forrás: Kossuth Rádió/180 perc
Közjogi szempontból, illetve a migrációs probléma tekintetében történt ugyan némi előrelépés a hétvégén, az a törésvonal azonban, amely Juncker és a régi tagállamok közt, illetve Tusk és az új tagállamok közt húzódik, megmaradt, alapvető fő kérdésekben pedig nem születtek súlyos, hosszú távra szóló döntések – értékelte az uniós tagországok vezetőinek találkozóját a hétfői 180 percben Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.
Brüsszel nem védi meg Európát
A határ- és belső védelmet is szolgáló külön rendészeti egységet felállítására vonatkozó olasz javaslat ellenére a szakértő úgy látja, a biztonság kérdése továbbra is a tagállamok hatáskörében marad majd, és továbbra sem bízik abban, hogy Brüsszel képes lenne megvédeni az európai polgárokat, hiszen eddig sem tette. Az elmúlt hónapok európai eseményei ezt erősítik, ami pedig szombat éjjel Magyarországon történt per definitionem terrorcselekmény, ilyen merényletet neveztek már terrorcselekménynek – jelentette ki az alkotmányjogász.
Ifj. Lomnici Zoltán a 180 percben
Véget vetni a tunyaságnak
Annak a tunyaságnak, amelynek következtében több mint háromszáz ember halt meg az elmúlt hónapokban az EU-ban, és amely akár bátorítólag is hathat a terroristákra, biztosan véget kell vetni – hívta fel a figyelmet a szakember, aki a műsorban emlékeztetett arra is: az EU honlapján a terrorellenes intézkedések gyakorlatilag 2015-től jelennek meg, az utolsó frissítés pedig 2015. augusztusi, azaz itt is jókora a káosz.
A kvóta nem megoldás
A felvetésre, hogy az október 2-i magyar népszavazásnak milyen közjogi következménye lehet, illetve milyen hatása lehet az eredménynek Európára, Lomnici úgy válaszolt: ha a kiinduló pont az, hogy most a tagállamok fenntartják maguknak a jogot, hány harmadik országbeli állampolgárt engednek be munkavállalás céljából, ám a kvóta segélyre szoruló menekültek szétosztásáról szól, ezt biztosan újra kellene gondolni, mert ekkora terhet biztosan nem fogják tudni vállalni a volt keleti blokk országai.
Alaptörvényt kell módosítani
Az október 2-i referendum lehetséges közjogi következményeiről az alkotmányjogász úgy vélte, mindenképp a jogforrási hierarchia csúcsáról kell majd elindulni, ha lehetőség van rá, az alaptörvényt kell módosítani. Ez jelzésértékű lehet, ám önmagában kevés, egy érvényes és eredményes népszavazásnak uniós szinten is hatnia kell – hangsúlyozta.
Az erőszakhullám nem csillapszik
Az alaptörvény értelmében egyébként egy ügydöntő népszavazás eredménye egyébként az Országgyűlésre nézve kötelező, így valamilyen jogalkotási aktusra biztosan szükség van, és az is biztos, hogy az országnak meg kell védenie magát, mert az erőszakhullám nem csillapszik, még ha Merkelék most látszólag és átmenetileg egy nyugodtabb időszakot is élnek át – hangsúlyozta a Ma reggelben ifj. Lomnici Zoltán.
