Aggancshullás időszaka = nem “ingyen dísz”!
Sokan nem tudják, de az erdőben talált hullott agancs nem vihető haza csak úgy.
Az agancs a vadászatra jogosult tulajdona, ezért aki engedély nélkül elveszi és hazaviszi, lopást követ el.
Ez nem apróság:
szabálysértési vagy akár büntetőeljárás is indulhat
Fontos:
Ha kirándulás közben agancsot találsz, hagyd a helyén, vagy jelezd az illetékes vadásztársaságnak.
Hirmagazin.eu: „Találtad? Nem a tiéd!” – Mit mond a törvény a talált agancsról?
Erdőben sétálva sokan találkoznak elhullajtott szarvasagancsokkal. Első gondolat: szerencse! Második: hazavihetem? A válasz azonban nem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik.
Kié az elhullajtott agancs?
A vadon élő állat – így a gímszarvas is – az állam tulajdonában van. A vadászati jog gyakorlója (jellemzően vadásztársaság vagy erdőgazdaság) jogosult a vad hasznosítására, ideértve az elhullajtott agancs begyűjtését is.
Ez azt jelenti, hogy az agancs nem a megtaláló tulajdona, még akkor sem, ha a földön hever.
Az engedély nélküli gyűjtés jogsértő lehet.
Mit mond a Büntető Törvénykönyv?
Az elhullajtott agancs jogi megítélése nem „szürke zóna”, hanem egyértelműen szabályozott terület. A vad – így az agancs is – az állam tulajdonában áll, a hasznosítási jog pedig a vadászatra jogosultat illeti meg. Ennek megsértése büntetőjogi következményekkel járhat.
1. Lopás (Btk. 370. §)
A lopás törvényi tényállása szerint bűncselekményt követ el, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítási szándékkal elvesz.
Ha az elhullajtott agancs a vadászatra jogosult rendelkezési körébe tartozik – márpedig oda tartozik –, akkor annak engedély nélküli elvitele jogilag idegen dolog eltulajdonításának minősülhet. A minősítés az értéktől függ:
- kisebb érték esetén szabálysértési vagy enyhébb büntetőjogi kategória,
- nagyobb érték (például több százezer forintos trófea) esetén súlyosabb minősítés,
- jelentős érték fölött már több évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.
Az értéket igazságügyi szakértő állapítja meg.
2. Orvvadászat (Btk. 245. §)
Az orvvadászat nemcsak az engedély nélküli vad elejtését jelenti. A törvény szerint az is ide tartozhat, aki a vadászati jog gyakorlását jogosulatlanul sérti.
Ha valaki rendszeresen, üzletszerűen, vagy szervezetten gyűjt agancsot a vadászatra jogosult engedélye nélkül, az már túlmutathat a „találtam és hazavittem” kategórián, és orvvadászat megállapítására is sor kerülhet.
3. Minősített esetek
A büntetés súlyosabb lehet, ha:
- a cselekményt üzletszerűen követik el,
- jelentős értékre történik,
- természetvédelmi területen valósul meg,
- a vadállományt zavaró módszerekkel jár (pl. szándékos hajtás agancshullás idején).
Az agancs piaci értéke – különösen nagy, erős trófeák esetén – valóban elérheti vagy meghaladhatja a több százezer forintot. Ez már nem „erdei szuvenír”, hanem komoly vagyoni érték.
Mi történik, ha eljárás indul? (Be.)
A Büntetőeljárásról szóló törvény (Be.) szabályozza az eljárás menetét:
- feljelentés alapján a rendőrség nyomozást rendelhet el,
- lefoglalhatja az agancsot,
- tanúkat hallgathat ki,
- szakértőt rendelhet ki az érték megállapítására,
- a gyanúsítottat kihallgathatja.
A Be. biztosítja a terhelt jogait is: védő igénybevételét, a vallomástétel megtagadásának jogát, valamint a bizonyítás törvényes kereteit.
Miért szigorú ez a szabályozás?
Az agancsgyűjtés nem csupán „erdei szuvenírkérdés”. A szervezett gyűjtés:
– zavarhatja a vadállományt,
– károsíthatja az élőhelyet,
– jelentős gazdasági kárt okozhat a vadászatra jogosultnak.
Ezért több térségben külön engedélyhez kötik az agancsgyűjtést.
Mit tegyünk, ha találunk egyet?
A jogszerű megoldás:
– értesíteni a területileg illetékes vadásztársaságot,
– vagy a terület tulajdonosát,
– és engedély nélkül nem elszállítani az agancsot.
A lényeg
Az erdőben talált agancs nem „gazdátlan”. A vadászati jog gyakorlóját illeti meg, és annak engedély nélküli elvitele büntetőjogi következményekkel járhat.
Az erdei séta maradjon élmény!
