A Szántóiak Napja alkalmából péntek este leplezték le a település központjában a faluban született és innen a futballvilág tetejéig, az Aranylabdáig jutó Albert Flórián szobrát.
| „ | Rendkívül szerény volt, rokonszenves a csapattársak számára is. Tisztelettudó, jó magatartású, jó modorú, intelligens fiatalember volt a magánéletben éppúgy, mint a pályán. Nem rúgott meg ellenfelet. Amellett hihetetlen, bámulatos cselezőkészsége volt, ami kivételes adottság, olyan, amit nem lehet megmagyarázni. Baróti így könnyen és gyorsan megtalálhatta a nagy hármast, Göröcs, Albert, Tichy személyében. A külföld is fölfigyelt erre a csodálatos mozgástechnikára és gólérzékenységre. 67-ben megérdemelten ítélték neki oda az Aranylabdát. |
Albert Flórián pályafutása alatt végig, 1952-től 1974-ig a Ferencváros játékosa volt. A Ferencvárosnál bajnoki és különböző kupamérkőzéseit összeszámolva összesen 537 mérkőzésen lépett pályára a felnőtt csapatnál, ezeken 383 gólt szerzett. Háromszor lett gólkirály, négyszer nyert magyar bajnokságot, egyszer nyert Magyar Népköztársasági-kupát. 1965-ben megnyerte a Vásárvárosok Kupáját, miután 1–0-ra győztek az olasz Juventus ellen.
1958. november 2-án debütált a felnőttcsapatban, mikor a Ferencváros a Diósgyőr ellen játszott a Népstadionban. A mérkőzésen máris két gólt szerzett. 1960-ban bajnoki ezüstérmes lett a csapattal, és 27 góllal a gólkirályi címet is megszerezte. 1961-ben ismét gólkirály lett 21 góllal, holtversenyben Tichy Lajossal. 1963-ban a Ferencvárossal bekerült a Vásárvárosok Kupája elődöntőjébe, azonban csak a bronzérmet szerezték meg, mivel 3–1-re kikaptak a jugoszláv NK Dinamo ellen. Ezt ellensúlyozta, hogy magyar bajnokok lettek, majd a következő évben is megismétlődött a siker. 1965-ben csak a második helyet szerezték meg a bajnokságban, de Albert 27 góllal, immár harmadszorra, gólkirály lett. A Fradi a Vásárvárosok Kupájában ebben a szezonban is szárnyalt, ezúttal egészen a döntőig, ahol a Juventus legyőzésével a kupát is megszerezték, Albert az 1965-ös Aranylabda szavazáson pedig a hatodik helyen végzett.
| „ | Mint Kosztolányi fái, úgy tartoztam az Üllői úthoz. A rosszakaróim azt mondhatták, úgy álldogál Albert a Fradi-pályán, mint az Üllői úti fák, csak azoknak nincs csípőn a kezük. Hát igen, valóban ott álldigáltam, még néha csípőn is volt a kezem, de két álldigálás között bemutattam néhány cselt, rúgtam néhány gólt, szereztem némi örömöt több százezer futballbarátnak. Nekem a Fradi-pálya jelentett mindent, én, a vidéki kissrác, ott lehettem-lettem valaki. Jó sorsom oda vezényelt, mert valahol fenn úgy döntöttek rólam, hogy a Ferencváros legyen az életem. Örömök értek, csalódások – még vén fejjel is –, barátok hagytak el, de talán nem túlzás, ezrek jártak miattam meccsre. Ez volt a bázis, a futballanyaföld, ahová, mint a fel-feldobott kő, mindig visszahulltam. | ” |
| – Albert Flórián: Életem a Fradi, Ringier kiadó, 2007 | ||
| Ő volt az a játékos, aki befért volna az Aranycsapatba is. 41 szeptemberében született, még nem érte el a 18. életévét, mikor már a válogatott csapat tagja lett. Sőt, még a Puskás Öcsit is megelőzte ezzel. Már 58-ban, 17 éves korában meghódította a közönséget, mert csodálatosan játszott, és nagyon viharos tapsot kapott a jugoszlávok elleni ifjúsági válogatott mérkőzésen. | ” | |
| – Szepesi György | ||
1958-ban, 17 évesen lett válogatott játékos. Előtte 25 évvel történt hasonló eset. Az egyre eredményesebb csatársornak nem sokkal később már ünnepelt csillagává nőtte ki magát. 1959. június 28-án mutatkozott be a válogatottban Svédország ellen. A mérkőzés 3–2-es magyar sikert eredményezett. 1959. október 11-én Belgrádban, élete harmadik válogatott mérkőzésén három gólt is szerzett a jugoszláv válogatott ellen. Ezután eredményes volt Svájc és az NSZK ellen is.
