Valóban kevesebb kislány születik, mint kisfiú? Hosszabb életre számíthatnak a nők, mint a férfiak? És vajon hogy állnak a magyar nők iskolai végzettség, munkavállalás, kereset és családalapítás tekintetében?
1857. március 8-án a New York-i textiliparban dolgozó nők emberibb munkakörülményeket és magasabb fizetést követelve vonultak utcára. Március 8-át 1977 óta az ENSZ is a világnapok közt tartja számon, Magyarországon pedig 1948 óta ünnepeljük ezen a napon a nőket. A szerdai Nemzetközi Nőnap apropóján a KSH összegyűjtött néhány érdekes adatot a magyarországi nők helyzetével kapcsolatban.
2016-ban Magyarországon 5,1 millió nő élt. Ez a teljes népesség 52,3%-át jelenti, vagyis ezer férfira 1097 nő jutott.
Annak ellenére, hogy a teljes népességhez viszonyítva magasabb a nők aránya, a világon mindig sokkal több fiú születik. A 2016-os előzetes, becsült adatok szerint Magyarországon a tavalyi évben 47 817 kisfiú és 45 283 kislány látta meg a napvilágot. A népesség összetétele azonban korcsoportonként változik. Míg 2016-ban a 0-4 éves korosztályban 945 nő jutott 1000 férfira, addig a 40-59 éveseknél ez a szám már 1033-ra, a 70 év felettieknél pedig már 1856-ra emelkedik – vagyis csaknem megduplázódik az ezer férfira jutó nők aránya.
A születéskor várható élettartam a nőknél 2015-ben 78,6 év, a férfiaknál 72,1 év volt.
2016-ban a 15 évnél idősebb nők 29%-a hajadon, 40%-a házas, 17,5%-uk özvegy, 13,5%-uk pedig elvált volt.
2015-ben a nők átlagosan 29,6 évesen házasodtak, a férfiak ezzel szemben 32,4 éves korukban nősültek először.
Hosszú idő óta jóval több nő szerez felsőfokú végzettséget, mint ahány férfi. Míg 2005-ben még csupán a 25 év feletti nők 14,3%-a, a férfiaknak pedig 15,2%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel, addig 2011-ben már 19,7% volt a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők és 18,2% a felsőfokú végzettséggel rendelkező férfiak aránya. A nők jobban állnak a középfokú végzettségek tekintetében is: míg 2005-ben a 18 év feletti nők 45,2%-a rendelkezett legalább érettségivel, addig 2011-ben ez a szám már 52,1% volt. (A 18 évesnél idősebb férfiak esetében ez az arány 2005-ben 39,8%, 2011-ben pedig 45,5% volt.)
A 2015-ös adatok alapján a felsőfokú alap- és mesterképzésben résztvevő hallgatók közül a nők jelentős túlsúlyban vannak a tanárképzés és oktatástudomány (79%), az egészségügy, szociális gondoskodás (67%), a humántudományok (65%), a társadalomtudományok (64%) és a művészetek (62%), területén. Némi fölény tapasztalható szolgáltatások (58%) a gazdaság és irányítás (55%), valamint a jogi képzések (59%) terén, ugyanakkor majdnem kiegyenlített a nők és férfiak aránya a természettudományos (49%), valamint a mezőgazdasági és állategészségügyi (49%) képzések terén. Jóval kevesebb nő tanul azonban informatikai (21%) és a műszaki (22%) területen.
2016-ban a 15–64 éves korosztály 66,5%-a dolgozott, a munkanélküliek aránya pedig 5,1% volt. A nők foglalkoztatottsági adatai a férfiakénál kedvezőtlenebbek: míg a férfiak 73,0%-a dolgozik, addig a nőknél ez az arány csupán 60,2%. A férfiak 5,2%-os munkanélküliségi rátájával szemben a nők esetében ez az arány 5,1%-os.
2016-ban a 15-74 éves foglalkoztatottak mindössze 5,2%-a dolgozott részmunkaidőben, és arányuk az elmúlt években csökkenő tendenciájú. A nők 7,3%-a, a férfiaknak pedig csupán 3,5%-a dolgozott részmunkaidőben. A részmunkaidőben foglalkoztatottak közül a nők 17,8%-a esetében a gyermek vagy más hozzátartozó, esetleg egyéb családi kötöttség volt a részmunkaidős foglalkoztatás oka. (A férfiak esetében ezek az okok csupán 6,2%-uknál játszottak szerepet.)
Keresetek szempontjából a nők még mindig jelentősen elmaradnak a férfiak mögött. 2015-ben a fizikai foglalkozású nők bruttó átlagkeresete – közfoglalkoztatottakkal együtt számolva – 136 800 forint, a szellemi foglalkozásúaké 273 800 forint volt, vagyis átlagosan bruttó 223 300 forintot kerestek. A fizikai munkát végző férfiak átlagkeresete ezzel szemben 180 900 forint, szellemi munkát végzőké pedig 401 400 forint volt, ami átlagosan bruttó 264 400 forintot jelent. A nők bruttó átlagkeresete 2015-ben a férfiakénak 84,5%-a volt – a fizikai munkát végző nők a férfiak bruttó átlagkeresetének 75%-át, a szellemi foglalkozásúak pedig ennek csupán 68%-át vihették haza.
forrás: anna.hu
