Mégis van élet a Marson, penészedik a Curiosity burkolata

Bár a ku­ta­tók szinte min­dent meg­tet­tek, ezer­nyi szá­mí­tást, elem­zést és egyéb vizs­gá­la­tot vé­gez­tek az el­múlt év­ti­ze­dek­ben, még­sem buk­kan­tak rá az élet bi­zo­nyí­té­kára a vörös boly­gón. Ki­de­rült, hogy eddig rossz he­lyen ke­res­gél­tek…

Ha a Marsra gondolunk, akkor a NASA hivatalos fotói alapján egy kietlen, köves, poros, száraz és hideg pusztaság ugrik be elsőre, ahol elképzelhetetlen, hogy bármiféle életforma huzamosabb ideig kibírná… Így fejlett élet sem lehet a bolygón. A tudósok már évtizedek óta kutatják a Marsot, és bár a folyékony víz nyomára már rábukkantak,  (hivatalosan) sem növényi, sem más szerves életformát nem találtak.

Most úgy fest, kiderült, hogy mindeddig rossz helyen keresgéltek!  Ugyanis a Curiosity rover önmagáról készült egyik fotóján, amit azért készít, hogy a technikusok felmérjék a robot állapotát, valami nagyon különös dolgot fedeztek fel. Valamiféle penészgombára hasonlító folt bukkant fel a marsjáró egyes alkatrészein…

A fotókat a Marson eltöltött 2718. és 2813. napon készítette a rover saját magáról. A majd 100 nap alatt egy sötét folt jelent meg a marsjáró borításán. Alighanem azokon a részeken, ahol a nedvesség megült az illesztései mentén.

Sajnos ilyen távolságból képtelenség megállapítani, hogy a gombaszerű folt földi eredetű-e, vagy a Marson őshonos életformáról van-e szó…

A végeredmény ugyanaz: Van élet a Marson! Mégha mi vittük is oda, úgy fest életképes a Mars zord körülményei közt is.

Ez a feltételezés alapjaiban rengetheti meg a modern tudomány elképzeléseit az élet keletkezéséről, és bizonyíthatja nem csak a marsi életet, hanem azt is, hogy az élet a Földön kívül is bárhol létrejöhet, méghozzá sokkal könnyebben, mint eddig gondolták. (Már ha valóban a Marson készültek a képek, és nem a NASA sarkvidéki bázisán, ahol a robotjaikat tesztelik…)

Több hasonló állapotfelmérő fotó is készült már a Curiosity rover felületéről, pár hónapja a tudósok így lettek figyelmesek arra, hogy a kerekeken olyan sérülések vannak, amelyeket először fizikai kopásoknak gondoltak, de néhányan inkább biológiai eredetű korrózió nyomainak véltek.

Gombásodást egyébként nem először figyeltek meg a Földön kívül. Korábban az űrállomások falain is elkezdtek elszaporodni a gombák, sőt, egyes jelentések szerint a Nemzetközi Űrállomás napelemein is jelen vannak.

Forrás: Ripost