1960-ban bekerült az olimpia magyar válogatott keretébe is, a tornán a bronzérmet szerezték meg. A válogatott csoportelsőként jutott az elődöntőbe, ahol azonban Dániától vereséget szenvedtek, majd a bronzmérkőzésen 2–1-re győzték le Olaszországot. Albert 5 gólt szerzett a torna során: egyet India ellen, valamint kettőt-kettőt Peru és Franciaország ellen. Az 1966-os világbajnokságon kiemelkedő játékot produkált, amire felfigyelt az európai sportsajtó. 1969. június 15-én Koppenhágában a Dánia elleni világbajnoki selejtezőn súlyos sérülést szenvedett. 1974. május 29-én elbúcsúzott a válogatottól is. Pályafutása alatt 75 válogatott mérkőzésen 32 gólt szerzett.
2007. december 21-én délben átkeresztelték az Üllői úti stadiont, a neve 2014 júliusáig Albert Flórián Stadion volt.
2011. október 7-én Budapest IX. kerületének díszpolgárává választották. Az elismerést Bácskai János, a kerület polgármestere nyújtotta át Albertnek.
70 évesen, 2011. október 31-én hunyt el szívinfarktus következtében. 2011. november 6-án kísérték utolsó útjára a budapesti Óbudai temetőben. A szertartást Kiss-Rigó László szeged–csanádi megyés püspök celebrálta. A temetésen több százan vettek részt, többek közt Orbán Viktor miniszterelnök, Schmitt Pál köztársasági elnök, Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke, Molnár Zoltán, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, Czene Attila sportért felelő államtitkár, valamint Albert korábbi csapattársai közül Rákosi Gyula, Szűcs Lajos és Mészöly Kálmán.
A magyar labdarúgó-válogatott 2011. november 11-i mérkőzését Albert Flórián-emlékmérkőzésneknyilvánította a Magyar Labdarúgó-szövetség.
- 1974-ben a Ferencváros technikai vezetője volt.
- 1979-től edzősködött Líbiában.
- Az ifjúsági első csapat edzője volt.
- Az 1962-es világbajnokságon négy góllal a torna társgólkirálya volt.
- 1967-ben nyerte el (eddig egyedüli magyarként) a legjobb európai labdarúgónak járó Aranylabdát.
- Magyarországon kétszer választották az év játékosának. (1966 és 1967)
- Többször is szerepelt a Világválogatottban (1968, 1973) és az Európa-válogatottban (1972).
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994)
- Ferencvárosért emlékérem (1999)
- A Nemzet Sportolója (2004)
- Hercegszántó díszpolgára (2007)
- Budapest díszpolgára (2010)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2011)
- A Ferencváros díszpolgára (2011)
Sikerei, díjai
- Magyar bajnokság :
- Magyar Népköztársasági-kupa:
- Vásárvárosok Kupája:
- UEFA-kupa:
- BEK:
- negyeddöntős (1): 1965-1966
Válogatottal –
- Magyarország:
- Olimpiai bronzérmes (1): 1960
- Európa-bajnoki-bronzérmes (1): 1964
- Európa-bajnoki-negyedik (1): 1972
- Világbajnokság-negyeddöntő (2): 1962, 1966
- Világválogatott (2): 1968, 1973
- Európa-válogatott (1): 1972
Egyéni
- Aranylabda: 1967
- Világbajnokság gólkirálya: 1962 (4 góllal, megosztva)
- Magyar bajnokság gólkirálya: 1960,1961, 1965
- Az év magyar labdarúgója: 1966, 1967
- BEK gólkirály: 1965–66 (7 góllal, megosztva)
Emlékezete
Születésének 71. évfordulója alkalmából 2012. szeptember 14-én a róla elnevezett stadionban mutatták be a Magyar Posta által kibocsátott emlékívet. A Baticz Barnabás grafikus tervezte emlékíven egy Albert Flóriánról összeállított kompozíció és a labdarúgó aláírása látható. A kapcsolódó emléklap belső oldalán Vitray Tamás magyar és angol nyelvű megemlékezése olvasható.[13][14][15]
2014. augusztus 7-én felavatták három és fél méteres, egész alakos bronzszobrát, Kligl Sándor alkotását a Ferencváros újjáépített stadionjaelőtt.
Magyarország – NSZK
Magyarország – Anglia
Forrás: baon.hu, wikipedia.com
Képek: Den Haag, Kispados, Fekist, dlsz.hu, 9.kerulet.ittlakunk.hu, meszarosmartonblogja.hu, szeretemszegedet.hu
Videó: youtube
