forrás: MTI
A Kerthatár Közösségi Kertet a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) alakította ki a Soroksári út és a Határ út sarkán fekvő, a Magyar Telekom által átengedett, mostanáig kihasználatlan és részben betonnal borított területen.
A száz, egyenként mintegy 8 négyzetméteres parcellán a környékbeli lakosok zöldséget, gyümölcsöt, gyógy- és fűszernövényeket termeszthetnek, emellett tanparcellákat is kialakítanak iskolásoknak.
Megnyílt a főváros legnagyobb közösségi kertje
A Kerthatár Közösségi Kertben még mintegy 40 parcella vár gazdára, jelentkezni online a www.kozossegikertek.hu oldalon található kérdőív kitöltésével lehet. A kertbeli növénytermesztéshez a KÉK szakmai segítséget kínál, a megtermelt zöldségeket és a gyümölcsöket a parcellatulajdonosok vihetik haza.
Finta Sándor, Budapest főépítésze az eseményen elmondta: a fővárosban egyre több közösségi kert alakul ki, amelyek, miközben alapvetően nem változtatnak Budapest turisztikailag is oly fontos építészeti látképén, növelik a zöldfelületek arányát, és új közösségi felhasználására alkalmas helyszíneket, tereket biztosítanak. Éppen ezért támogatásuk fontos részét képezik a Budapest 2030 hosszú távú fejlesztési koncepciónak is.
A magyar fővárosban – hasonlóan a nyugat-európai trendekhez – a közösségi kertek jobbára a gazdasági világválság hatására megrekedt ingatlanfejlesztés következtében üresen maradt foghíjtelkeken alakulnak ki – magyarázta Finta Sándor. Hozzátette: érdemes lenne követni Szentpétervár példáját is, ahol egyre több közösségi kertet alakítanak ki panelházak tetején az ott lakóknak.
A Kortárs Építészeti Központ 2010 óta foglalkozik a közösségi vagy nagyvárosi növénytermesztéshez alkalmas kertek kialakításával, célja ezzel a közösségteremtés mellett az elhagyott, gondozatlan területek új élettel való megtöltése – mondta el Kertész Mónika, a szervezet kurátora. Mint mondta, ma Budapesten minden közösségi kert mögött egy-egy erős helyi civil kezdeményezés áll, amelynek tagjai az önkormányzatokhoz és magáncégekhez fordulnak terveik megvalósítására. Hozzátette: a közösségi kertek helyszínének kiválasztásakor mindenképpen érdemes szakemberek segítségét igénybe venni, például talajvizsgálatot végeztetni, hiszen nem lehet tudni, hogy egy-egy elhagyott területen nem folyt-e korábban maradandó környezetkárosítással járó tevékenység.