Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Orbán Viktor magyar kormányfő a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége meghívására közös látogatáson vett részt a magyar zsidó közösségnél a Dohány utcai zsinagógában. Az eseményen beszédet mondott Orbán Viktor, Benjamin Netanjahu és Heisler András, a Mazsihisz elnöke is.
Fontos, hogy Izrael és Közép-Európa, illetve Izrael és hazánk olyan jövőt képzeljen el, ahol a fontos dolgok összekötnek bennünket, ilyen hazánk és nemzetünk szeretete, illetve a terrorizmus elleni küzdelem is. Olyan jövőt, amelyben összekötnek a kereskedelmi és beruházási kapcsolatok, a kultúráink közötti mély kapcsolat és a kölcsönhatások; identitásunk magabiztossága, „az, hogy tudjuk, kik vagyunk, és büszkék vagyunk rá” – mondta a zsinagóga Goldmark-termében tartott beszédében Orbán Viktor miniszterelnök.
A kormányfő a zsidó államot megálmodó Herzl Tivadart idézve azt mondta: “ha akarjátok, nem mese”.
Ha akarjuk, nem mese, hogy meg tudjuk állítani az európai antiszemitizmus erősödését, és az intolerancia tömeges Európába szállítását – mondta – ha akarjuk, nem mese, hogy az EU-t meggyőzzük arról, hogy ismerje el és tisztelje Izrael azon erőfeszítéseit, áldozatait, amivel Európát is védelmezi, nem csak önmagát – tette hozzá.
Közölte: ha a szélsőséges és militáns terroristacsoportok átveszik a közel-keleti térség feletti irányítást, Európának újabb és újabb inváziókkal kell szembenéznie. “Izrael és Európa – benne Magyarország – biztonsága összekapcsolódik” – mutatott rá.
„Ma a zsidó élet a reneszánszát éli”
A miniszterelnök arra is kitért: nálunk ma a zsidó élet a reneszánszát éli, még ha “küzdelmek árán” is, és azt kívánják, hogy “a magyar zsidóság alkotó energiái szabadon kibontakozzanak”. Én azt várom – folytatta –, hogy a magyar zsidó kultúra mostani felívelése gazdagítani fogja Magyarországot és nemzeti kultúránkat.
A kormányfő leszögezte: Izrael titka az a tudás, hogy hogyan lehet a legkevesebből a legtöbbet kihozni. „Egyszer talán mi is megtanuljuk ezt” – mondta.
Megjegyezte: Magyarországon él és a magyar nemzet része Európa második legnagyobb zsidó közössége.
Orbán Viktor úgy látja, hasonlóvá teszi a két népet, hogy „mindig többet adunk a világnak, mint amennyit kapunk tőle, és ez így is van rendjén. Kívánom, hogy a két népnek még évszázadokig legyen mit adnia” – zárta beszédét Orbán Viktor.
Netanjahu: a zsidóság elfoglalja méltó helyét a világ nemzeti között
Sok látogatás követi még a mostanit, jövőre például a visegrádi négyek látogatnak Jeruzsálembe – mondta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Dohány utcai zsinagógában tett látogatásán.
Az izraeli miniszterelnök kiemelte: ez jelentős fejlemény, és azt mutatja, hogy a zsidóság elfoglalja méltó helyét a világ nemzeti között.
Hozzátette: van ellenállás ezzel szemben, hiszen vannak antiszemita mozgalmak, és a tradicionális antiszemitizmus mellett megjelent egy új, anarchista antiszemitizmus is, amely a radikális iszlámmal ölelkezik össze.
Fontosnak nevezte, hogy Orán Viktor keddi nyilatkozatában nyíltan beszélt a korábbi magyar kormányok zsidósággal szemben elkövetett bűneiről, és megköszönte, hogy a miniszterelnök fölemelte szavát Izrael legitimációjának megkérdőjelezése ellen.
