forrás: MTI
Az Európába érkezett tíz migráns közül kilencet embercsempészek segítettek az idejutásban. Manapság ez egyik legjövedelmezőbb illegális üzlet, amely főleg török és afgán szervezetek kezében van – mondta a Nemzeti Nyomozó Iroda illegális migráció elleni osztályának vezetője.
Az illegális bevándorlók mintegy 90 százaléka embercsempész szervezetek segítségével érkezett Európába – mondta a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda illegális migráció elleni osztályának vezetője vasárnap az M1 aktuális csatornán.
Boross Zoltán alezredes elmondta: manapság az egyik legjövedelmezőbb üzlet az embercsempészet, amelyet elsősorban török és afgán szervezetek tartanak a kezükben. A csoportoknak Szerbiában és Macedóniában is vannak sejtjeik.
Egy Afganisztántól Németországig tartó út fejenként 4 és 8 ezer dollár közötti összegbe kerül – tette hozzá.
Az embercsempészek módszereiről megjegyezte: gyakran buszokkal, vagy más járművekkel (a tengeren csónakokkal) szállítják a menekülteket az útba eső államhatárig, ahol kiteszik őket. Az átjutást a határokon már gyalog kell megoldaniuk a migránsoknak, akiket általában újabb járművek várnak a másik oldalon.
Távollétükben is kiutasíthatják a szökött migránsokat
Ha a kormány és az Országgyűlés is elfogadja az igazságügyi tárca javaslatát, akkor a külföldre szökött migránsok távollétükben is kiutasíthatók lehetnek – írja a Magyar Idők hétfői száma.
Az Igazságügyi Minisztérium emlékeztet rá, hogy a hatályos szabályok alapján, ha nem magyar állampolgárt ítélnek el valamiért, mellékbüntetésként egyúttal ki is utasíthatják az országból.
A kiutasítás végrehajthatóságához azonban vizsgálni kell, hogy az nem ütközik-e nemzetközi normákba.
Az érintettek ezt az időt gyakran kihasználják, és ismeretlen helyre távoznak – jegyzi meg a gyakorlati tapasztalatokra hivatkozva az IM.
Ez azért jelent problémát, mert a hatályos szabályok szerint az eljárás nem folytatható le, fel kell függeszteni.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Előfordulhat ugyanakkor, hogy “az elítéltet utóbb más uniós országból visszaküldik, és célszerű, hogy a magyar hatóságoknak a kiutasítás végrehajthatóságát illetően már rendelkezésre álljon a bíróság döntése, ami adott esetben leegyszerűsítheti és meggyorsíthatja annak végrehajtását” – olvasható a tervezet indoklásában.
Kártalanítás járhat a fogvatartottaknak
A minisztérium előterjesztése emellett a fogvatartottak helyzetét, lehetőségeit is több vonatkozásban érinti.
Például beemelnék a büntetés-végrehajtási törvénybe, hogy kártalanítás jár a fogvatartottaknak az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt.
Ilyen körülmény lehet a jogszabályban előírt élettér biztosításának és az illemhely elkülönítésének a hiánya a zárkákban.
A kártalanítás minden egyes, az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között eltöltött nap után járna, és 1500-2000 forintot tenne ki.
