Az alábbi igencsak tanulságos történetet a Pesten Hallottam Facebook csoportban találtuk:
„Ebből is látszik hol tartunk.. rovok haza fele munkából hullafáradtan.. 4-6-oson vagyok már.
Jön a Boráros tér. Jelzek. Szállnék le, hatalmas és nehéz csomagokkal. Három páva gyerek rohan az ajtóhoz (csapkodják az ajtót, mert az ökrei nem tudják, mi az a leszállásjelző. Nem fogja előbb kinyitni a vezető az ajtót ha csapkodja, akkor sem, annak idő kell ). Föllökve. mit sem számít hogy én is emberből vagyok, nyomulnak le.
Mellettük egy idősebb csávó, nem átgázolt rajtam, hanem megvárta, amíg leszállok kényelmesen… (Utólag is meg egyszer nagyon köszönöm!)
Ezeknek nem iPhone kell a kézbe, hanem a tarkóra egy akkora tockos, hogy csak úgy üvöltsön!
Nem vagyok idős ..19 vagyok .de basszus azért ilyen nem volt régen…
Kaptál apádtól egy „riasztót”, simán tudtad hol a helyed. Nem kellett kétszer mondani semmit.. most meg mi van.. gyökerek mindenhol… 14 éves, de a pia a cigi log a szájából szánalmas. Ilyenkor hol vannak a szülők?!”
Való igaz, tény, hogy egyre inkább értékválságba kerülünk. Hol van már a jó modor? A tisztelet? Csak az önzés, a sztárok majmolása, a szép ruha meg a telefon… Sok embernek kéne az a bizonyos „tockos…”
Egyetértesz? Akkor ne felejtsd el megosztani!
Forrás: storyvilág.com