Benjámin Netanjahu kitért arra is: a zsidó nép olyan, mint egy különleges fa: nagyon mély gyökerei vannak, de az ég, a jövő felé törnek ágai. Folyton kérdéseket tesznek fel és válaszokat adnak, de a zsidó nép e kettős sajátossága kellett az újjászületésükhöz – emelte ki. Hozzátette: ez sok más országgal, így a visegrádiakkal is összeköti őket, hiszen e nemzetek is büszkék a múltjukra és szeretnék együtt megragadni a jövőt.
Hesiler: Múltunk és jövőnk összeköt bennünket
A magyarországi zsidóság történetében ez az első alkalom, hogy egyszerre két miniszterelnököt lát vendégül. Ez tehát történelmi esemény, amihez a Dohány utcai zsinagóga Goldmark terme történelmi helyszínt biztosít – mondta el az eseményen Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke.
Múltunk és jövőnk összeköt bennünket, ahogy Magyarország és Izrael szeretete is. Túlélőink és fiataljaink is itt ülnek közöttünk, ők a mi hídjaink korok és országok között – fűzte hozzá Hesiler András.
Jók a magyar-izraeli kapcsolatok – mondta az elnök, hozzátéve: mindig vannak azonban zavaró tényezők. Úgy fogalmazott: “Magyarország felemás módon nézett szembe a holokauszt folyamatával”, az akkori kormány és a kormányzó felelősségével, mint ahogy még mindig nem zárult le maradéktalanul a zsidó kárpótlás, és megoldatlan az egyházakat ért jogsérelmek orvoslása is. Hozzátette: örültek Orbán Viktor keddi nyilatkozatának, amely “jó irányba tett lépés”.
Mint elmondta, annak „örülünk”, ha a magyar kormány magyar állampolgárként „megvéd bennünket”, de a leghatásosabb védelemnek a “gyűlöletmentes magyar társadalmat” látják, és arra kérte Orbán Viktort, “segítse Magyarországot olyan közösséggé tenni, ahol az erőt egymás értékeinek tisztelete jelenti”.
Heisler András köszöntőjében hangsúlyozta: Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége mindig segítette és a jövőben is segíteni fogja Magyarország és Izrael barátságát.
A magyarországi zsidók többsége a jövőben is itt akar élni, de félelem nélkül. A magyar nyelv ideköt bennünket – jelentette ki a Mazsihisz elnöke, aki beszédében bírálta a kormányzati plakátkampányt, “amelynek nyelvi és képi eszköztára” “rossz emlékeket keltett” a zsidóságban, és amelynek hatására “a zsidók Magyarországon elkezdtek félni”.
Az izraeli miniszterelnökhöz fordulva elmondta: az izraeli Külügyminisztérium értékelése a magyar plakátkampányról hideg zuhanyként érte közösségüket. Izrael budapesti nagykövetének kiállását követően a külügyminisztérium nyilatkozata “fájdalmakat okozott”.
Heisler András kitért arra: a magyarországi közösséget fájdalmasan érinti az is, amikor Izraelben “szűkíteni akarják” a “diaszpórai zsidóság vallási elismerését”.
Tradícióik megőrzése, oktatás, nevelés
A magyarországi zsidó közösség legfontosabb feladatának nevezte tradícióik megőrzését, az oktatást, a nevelést és az értékteremtést.
Hozzátette: miközben látszólag minden rendben van, és sokan zsidó reneszánszról beszélnek, valójában iszonyatos küzdelmet folytatnak az asszimilációval.
A Mazsihisz elnöke úgy fogalmazott: meggyőződésük, hogy Magyarországnak és Izraelnek is érdeke, hogy a magyar diaszpóra zsidóságát ne ossza meg, ne idegenítse el magától, és megadjon minden segítséget ahhoz, hogy “közösségeinket építve megélhessük és továbbvihessük őseink magyar és zsidó tradícióit”.
A beszédek előtt az Emanuel-emlékfánál megemlékeztek a holokauszt áldozatairól.
