A karácsony vezérlő gondolata nem ismer határokat; az ünnep formája, évszázadok óta őrzött tradíciói azonban földrészenként és országonként eltérnek egymástól.

Ilyen a karácsony az egész világon! Boldog karácsonyt!

A Nőiportál összeállítása Amerikától Skandináviáig felvillantja a családok karácsonyának szép hagyományait, az ünnep nemzedékről nemzedékre átörökített megtartó erejét.

Anglia – szabad a csók a fagyöngy alatt

A gyerekek zoknijukat akasztják ki, hogy Father Christmas (karácsonyapó) ajándékokkal töltse meg. A szobába vagy az előszobába fagyöngyöt függesztenek. Aki pedig alatta áll, azt meg szabad csókolni. Karácsony délután beszédet mond a királynő a tévében. A vacsora sült pulyka, gyümölcsös pite, karácsonyi puding. Nagyobb partikon puncsot is kínálnak a vendégeknek.

Lengyelország

Karácsonykor a lengyelek részt vesznek az éjféli misén. Az ünnepi asztalnál a családfő oplateket, vékony ostyát tör kis darabokra, és szétosztja a családnak. Az oplateket Jézus születésével kapcsolatos jelenetek díszítik.

Görögország – mesterségem címere

A görögök ünnepi vacsorára disznót, bárányt vagy kecskét adnak az asztalra. A desszert melomakarona (mézbe mártott, dióval töltött sütemény) és Christopsomo, azaz Krisztus kenyere. Utóbbi kerek, tetejét kereszt díszíti, és annak a szakmának a jelvénye, amit a ház ura űz. A halászok például hallal dekorálják.

Csehország – Ezerféle sütemény

Csehországban a karácsonyi ünneplés kevésbé látványos része, hogy a háziasszonyok már december elején elkezdik sütni az ezerféle aprósüteményt. Mire eljön a karácsonyeste, az asztalok fő dísze a sok-sok aprósüteménnyel teli tányér. Természetesen a sütemény előtt is gazdag a menü. A legtöbb család halat eszik, néhányan gesztenyével vagy aszalt szilvával töltött pulykát.

Csehországban az emberek karácsonykor pontosan ugyanúgy viselkednek, mint nálunk: megszállottan vásárolnak, és annyi ennivalót készítenek, mintha nem három-négy napig, hanem hónapokig tartana az ünnep.

Skandinávia – A manó is kap kását

Hová való a Mikulás? A finn Lappföldre, Korvatunturiba – válaszolják a finnek. A svédek azonban meg vannak győződve arról, hogy a Mikulás svéd. Az izlandiak csak mosolyognak ennyi csacskaságon. Nekik tizenhárom Mikulásuk van, hogy lehetne más a nagyszakállú, mint izlandi?

A karácsony fontos, sőt a legnagyobb ünnep Skandináviában. Az ünnepre készülődés már ősszel megkezdődik, amikor az erdőben zuzmót, mohát, fenyőtobozt gyűjtenek, ezekkel díszítik majd az adventi gyertyatartót. Novemberben, amikor délen is korán sötétedik, megkezdődik a tervezgetés. Skandináviában mindig divat volt a házilag készített ajándék. Sütemény szép dobozban, gyönyörűen csomagolt saját főzésű lekvár vagy egy otthon fabrikált fotóalbum. Az igazi háziasszonyok pedig megkezdik az ételek bevásárlását és elkészítését – egyelőre a fagyasztó számára.

Előételnek legalább háromféle heringsaláta, lazac, húsgombócok, házi főtt kolbász és az asztal közepén trónol a füstölt sonka. És akkor még nem beszéltünk az édességekről. A norvégok asztalára hal kerül, a finneknél elmaradhatatlan a pirog, a dánok pedig a hidegkonyha területén remekelnek, de az alapvető ételek mindenütt hasonlóak. És végül nem szabad elfeledkezni a tejbekásáról.

Franciaország – Színes a fenyőfa

Franciaországban a karácsony családi ünnep: ilyenkor nagypapáktól az unokákig mindenki összegyűlik, hogy élvezhessék egymás társaságát, a pihenés, meg az ajándékozás örömeit. Mivel hatalmas országról van szó, régiónként mások és mások a szokások: Elzászban például szinte teljesen a magyarországihoz hasonlóan zajlik, az ország belsejében viszont másként tesznek. Itt a karácsony általában 24-én éjszaka, az éjféli misével kezdődik, amelyre mindenki, még a nem hívők is ellátogatnak. Hazatérés után a család nyugovóra tér, és az ajándékokat csak reggel, felébredés után adják át egymásnak. A karácsonyi vacsora menüje hasonló, mint Magyarországon, de tengeri országról lévén szó, sok olyan fogás is asztalra kerül, amelyek nálunk nem éppen megszokottak: a francia háziasszony kagylók, rákok, polipok tucatjaiból válogathat.

Horvátország – Popkoncert a nagyvárosban

Horvátországban az emberek döntő többsége katolikus és ez meghatározza az ünnep menetét. A templomba menetel ugyanúgy hozzátartozik az ünnephez, mint az ajándékozás, a fadíszítés vagy a finomságok feltálalása. Az együtt ünneplés azonban inkább az idősebb generáció számára fontos. A fiatalok többsége – és ez nem helyi sajátosság -, már nem igényli a családi ünneplést. Talán ez is az oka annak, hogy ilyenkor karácsony táján a szokásosnál is több popzenei koncertet rendeznek Zágrábban.

