Egy nemes gesztus ötletére figyelhettek fel a szolnokiak. A város temetőjében több macska is kóborol, amely kapcsán az emberek egy része vitt belőlük haza is, de helyben is etették és simogatták őket..
Az állatmentés előtt fontos azonban néhány szabályt betartanunk. Mutatjuk, mit tanácsol a tapasztalt szakember!
Az egyik szolnoki ügyekkel foglalkozó közösségi csoportban bukkant fel egy nagylelkű bejegyzés, amely a temetőben élő macskákról szólt. A szerző a négylábúak befogadásának lehetőségéről érdeklődött, mivel közeleg a tavasz, ezzel együtt pedig a szaporodási időszak, amikor egyre több kismacska születhet. Az eset kapcsán felmerült a kérdés, hogyan lehet az állatmentést biztonságosan, felelősen és jogszerűen megoldani. Keskenyné Dobos Krisztina, a Szolnok Városi Állatotthon Alapítvány telepvezetője tájékoztatta hírportálunkat a fontos szabályokról, melyeket be kell tartani a segítségnyújtás előtt.
Fotó: Shutterstock.com / Forrás: Illusztráció
Az állatmentés első lépése
– Mentés előtt a legfontosabb lépés, hogy ellenőrizzük, rendelkezik-e az állat mikrochippel, mert elképzelhető, hogy gazdás. Ezt követően fontos, hogy átgondoljuk, valóban tudjuk-e vállalni a befogással és befogadással járó kötelezettségeket – hangsúlyozta Krisztina.
Mint mondta, figyelembe kell venni az állatmentés anyagi vonzatait, valamint azt is, hogy mindez belefér-e az életünkbe. Amennyiben nem, nem érdemes megfogni az állatot, hiszen attól a pillanattól kezdve a biztonsága a mi felelősségünk, még abban az esetben is, ha az állatvédők nem tudják azonnal elhelyezni.
Krisztina kiemelte továbbá, hogy a talált állatot tilos össze-vissza etetni, hiszen ez bélgyulladáshoz, kiszáradáshoz és hirtelen túletetéshez vezethet.
Az első út jobb, ha az állatorvoshoz vezet
– Amennyiben úgy gondolja valaki, hogy végig tudja vinni az állatmentést, a következő lépés az legyen, hogy elviszi állatorvoshoz. Ha erre nincs lehetőség, mert késő este találnak az állatra, akkor különítsék el a befogadók a már meglévő kedvencüktől, és csak abban az esetben engedjék őket össze, ha biztosan egészséges a befogadott kutya vagy macska – mondta a szakember. Macskák esetében ugyanis fennáll a FIV és FeLV fertőzések veszélye is például, amelyet elkaphat az egyébként egészséges társállat.
Az állatorvos kérésünkre elvégzi azokat a szükséges teszteket, amelyek segítségével feltérképezhető a négylábú egészségi állapota. Ezt követően az orvos elvégzi az alapvizsgálatokat is, szükség esetén pedig ellátást nyújt, valamint ellenőrzi azt is, hogy az új kedvenc bolhás-e. Amíg mindez nem történik meg, érdemes „karanténba” helyezni a négylábút, valamint külön tálból etetni és külön fekhelyet kialakítani számára. A kézmosás és a folyamatos fertőtlenítés kulcsszerepet játszik ilyenkor a fertőzés elkerülésében.
– Azért is fontos az egészségügyi állapot felmérése, mert léteznek zoonózisos betegségek is, melyekkel az állat megfertőzheti akár az embereket is. Ezeket mind figyelembe kell venni, főleg a gyermekes családok esetében – hívta fel a figyelmet Krisztina arra, hogy ésszel, felelősséggel és megfontoltan érdemes belekezdeni az állatmentésbe minden helyzetben. Mint mondta, a segítségnyújtás nem veszélyeztetheti mások, például a társállat egészségét.
Hirmagazin.eu: Milyen betegség a zoonózisos betegség?
A zoonózisos betegség olyan fertőző betegség, amely állatról emberre terjed, közvetlenül vagy közvetve. Ezek különösen fontos közegészségügyi kockázatot jelentenek, mert sok esetben tünetmentes állatok is hordozhatják a kórokozót.
Mi az a zoonózis?
