honfoglalás során Árpád vezér a bányavidékek meghódítására Zoárd és Kadosa vezéreket küldte, akik a nógrádi vár elfoglalását követően Gyarmat vidékét is birtokukba vették. Gyarmat, mint királyi birtok és puszta 1244-ben Hont vár tartozéka, melyet 1246-ban IV. Béla király a Kacsis nemzetségből származó Detre fia Miklósnak, a Balassa család ősének adományozott. Miklós 1257 körül meghalt, a birtokot osztály útján fia, a Furrónak is nevezett I. Péter kapta meg. Péter hűtlenségbe esett, javait IV. László király elvette, s testvérének, Demeter pozsonyi és zólyomi főispánnak adományozta. Ennek ellenére I. Péter egyik veje, Kázmér fia Lampert, Gyarmat birtokában maradt. Az emiatt kitört testvérháborúban Demeter és Bitter összefogva, fegyvereseikkel megostromolták, majd elfoglalták Gyarmat vár tornyát. A győzelem után 1290. június 30-án a testvérek az esztergomi káptalan előtt egyezséget kötöttek, amely szerint Kékkő várának egyharmad része, Gyarmat vára és városa Demeter mesteré lett. Ebben az oklevélben említik először a vár tornyát, mely a lakótorony lehetett. A Balassa család 1374-ben új adománylevelet kapott Nagy Lajos királytól, és a város a Balassák birtoka, a vár mégis a király őrizetében maradt, aki azonban annak kapitányait rendszerint e család tagjai közül nevezte ki. A mohácsi csatavesztés után Gyarmat várának jelentősége nagymértékben megnőtt. Ebben az időben a vár őrsége rendszerint 500 lovas és gyalogos katonából állt, kiknek kapitánya 1544-től az a Horváth Bertalan, aki a török által megszállt Szanda várát 1551. augusztus 1-én váratlan rajtaütéssel elfoglalta és lerombolta, de aki 1552-ben a közeledő török hírére a védősereggel együtt gyarmat várából elmenekült. Az üresen maradt várat Ali budai pasa így kardcsapás nélkül hatalmába kerítette, felgyújtotta és lerombolta. A török által 41 évig birtokolt Gyarmatot 1593-ban Tiefenbach kristóf kassai főkapitány, Pálffy Miklós és Homonnay István vezetésével szabadították fel. A vár kapitányává kinevezett Morgentaller Fülöp ezredes a sérült falak kijavítását és helyreállítását azonnal megkezdte. Bocsakai István erdélyi fejedelem vezérének, Rhedey Ferencnek 1605-ben hódolt meg a vár őrsége, melyet azonban 1606-ban a bécsi a bécsi béke Rudolf királynak adott vissza. Az 1608., 1613. és az 1618.évi országgyűlések rendeletére megerősített várat 1619-ben Bethlen Gábor serege foglalta el, de az 1622.évi nikolsburgi béke II. Ferdinánd királynak ítélte. A török 1648-ban 4000 főnyi sereggel vette ostrom alá, de a védők segítségére érkező gróf Forgách Ádám érsekújvári főkapitány lovassága a támadókat a vár falai alól elűzte. 1652-ben gróf Esterházy Ferenc volt a vár kapitánya, aki a vezekényi csatában elesett. Ismét Balassa Imre is részt követelt magának a vár birtokából. A testvérek közötti viszálykodást kihasználva 1663-ban a Köprüli vezette török sereg – melyhez Apaffy Mihály hada is csatlakozott – a várat elfoglalta, felégette és lerombolta. A hadi jelentőségét vesztett vár többé már nem épült fel, és megmaradt köveit építkezésekhez hordták szét. Az egykori várfal kevés maradványa a Bástya u. 8. szám alatti lakóház hátsó falában még látható.
Cím: BalassagyarmatBástya u. 8.
Tel: (+36) 35 500-640
E-mail: [email protected]
Web: www.balassagyarmat.hu