Spanyolország – Tánc, tánc, tánc…

Latinosan temperamentumos a spanyol karácsony. Az emberek táncolnak, énekelnek az utcákon az éjféli mise után. A templomokban és az otthonokban is állítanak betlehemet, amelyet nacimientónak hívnak. Január 5-én a gyerekek kirakják cipőiket a balkonra vagy az ablak közelébe, hogy másnap, vízkeresztkor a napkeleti bölcsek abba tehessék apró ajándékaikat.

Olaszország – Befana és betlehem

Az olasz gyerekek nem ismerik a Mikulást. Hozzájuk karácsony után, január 6-ra virradóra a jóságos boszorkány, a Befana érkezik, hogy a gondosan kikészített zoknikba a jóknak ajándékot, a rosszaknak pedig széndarabot vigyen. Ahogy Magyarországon a Mikulás, úgy Itáliában a Befana eredete a nagy többség számára ismeretlen.

A betlehemi jászol felállítása az olasz otthonokban szinte kötelező; a kellékek gyártására egész nagyipar alakult. Olaszország különböző részein más és más anyagból – hol gipszből, hol fából – készítik a jászolt. A jászol felállítását az olasz intézmények, hivatalok is kötelességüknek tartják. A legismertebb „intézményi” jászol kétségtelenül a vatikáni, amely a Szent Péter téren van felépítve. A római jászlak közül az a legnevezetesebb, amelyet a pápa felkeres.

Egyesült Államok – Ha nem lenne, ki kéne találni…

A karácsonyi szokások érthető módon nagyon változatosak ebben a hatalmas országban, de ugyanúgy megemlékeznek róla, mint a többi jelentős vallási ünnepről. Jézus születésnapja száznegyvenmillió amerikai számára jelent piros betűs ünnepet. A betlehemi játékok sok helyen – főleg a kelet-európai bevándoroltak által lakott középnyugati körzetekben – évről évre visszatérő hagyománnyá váltak, és az éjféli szentmisére még a nem túl vallásosak is rendszeresen elmennek.

Se szeri, se száma a közös karácsonyi rendezvényeknek, a munkahelyi megemlékezéseknek, a kölcsönös ajándékvásárlásoknak, a jó hangulatú, evéssel-ivással egybekötött partiknak. Az amerikai karácsony legjellegzetesebb vonása azonban mégis az, hogy ez a fények ünnepe. A lakóházak, közterek, kerítések és a fák meg a bokrok feldíszítése már a hálaadás napja után, november vége táján megkezdődik és mire beköszönt a nagy nap, apró égők milliárdjainak fényében úszik szinte az egész ország. Természetesen szokásban van a fenyőfák feldíszítése is, a különböző nagyságú és fajtájú tűlevelűeket ügyes kezű kereskedők szabják méretre, és mellékelnek hozzá a hatalmas műanyagzsákokat is, hogy január közepe-vége táján a csupasz ágú fák már előírásszerűen becsomagolva várhassák a szemeteseket.

Mexikó – van-e szálláshely számomra?

A karácsony előtti napokat posadasnak hívják. Ez szállásadást, elszállásolást jelent. A gyerekek ilyenkor házaknál eljátsszák Szűz Mária és Szent József szálláskeresését. Minden egyes posada ceremónia után megpróbálják a plafonról lelógatott papírból vagy agyagból készült pinatát pálcákkal eltalálni. Ha sikerül, elszakad vagy eltörik a pinata, és a benne lévő édesség, apró ajándék a földre hull.

Ausztrália/Új Zéland

A déli féltekén nyárra esik karácsony ünnepe. Az emberek a tengerpartra mennek piknikezni. A gyerekeknek is ebben az időben adják ki a hathetes nyári vakációt. Természetesen az utcákon a többi angolszász országhoz hasonlóan karácsonyi énekeket énekelnek. Az ünnepi menü pulyka és puding. Az ajándékot karácsonyapó hozza.

Japán

A távol-keleti országban nem csak a kisszámú keresztény közösség ünnepel ilyenkor. Az áruházak is karácsonyra időzítik nagy akcióikat, és az ünnep egybeesik az egyébként is szokásos japán év végi ajándékozással, a seibóval. Jóllehet december 25. nem piros betűs ünnep, mégis sok ember vesz részt ilyenkor nyugati stílusú partikon, és a szülők ünnepi süteményt vásárolnak gyerekeiknek.

Németország – saját szokások

Általában minden városnak meg van a maga helyi karácsonyi szokása: Essenben díszkivilágítással ünnepelnek, a belvárosi utcák és terek fölött különleges villanykörtetáblákat feszítenek ki, amelyek karácsonyi jeleneteket ábrázolnak. Cadolzburgban hatalmas adventi koszorú látható a piacon, alatta a pékek adventi csillagokat sütnek a gyerekek számára. A legtöbb helyen nagy szakállú Mikulások járnak a vásárlók között, és színes kis ajándékokat, nyalánkságokat osztogatnak a kisfiúknak, kislányoknak. Kölnben és Regensburgban adventi énekesek lépnek fel az utcai színpadokon, ahol misztériumjátékokat is előadnak.

A gyerekek december 6-án édességeket kapnak Szent Miklóstól. A Mikulás egyúttal összegyűjti a kicsik kívánságlistáját is. A „megrendelt” ajándékot a Jézuska küldi. Karácsonyeste azonban nem személyesen érkezik, hanem a Weihnachtsmannt (karácsonyi apót, télapót) küldi maga helyett. A családok égőkkel, csillogó díszekkel, mézeskaláccsal díszített karácsonyfát állítanak.

 

Forrás