Forrás: MTI | 2015. 05. 05. 11:55:00
Nemzetközi gazdasági hátszél, több rövidtávú tényező segíti az európai gazdaság amúgy enyhe ciklikus fellendülését – írja kedden közzétett gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság. Ezek között a továbbra is jelentősen alacsony olajárat, a globális gazdaság növekedését, az euró folytatódó leértékelődését és az unió támogató jellegű gazdaságpolitikáját nevesíti.
A pozitív körülmények a brüsszeli testület szerint idén 1,8 százalékos gazdasági növekedéshez segítik majd hozzá az uniót, az euróövezet gazdasága pedig 1,5 százalékkal gyarapodhat. Ezzel a bizottság 0,1, illetve 0,2 százalékponttal felfelé korrigálta a három hónappal korábbi előrejelzését.
2016-ra Brüsszel 2,1 százalékos bővülést becsül az unió egészének, a közös valutát használó országok gazdasága pedig együttesen 1,9 százalékkal erősödhet.
Monetáris oldalról a brüsszeli testület szerint az Európai Központi Bank által alkalmazott mennyiségi lazítás jelentős hatással van a pénzpiacokra, hozzájárul a kamatszintek alacsonyan tartásához, a javuló hitelezési feltételekkel kapcsolatos várakozásokhoz.
A bizottság úgy véli, hogy a költségvetési politikák nagyjából semlegesek, sem a költekezés, sem a megszorítás nem jellemző, ami szintén segíti a növekedést.
Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzésében arra az álláspontra helyezkedik, hogy a növekedés motorja a belső fogyasztás lesz; az idei évben gyorsul a magánszektor fogyasztása, jövőre pedig a befektetések is erőre kaphatnak.
A bizottság ugyanakkor emlékeztet, hogy a pozitív külső körülmények nem minden tagállam számára egyenlő mértékben kedveznek, így a növekedés sem lesz egyenletes az unióban.
Az egy ideje már alacsony vagy esetenként negatív inflációval küzdő egységes piacon a bizottság szerint az idei év első felében is nulla közeli vagy nagyon alacsony marad a pénzromlás, elsősorban az alacsony energiaárak miatt. Az infláció az év második felében, a fogyasztás erősödésével emelkedhet majd valamelyest, jövőre pedig további növekedés várható, ahogy az árcsökkenés idei hatása már nem érvényesül, viszont az euró leértékelődése drágítja az importot. Brüsszel idén mind az eurózónában, mind az unióban 0,1, jövőre pedig 1,6 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számol.
A munkaerőpiacon, a munkanélküliség terén a brüsszeli testület lassú javulást prognosztizál; idén az euróövezetben 11 százalékra, az unió egészében pedig 9,6 százalékra becsüli Brüsszel az állástalanok arányát, ami jövőre 10,5 és 9,2 százalékra mérséklődhet.
A bizottság szerint az elmúlt évek kiigazításainak köszönhetően a fiskális kilátások továbbra is javulnak. Az EU-ban az átlagos költségvetési hiány a tavalyi 2,9 százalékról idén 2,5, jövőre pedig 2 százalékra csökkenhet. Az euróövezetben tavaly 2,4 százalék volt az átlagos hiány, idén 2,4, 2016-ban pedig 1,7 százalék lehet.
Az államadósság a brüsszeli testület szerint tavaly tetőzött 94,2 százalékon az euróövezetben és 88,6-on az unió egészében, idén 94 és 88 százalékra csökken, jövőre pedig tovább mérséklődik, a GDP 92,5, illetve 86,9 százalékára.
A bizottság arra is rámutat, hogy az előrejelzés körül továbbra is sok a bizonytalanság, de úgy véli, hogy a pozitív és negatív kockázatok kiegyensúlyozottak; az átmeneti kedvező hatások például tovább tarthatnak, vagy nagyobb lehet a hatásuk a vártnál. Ronthatja viszont a kilátásokat, ha feszültebbé válik a geopolitikai helyzet vagy nyomás alá kerülnek a pénzpiacok.
A magyar gazdaság szempontjából legfontosabb Németország gazdasági növekedése idén a GDP 1,9, jövőre pedig 2 százaléka lesz. De valamelyest gyorsul a francia gazdaság is; az idei 1,1 százalék helyett jövőre a GDP 1,7 százalékos növekedését jósolja Párizsnak Brüsszel. Az olasz GDP idén 0,4, jövőre pedig 1,4 százalékkal gyarapodhat. A brit gazdaságnak 2015-ben 2,6, 2016-ban pedig 2,4 százalékos növekedést jósol a brüsszeli testület.
A januári választásokat követően ismét reflektorfénybe került Görögország gazdasága az Európai Bizottság jóslata szerint jövőre valósággal megtáltosodik; az idei 0,5 százalékos növekedés helyett 2,9 százalékkal nőhet a hellén GDP, és ugyanilyen javulás várható a foglalkoztatásban, de így is az unióban a legnagyobb, 23,2 százalékos marad a munkanélküliség. A görögországi beruházások Brüsszel szerint az idei 3,1 százalékos visszaesést követően jövőre 7,2 százalékkal emelkedhetnek.
A kiigazító intézkedések következtében a 2013-ban még a GDP 12,3 százalékát kitevő hiány idén 2,1, jövőre pedig 2,2 százalék lehet. Az államadósság jövőre arányaiban nézve óriási mértékben fog csökkenni, csaknem 7 százalékponttal, de így is tetemes és a legmagasabb az unióban, a hellén GDP 173,5 százalékát teszi majd ki az idei 180,2 százalék helyett.
