hirmagazin 2015 06 03 070906
forrás: Phys.org, Hullámos papagájok. (Fotó: AFP)

Olybá tűnik, az emberek és kutyák nem az egyedüli olyan élőlények, amelyeknél ragadós az ásítás, a csoport legújabb tagja a hullámos papagáj.
Az Andrew Gallup vezette New York-i kutatócsapat elsőként jegyezte fel, hogy a ragadós ásítás egy madárfaj tagjai között is előfordul. Eddig úgy hitték, csak néhány emlősre jellemző a viselkedés. Az eredményeket az Animal Cognition folyóiratban ismertették.

A ragadós ásítást korábban csak embernél, kutyánál, csimpánznál és egy patkányfajtánál figyelték meg. Az eredmények, miszerint kontrollált laboratóriumi körülmények között hullámos papagájoknál is (Melopsittacus undulatus) előfordul a ragadós ásítás, alátámasztják ugyanezen magatartás korábbi megfigyelését a szociális madarak rajánál is.

A természetben a papagájok tartós kapcsolatokat alakítanak ki költőpárjukkal, és koordinált rajokon belül hatnak egymás életére. Az is ismeretes, hogy laboratóriumban automatikusan lemásolják a nekik mutatott videós stimulációkat.

Gallup csoportja két kísérletet végzett. Az elsőben 16 madarat párosítottak össze szomszédos kalitkákban, látásukat blokkoló akadályokkal meg azok nélkül. Az elmélet szerint, ha az ásítás ragadós, akkor csak abban az esetben figyelhető meg, ha a madarak látják egymást. A második kísérletben ugyanezen egyedeknek videoklipeket mutattak ásító és nem ásító fajtársaikról.

hirmagazin 2015 06 03 070919
Hullámos papagájok. (Fotó: AFP)

Kiderült, hogy az ásítás háromszor gyakoribb egy ötperces időablakban, ha a madarak látják egymást, mint amikor nem. Kétszer gyakoribb volt a magatartás, ha ásító társakról készült videókat mutattak nekik. A kutatók szerint a reakció nem stressz vagy aggodalom hatására következett be.

Úgy hiszik, a ragadós ásítás nemcsak önkéntelen reakció, hanem az empátia egyfajta primitív formája. Példának okáért arra már fény derült, hogy sokkal elterjedtebb az empatikusabb emberek között. Az úgynevezett „érzelmi ragály” folyamatának köszönhetően a ragadós ásítozás akkor következik be, amikor egy ember rágondol vagy észleli, hogy egy másik ezt a némiképpen álmosító tevékenységet hajtja végre.

A madarakról tudvalevő, hogy képesek bizonyos empatikus reakciókra. Gallup ennélfogva úgy hiszi, mivel a ragadós ásítást kísérletileg manipulálni lehet, a hullámos papagájok megfelelő modellek lehetnek az empatikus feldolgozás egyéb primitív formáinak vizsgálatára madaraknál.