A zoonózis olyan kórokozók (vírusok, baktériumok, paraziták, gombák) által okozott betegség,
- amely állatokban él,
- és át tud terjedni emberre.
Az emberi fertőzés történhet:
- érintéssel (simogatás, harapás, karmolás),
- váladékkal (nyál, vér, vizelet, széklet),
- levegőn keresztül,
- szennyezett tárgyak útján,
- vagy fertőzött élelmiszerrel, vízzel.
Miért veszélyes?
- Sok zoonózis kezdetben enyhe tüneteket okoz, ezért alábecsülik.
- Egyes betegségek súlyos szövődményekhez, akár halálhoz is vezethetnek.
- Gyermekek, idősek, várandósok és legyengült immunrendszerűek különösen veszélyeztetettek.
Gyakori zoonózisos betegségek
- veszettség
- toxoplazmózis
- macskakarmolási betegség
- leptospirózis
- salmonellózis
- campylobacter-fertőzés
- Lyme-kór
- madárinfluenza
Kóbor vagy ismeretlen állatok esetén
- soha ne érintsük meg őket puszta kézzel,
- ne etessük, ne vigyük haza,
- ne engedjük, hogy gyermekek közel menjenek,
- értesítsük az állatmentőket vagy a hatóságokat.
Mit tegyünk, ha mégis érintkezés történt?
- azonnali kézmosás szappannal,
- fertőtlenítés,
- harapás vagy karmolás esetén orvosi ellátás,
- szükség esetén védőoltás, antibiotikum.
Mi a legfontosabb üzenet?
A zoonózisos betegségek megelőzhetők, ha:
- nem nyúlunk ismeretlen állatokhoz,
- betartjuk az alapvető higiénés szabályokat,
- az állatmentést szakemberekre bízzuk.
A zoonózisos betegségek emberre gyakorolt hatásai a szakértő szerint:
Tény, hogy a zoonózis esetén az állat hordozhat:
- baktériumot,
- vírust,
- parazitát,
- gombát,
amely emberre átterjedhet, akár:
- érintéssel,
- vérrel,
- váladékkal,
- sérült bőrön,
- nyálkahártyán keresztül.
A vadállatok és madarak is hordozhatnak zoonózisokat..
Ez is tény, különösen:
- ragadozó madarak,
- dögevők,
- rágcsálókkal táplálkozó fajok
Ilyen betegségeket hordozhatnak:
- ornithosis (psittacosis),
- salmonella,
- campylobacter,
- gombás fertőzések,
- külső és belső paraziták,
Ezért van az, hogy állatorvosok, vadmentők, madárgyógyászok mindig védőfelszerelésben dolgoznak.
Amit NEM lehet kijelenteni
Nem lehet kijelenteni, hogy:
- egyetlen vizsgálat, egyetlen kesztyű nélküli érintkezés halált okoz!
A zoonózisos betegségek egy része nem közvetlen halálokként jelentkezik, ugyanakkor súlyos szervi károsodást, immunrendszeri gyengülést és krónikus szövődményeket okozhat, amelyek katalizátorként hozzájárulhatnak az életet veszélyeztető állapotok, végső soron az elhalálozás kialakulásához.
Tehát:
Egy zoonózisos fertőzés:
- súlyos szervi károsodást okozhat,
- idegrendszeri, hormonális zavarokat idézhet elő,
- krónikus gyulladást tarthat fenn,
- legyengítheti az immunrendszert.
Ezek közvetetten:
- ronthatják az általános egészségi állapotot,
- súlyos szövődményekhez vezethetnek,
- és hozzájárulhatnak későbbi egészségromláshoz.
De az ok-okozati kapcsolatot orvosi dokumentáció nélkül nem lehet kijelenteni.
Mi a szakmai tanulság?
- Vad- és kóbor állatok soha nem „ártalmatlanok” egészségügyi szempontból
- A védőfelszerelés nem formaság
- A zoonózisok nem mindig azonnal okoznak tünetet
- Egyes fertőzések évek alatt fejtik ki hatásukat
Mit üzennek a szakemberek?
Állatmentést, vadállat-vizsgálatot csak védőfelszereléssel, képzett szakemberek végezzenek.
Lakosság számára: ne érintsünk ismeretlen állatot, még jó szándékkal sem.
