Ismét pusztít az afrikai sertéspestis (ASP) Horvátországban: mintegy 10 ezer sertést kell elaltatni a Bellye (Belje) mezőgazdasági vállalat katalinpusztai (Sokolovac) telepén, Baranyában
Az ország eddigi legnagyobb járványgócával állnak szemben – jelentette be David Vlajcic horvát mezőgazdasági miniszter a sertéspestisről.
A betegség terjedéséért kizárólag az emberi tényező, a felelőtlenség és az illegális tevékenységek okolhatók, a fő terjesztő tehát maga az ember – fogalmazott a miniszter.
Vlajcic emlékeztetett: 2023 óta Horvátországban 41 ezer sertést kellett elpusztítani az ASP miatt, a mostani esetekkel együtt pedig már több mint 51 ezer állatot fognak elaltatni. Ez a teljes horvát sertésállomány mintegy 5 százaléka – húzta alá.
A vírust a magyar határhoz közeli Eszék külvárosában, Nemetinben is kimutatták, ahol egy 1600 sertést tartó telepet érint a járvány.
A horvát miniszter figyelmeztetett: a sertések 67 százalékát az állattartó telepek 1,5 százalékán nevelik, ezért fennáll a veszélye annak, hogy a jelenlegi 5 százalékos kiesés akár 75 százalékra is nőhet, ha a betegség nagyobb gazdaságokra is átterjed.
„Ha nem leszünk elég határozottak, hamarosan az EU-n belül is elszigetelődhetünk, ami beláthatatlan károkat okozna a horvát sertéstenyésztésnek” – mondta.
A nemzeti válságstáb szombati ülésén Ivan Anusic védelmi miniszter is részt vett, és elmondta, hogy a horvát hadsereg egy alakulatát a fertőzött vagy gyanús telepek fertőtlenítésére vezénylik ki, a műszaki alakulatok pedig a sertések elaltatásában és elszállításában is segítenek.
Az afrikai sertéspestis olyan vírusos betegség, amely ellen nincs vakcina, és nagy veszteségeket okoz a sertésállományban és a gazdaságnak. Más állatfajokra nem jelent veszélyt.
Furcsa, de a sertéspestis miatt látható több vaddisznó Budapesten..
Pixabay
Úgy tűnhet, hogy egyre többször lehet vonuló vaddisznókondákkal találkozni a XII. kerületben, videók és észlelések is egyre gyakrabban kerülnek elő, a vadászkamara szerint viszont szó sincs túlszaporulatról. A pár évvel korábbi sertéspestis-járványnak is van köze hozzá, hogy nem lehet elvinni az állatokat.
Hátborzongató vaddisznó-találkozásról számolt be a Telex, amit a lap egyik munkatársa élt át: a Szilágyi Erzsébet fasoron kerékpározva észlelte az állatokat, illetve azt, ahogy a konda éppen egy arra sétáló lány felé tartanak. Az újságíró figyelmeztette a lányt, de mivel a malacaival lévő koca agresszíven reagált a mozgásra, így végül egy kerítésre felmászva várták meg, amíg a konda elvonul.
Mint írják, a XII. kerületben mindennaposak a vaddisznóészlelések, beszámolók a kóborló csapatokról, külön csoportot is létrehoztak Vaddisznók a Hegyvidéken néven. A sajtóhoz is több videó eljutott már a vaddisznó-aktivitásról, így az említett laphoz is, legutóbb egy olyan, amin a vadak éppen a Városmajorban randalíroznak:
Egy interaktív térkép is létre lett hozva, ahol országosan lehet követni, hol és mikor találkozott valaki vaddisznóval, illetve hány példánnyal. Hozzáteszik azonban, hogy a kettős észlelések miatt itt a kép kissé torzított lehet.
A vaddisznók jelenléte a Hegyvidéken nem új keletű probléma. A kerület kutyapártos vezetése július végén a Facebookon azt írta, a kerület erdőközeli elhelyezkedése miatt régóta jelen vannak ezen a területen a vaddisznók: gyakorlatilag az első házak megépülése óta.
Az utóbbi időben azonban több tényező is ahhoz vezetett, hogy a vaddisznók egyre nagyobb számban merészkednek a házak közé.
Az egyik ok, hogy szűkül az állatok élettere. Fekete Orsolya, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt XII. kerületi önkormányzati képviselője szerint a zöldterületek beépítésével egyre kevesebb búvóhely marad, egyre kisebb területen találnak maguknak táplálékot. Emiatt is szoktak be a kertekbe és a parkokba, ahol élelmet keresnek.
Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője szerint azonban szó sincs túlszaporulatról. A fogalmat gyakran rosszul használják az emberek, eredetileg azt jelenti, hogy az adott állomány nagyobbra nő, mint amit a természeti források elbírnak. Tehát például annyira megnő a vaddisznók száma, hogy már nem jut nekik elég élelem.
Erről azonban szó sincs, mivel az afrikai sertéspestis 2018 óta jelentősen lecsökkentette az egyedszámot.
Bár a kerületben tavasz óta nőtt meg a vaddisznó-észlelések száma, Fekete Orsolya szerint nem új szaporulat járja a várost, hanem gyakran 3-6 éves egyedekkel lehet találkozni.
Azért is van most több vaddisznó a kerületben, mert amíg korábban az önkormányzatnak lehetősége volt arra, hogy elszállíttassa őket, ma ezt a sertéspestis, a járványveszély miatt már nem lehet megtenni.
2019-ig a kerület ketreces befogást alkalmazott, azonban mivel az önkormányzat nem tudja befogni és elszállíttatni őket, a vaddisznók a kerületben maradnak, és gyakrabban bukkanhatnak fel lakott területeken. A sertéspestis miatt többé az elszállításuk sem lehetséges, csak a kilövés marad, mint opció. Altatószert csak állatorvos tarthat engedéllyel, mert kábítószernek minősülő ketaminszármazék, ráadásul pontosan ismerni kell hozzá az állat méretét, nehogy túl keveset vagy túl sokat kapjon a szerből. Emellett várni is kell valamennyi ideig, mire hatni kezd. A ketreces elfogás pedig azért nem merült fel lehetőségként, mert napokig is tarthat.
Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő szóvivője azt mondta a XII. kerület videójában, hogy
az állatok ketrecekhez szoktatása azt is eredményezheti, hogy az etetés miatt még több állat jelenik meg a városban.
Az önkormányzat szerint a következő 4-6 hónapban fokozatosan csökkenni fog a vaddisznók száma. Arra törekszenek, hogy visszaálljon az az állapot, ahol már nem része a mindennapoknak, hogy vaddisznókkal találkoznak az utcán a hegyvidékiek.
