forrás: MTI
Nem kerül a veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé az ausztráliai Nagy-korallzátony az UNESCO világörökségi bizottságának előzetes döntése értelmében, ugyanakkor a testület aggodalmát fejezte ki a világ legnagyobb koralltelepének hosszú távú jövőjével kapcsolatban, és Ausztráliának 2016 végéig jelentést kell tennie arról, mit tett a terület védelmére.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) illetékes bizottsága örömmel üdvözölte a romló ökológiai állapotú terület megóvására irányuló ausztrál erőfeszítéseket, ugyanakkor felhívta a figyelmet a korallzátony rossz kilátásaira, és kötelezettségeinek „szigorú” betartására szólította fel az ausztrál kormányt.
„A klímaváltozás, a rossz vízminőség és a part menti beruházások jelentik a legnagyobb fenyegetést a területre” – emelték ki közleményükben a szakemberek a németországi Bonnban tartott tanácskozásuk után.
Az elfogadott határozattervezet előírja Ausztráliának, hogy 2016 végéig tegyen jelentést a világszervezetnek a 2050-ig szóló zátonyvédelmi tervben előirányzottak teljesüléséről, bizonyítandó, hogy hatékony a hosszú távú program.
UNESCO-körökben úgy értékelik, hogy az előzetes döntés „nagyon világosan fogalmaz” Ausztrália számára a világörökségi listán tartás feltételeit illetően. A világszervezet meg akar bizonyosodni arról, hogy szigorúan betartják a vállalásokat, így valóban korlátozzák a kikötőfejlesztéseket és ártalmatlanítják a kotrási hulladékot.
A terv értelmében 2025-ig 80 százalékkal kell csökkennie a tengervízbe kerülő szennyezőanyagnak.
Az Ausztrália keleti partjainál 2300 kilométer hosszan elnyúló Nagy-korallzátony 400 féle korallnak, 1500 halfajnak és négyezerféle puhatestűnek ad otthont, köztük néhány súlyosan veszélyeztetett állatfajnak is.
Az ausztrál kormány márciusban 35 évre szóló tervet hirdetett meg az ausztrál kormány a Nagy-korallzátony védelmére. A víz minőségének javítását, a kikötőfejlesztések korlátozását, a kotrási hulladék tengerbe öntésének tilalmát célzó tervek megvalósításához újabb 100 millió ausztrál dollárt ígért Tony Abbott miniszterelnök.
A meghirdetett célok között szerepel a szervetlen nitrogén 50 százalékos csökkentése, a rovarirtó szerek legkevesebb 60 százalékos csökkentése a Nagy-korallzátony térségében 2018-ra, valamint a térségben élő tengeri állatok, köztük az ausztrál delfin, a tengeri tehén és a teknősök populációjának megőrzése vagy növelése 2020-ra.
Tavaly az ausztrál kormány létrehozott egy 40 millió ausztrál dolláros korallzátony-alapot, ennek az összegét emelték fel 140 millió ausztrál dollárra (30 milliárd forint). Ezáltal a kormány által meghirdetett környezetvédelmi fejlesztési programokra a Nagy-korallzátony térségében több mint kétmilliárd ausztrál dollárt költenek a következő tíz évben – közölte akkor Abbott.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a Korallzátony 2050 Hosszútávú Fenntarthatósági Terv határozott választ ad az UNESCO világörökség bizottságának a Nagy-korallzátony biodiverzitásával, vízminőségével és ökoszisztémája egészségével kapcsolatos aggodalmakra.
