshús, melynek tekintetben szintén megkétszereztük a kivitelt, míg borból 11 ezer hektoliter kerül az országba.
