Mit rejt a krém és a dezodor? A kozmetikai ipar legsunyibb trükkjei

Téged is el­csá­bí­ta­nak a hang­za­tos fel­ira­tok a kré­mek és test­ápo­lók do­bo­zán? Akkor ideje, hogy kri­ti­ku­sab­ban szem­léld őket, mert erre is igaz, hogy nem mind arany, ami fény­lik.

Bár apró betűkkel minden kozmetikumon kötelező feltüntetni az összetevőket, mégpedig az International Nomenclature of Cosmetic Ingredients nevezéktana szerint (ezek az úgynevezett INCI nevek), ezeket az aprócska, kémiai elnevezésekkel telezsúfolt sorokat viszonylag kevesen böngészik át. Pedig érdemes volna, mert ezek a valóságot tükrözik, míg a látványosabb, vevőcsábító feliratok gyakran köszönőviszonyban sincsenek azzal.

A gyógyszerész, biológus, vegyész szakértők által írt Ködpiszkáló blog egyik cikkében például egy ránctalanító krémre írt „argán őssejt kivonat” felirat ütötte meg a szerző szemét, és eltöprengett azon, vajon mennyi is lehet ennek a valóságtartalma.

Az argánolaj az afrikai Argania Spinosa fa magjaiból kivont olaj, amelyet antioxidáns tulajdonságai miatt szeret a kozmetikai ipar. Nagyon divatos, rengeteg termékben megtalálható.

A blog szakértői szerint az őssejt már érdekesebb kérdés: az őssejtek olyan sejtek, amelyek még sokféle irányba „specializálódhatnak”, vagyis bármilyen sejtté alakulhatnak. A divatos elméletek szerint elvileg bármilyen szerv szövetei pótolhatók lehetnek vele, ám a gyógyászati felhasználásuk egyelőre gyerekcipőben jár.

Ráadásul a doboz angol nyelvű feliratából az derül ki, hogy szó sincs őssejtről, sokkal inkább az argán rügyéből készült kivonat a hatóanyag. Márpedig – állítják a gyógyszerészethez értő szakértők – a kivonat kémiailag különbözik a készítésére használt alapanyagtól. Gondoljunk csak a teára, vagy ahogyan a blog szerzői fogalmaznak: „ha például Bodri kutyából kivonatot készítünk, az biztosan nem fog ugatni és őrizni a házat. Vagy egy gyógyászathoz közelebbi példa: ha a probiotikumok (ezek olyan baktériumok, amelyek a normális emésztéshez szükségesek) előnyeit szeretnénk élvezni, mit sem érünk azok kivonatával.”  Ráadásul, ha lenne is őssejt a krémben, akkor sem tudna bejutni a bőr mélyebb rétegeibe, ahogyan azt a krém csomagolása ígéri.

Mi a tanulság? A hangzatos feliratok helyett inkább az összetevők listáját érdemes böngészni, tudva azt is, hogy ami az összetevők listájában első helyen szereplő anyagból van a legtöbb a kozmetikumban, az utolsóból pedig a legkevesebb.

Forrás: Ripost