Ezért voltunk mi olyan egészségesek, ezért nem voltunk allergiásak, és nőttünk is mint a gomba.
Régen a gyerekek ezt a növényt ették, az árok szélén, és a játszótereken. Enyhén sós, sajtos íze miatt. Az öregek pedig gyógyhatása miatt teát főztek belőle.
Ma már kevesen tudják de ez a növény, amit népiesen csak „papsajtnak” nevezünk rendkívül erős immunerősítő. Európa szerte megterem, hiszen kicsi a tápigénye, és elviseli a szélsőséges időjárást is.
Termését a régi emberek gyomorfájdalmakra és immunrendszer felerősítésére használták. De csonterősítő hatásáról is ismerték. A régi emberek, jártukban-keletükben az út széléről napi rendszerességgel fogyasztották.
A gyerekek is játék közben, ha a fűben papsajtra bukkantak, rögtön leszedték és megesdték. Talán ennek is betudható az, hogy bár a mi sosem ettünk ulti vitaminokat, mégis majd kicsattantunk az egészségtől.
Bizonyára sokan vannak még akik gyerekkorukban ették a papsajtot.
Emlékszik még rá valaki?
Forrás: extremesilverblog
