forrás: MTI
1956 és a vasárnapi megemlékezések is előkerültek hétfőn, napirend előtt és az interpellációkban a parlamentben.
A történelem tudatos átfestéséről beszélt az MSZP
Demokratikus politika nem szemezgethet a hősök között – mondta hétfőn az országgyűlés ülésén, 1956 kapcsán napirend előtt Hiller István (MSZP). Kijelentette: helyes, ha a közvélemény megismeri a pesti srácokat, de napnál is világosabb, Nagy Imre és társai nélkül nincs 1956.
Közölte, nem tartja véletlennek és nem tetszik neki, hogy a forradalom politikai vezetőit nem, vagy alig emlegették a forradalom 60. évfordulóján tartott megemlékezéseken. Úgy fogalmazott: szégyenteljesnek tartják a történelem tudatos átfestését. Az ellenzéki politikus szerint bárkinek bármennyire is kínos, az 1956-os gondolatok baloldali és szocialista eszmék.
Azt is mondta, ami a Népszabadsággal történt, az a sajtószabadság, tehát a magyar szabadság csorbítása. Szerinte az ’56-osok kárhoztatnák a mostani kormányzati politikát.
Fidesz: a baloldal megpróbálta „széttrollkodni” az ünnepet
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára örömét fejezte ki, hogy az MSZP-ben megindult az ünnep után egy gondolkodás, mit gondolnak 1956-ról. Kár, hogy az elmúlt időszakban ebben nem vettek részt – jegyezte meg.
Véleménye szerint vasárnap a baloldal szintet lépett az agresszivitásban és erőszakban, ahelyett, hogy levonták volna 2006 tanulságait, újra megpróbálták tönkretenni a békés ünnepet, megpróbálták “széttrollkodni” az állami ünnepséget. A szólásszabadság nem azt jelenti, hogy bárki kedvére tönkre tehet békés megemlékezéseket – tette hozzá.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt válaszolta: a vasárnapi évforduló jó alkalom lett volna a baloldalnak a bocsánatkérésre a tíz évvel ezelőtti rendőrattakért. Bocsánatkérés helyett azonban a szocialisták Gyurcsány Ferenccel közösen léptek fel egy rendezvényen – tette hozzá.
Kósa Lajos (Fidesz) szerint az 1956-os hősökre emlékezve fejet hajtani illik, és “végképp bárdolatlanság fütyürészni”. “Aki ilyenkor fütyürészik (…) vajon azt fejezi ki, hogy ő az ÁVH-val ért egyet? (…) Vagy nekik inkább az emberekbe lövetőkkel van eszmei rokonságuk? (…) Vagy egyszerűen csak bárdolatlanok?” – tette fel a kérdést, emlékeztetve arra, hogy tüntetők egy csoportja vasárnap kifütyülte a Kossuth téri díszünnepség beszédeit.
A frakcióvezető azt is mondta, vasárnap a közös ünnepléssel “a komplett magyar baloldal legitimálta az 50. évfordulón tömegbe lövetőket”.
Megjegyezte végül – a Népszabadságra utalva -, hogy a vasárnapi megemlékezés volt az első olyan, amelyről “nem tudott tudósítani az a napilap, amelyik a forradalom vérbe fojtásával született, és végig gátlástalanul kiszolgálta a megtorlást, a terrort és utána a kommunista egypárti diktatúrát”.
KDNP: gyalázatos volt a baloldal vasárnapi viselkedése
Soltész Miklós (KDNP) arról beszélt, hogy a baloldal 1956 50. évfordulóját sem tudta tisztességesen megünnepelni, és várható volt a viselkedése vasárnap, a 60. évfordulón is. “Elkeserítő, gyalázatos, de számítottunk rá” – mondta, utalva arra, hogy tüntetők a Kossuth téren a magyar és a lengyel himnuszt is kifütyülték. A KDNP-s politikus ezt a baloldal szégyenének nevezte.
Felemelő pillanatról beszélt a lengyel szószóló
Csúcs Lászlóné lengyel nemzetiségi szószóló az 1956-os forradalom és szabadság évfordulójáról emlékezett meg. Mint kiemelte: felemelő pillanat volt februárban, amikor a lengyel szejm és a magyar parlament egyhangúlag megszavazta, hogy az idei a lengyel-magyar szolidaritás éve legyen. Hangsúlyozta: 1956 a két nép szabadság és függetlenség utáni vágyát szimbolizálja.
Ma mindkét ország arra törekszik, hogy a megszerzett szabadsággal és egyenlőséggel a megfelelő helyet foglalja el Európa népei között. A magyar-lengyel szolidaritás éve a szabadságról és a népek közötti összefogásról szól, azokról a tiszta, vitathatatlan értékekről, amelyekért készek a legnagyobb árat fizetni – mondta.
Szerinte méltó módon ünnepelték a forradalom évfordulóját, és a füttyögőkkel ne foglalkozzanak.