Kína után az Egyesült Államokban is módosították megtermékenyített petesejtek génjeit, sőt állítólag sikerült kiküszöbölni a másolási hibákat is. A cél örökletes betegségek megelőzése – kérdés, meg tud-e állni itt az emberiség.
Eddig Kína volt az emberi embriók génjeinek módosítására irányuló kísérletek fellegvára, de fél évvel azután, hogy az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia zöld utat adott az eljárásnak, most az Egyesült Államokban is végrehajtották az első sikeres kísérletet.
Az MIT Technology Review értesülése szerint a portlandi Oregon Health and Science University kutatócsoportja érte el az átütő eredményt, amit egyelőre még nem publikáltak. A kísérletet a kazahsztáni ujgur származású Shoukhrat Mitalipov vezette.
Az emberi génmódosítás sokáig a sci-fi terepe volt, néhány éve azonban megjelent az úgynevezett CRISPR (kriszper) eljárás, ami minden addiginál pontosabban képes szerkeszteni a DNS molekukát, és ezzel forradalmasította a genetikát.
A módszert kifejlesztő amerikai tudósok a természetből merítettek ötletet. Felfedezték, hogy egyes baktériumok olyan molekulák termelésével védekeznek vírusok ellen, amelyek képesek rácsatlakozni a DNS kiválasztott szakaszaira, és szétvágni őket. Kiderült: ilyen molekulákat mesterségesen is elő tudnak állítani, vagyis képesek célzottan megsemmisíteni DNS-szakaszokat. Eközben ha szintetizálják az adott gén kívánatos változatát, és bejuttatják a sejtmagba, az beépül a CRISPR molekulák által kiiktatott szakasz helyére.
Ez igazi áldás lehet az öröklődő betegségek elleni harcban. A felnőtt pácienseken végzett génterápia hagyományos módszere, hogy különböző vírusokban elhelyezik a hibás gén javított változatát, majd a vírust a szervezetbe juttatják abban a reményben, hogy elegendő sejt magjába szállítják el a javított gént. Ennek hatékonyságán javíthat a CRISPR.
Néhány tudós továbbment egy lépéssel. Feltették a kérdést: mi lenne, ha már akkor ki lehetne javítani a hibát, amikor az embrió csak egyetlen sejtből áll, közvetlenül a megtermékenyítés után, hogy amikor beindul a sejtosztódás, márt a javított DNS sokszorozódjon? Először kínai kutatók léptek a tettek mezejére. 2015-ben mi is megírtuk, hogy sikerült módosítaniuk mesterséges megtermékenyítésből visszamaradt életképtelen embriók génjeit. 2016-ban egy másik kínai csoport is hasonló eredményekről számolt be.
Az első csoport a béta-talasszémia nevű örökletes vérbetegségért felelős gént próbálta semlegesíteni, a második pedig olyan mutációt ültetett volna be, ami immunissá tette volna az embrióból fejlődő gyermeket a HIV vírusra. Eredményeik azonban felemásak voltak. Az osztódás során az újonnan létrejött sejteknek csak egy részében jelent meg a módosított gén, vagyis az embrió „mozaikosodni” kezdett. Nem tudták kiszűrni annak a kockázatát sem, hogy a CRISPR a célzott génen kívül esetleg máshol is megváltoztatja a genomot.
Ezért aztán eddig fel sem merülhetett, hogy a módosított embriókat anyaméhbe ültetnék, és kihordatnák. A mostani amerikai kutatás legfőbb eredménye, hogy az MIT Technology Review forrása szerint mindkét problémát sikerült kiküszöbölni, vagyis nagy lépést tett az örökletes betegségekre immunis embriók létrehozása felé.
A technológiával szemben komoly etikai aggályok merültek fel Amerikában, ezért is engedték át a kezdeményezést Kínának. Idén februárban azonban a Nemzeti Tudományos Akadémia állást foglalt: a technológiát óvatosan kell megközelíteni, de betiltani nem kell. Egy feltétellel: a módosításnak betegségek megelőzését kell céloznia, nem irányulhat előnyös tulajdonságok, például megnövelt intelligencia elérésére.
Persze az, hogy Amerikában vagy más nyugati országban tilos lesz „dizájnerbabák” létrehozása mesterséges megtermékenyítés és az embrió beültetés előtti CRISPR-módosítása által, korántsem jelenti azt, hogy nem lesz majd ilyen. Mindig lesznek olyan országok, ahol engedékenyebb a szabályozás. Az első dizájner babák azután születnek majd, hogy tehetős szüleik átruccantak egy mexikói klinikára, és pénztárcájuktól függően megrendelték a különböző betegségekre immunis, szőke, kék szemű gyereküket.
Forrás: Válasz.hu