Forrás: hirado | 2015. 04. 22.
Egy ezeréves alaszkai házban feltárt bronzleletek Kelet-Ázsia és az Újvilág között zajló kereskedelemről árulkodnak, évszázadokkal Kolumbusz útjai előtt.
A leleteket az Emelkedő bálna-lelőhelyen találták meg az Espenberg-foknál. A helyszín Owen Mason, a kutatás egyik szakembere szerint onnan kapta nevét, hogy kissé távolabbról szemlélve olybá tűnik, mintha egy grönlandi bálna emelkedne a felszínre.
Az új felfedezések – az utóbbi bő 100 évben fellelt egyéb leletekkel egyetemben – azt sugallják, hogy kereskedelmi termékek és eszmék érték el Alaszkát a kelet-ázsiai civilizációkból már jóval azelőtt, hogy Kolumbusz Kristóf 1492-ben megérkezett volna a Karib-tengerre. Mason elmondta, közvetetten ugyan, de láthatóak az úgynevezett fejlett civilizációkkal – úgymint Kína, Korea és Jakutföld – való kapcsolattartás nyomai.
Az Emelkedő bálna-lelőhely felfedezései között két bronztárgy is található, ezek egyike valószínűleg övcsatként vagy kapocsként funkcionált. Van rajta egy darabka bőr, a radiokarbonos kormeghatározás alapján a Kr. u. 600-as időszakból származik. A másik bronztárgy síp szerepét tölthette be. Eme időszakban Alaszkában még nem fejlődött ki a bronz megmunkálásának képessége, ezért a kutatók úgy hiszik, hogy a tárgyakat Kínában, Koreában vagy Jakutföldön állították elő, és a kereskedelmi útvonalak révén jutottak el Alaszkába. A házban obszidián tárgyak maradványait is fellelték, ezek kémiai jellemzői arra utalnak, hogy az oroszországi Anadir folyó völgyéből származnak.
A Bering-szoros. Középütt a Nagy és Kis Dioméd-sziget. A kép alsó részén a St. Lawrence-sziget, amely már a Bering-tengeren található, Alaszka része és a jupik eszkimók otthona. (Fotó: NASA/GSFC/JPL, MISR Team.) A Bering-szoros. Középütt a Nagy és Kis Dioméd-sziget. A kép alsó részén a St. Lawrence-sziget, amely már a Bering-tengeren található, Alaszka része és a jupik eszkimók otthona. (Fotó: NASA/GSFC/JPL, MISR Team.)
A lelőhelyen tett új felfedezések további adalékkal szolgálnak a több mint egy évszázada itt folyó kutatáshoz, amely arról árulkodik, hogy kereskedelmi útvonalak kötötték össze a Bering-szorost (alaszkai oldalát is) a Kelet-Ázsiában virágzó civilizációkkal, jóval Kolumbusz előtt.
1913-ban Berthold Laufer antropológus a T’oung Pao folyóiratban publikálta szöveg- és leletelemzéseit, melyek révén felderítette, hogy a kínaiak kedvelték a narvál- és rozmártülköket, ezeket pedig a Kína északkeleti részének közelében élőktől gyűjtötték be. A rozmártülkök némelyike a Bering-szorosból érkezhetett, ahol az állatok igen nagy számban gyűlnek össze.
Ezenkívül számos kutató mutatott már ki hasonlóságokat az alaszkai, illetve kínai, koreai, japán és kelet-mongol lakosok által viselt lemezpáncélzat dizájnjában. Például a 30-as években Henry Collins amerikai régész az Alaszka nyugati partjánál fekvő St. Lawrence-szigeten folytatott ásatásokat, hét évvel később megjelent könyvében leírta, hogy a szigeten 1000 évvel ezelőtt kezdtek el megjelenni a lemezpáncélok, amelyek egymást átfedő elefántcsont-, csont-, alkalmanként vaslemezekből álltak. Az ehhez hasonló lemezpáncélt Kelet-Ázsia több területén is kifejlesztették, többek között Mandzsúriában, Kelet-Mongóliában és Japánban. Használata eme területektől északi irányba terjedt, végezetül a Bering-szoroson át jutott el Alaszkába – írja.
Rekonstruált thule-építmény Nunavutban. (Fotó: AFP) Rekonstruált thule-építmény Nunavutban. (Fotó: AFP)
Újabban genetikai kutatások is fény vetnek a kelet-ázsiai és újvilági emberek közötti kapcsolatokra. Sok szakember úgy véli, az Újvilágba először 15 ezer éve érkeztek emberek a Bering-szorost átszelő szárazföldi hídon. A képződmény mintegy 10 ezer éve került víz alá.
Egy még frissebb genetikai vizsgálat viszont azt sugallja, hogy Kelet-Ázsiából is érkeztek emberek az Újvilágba egy későbbi időpontban. Az Emelkedő bálna-lelőhelyen élt emberek a kutatók szerint a birnirk-kultúrához tartozhattak: ezek az emberek a Bering-szoros mindkét oldalán megtelepedtek, kifinomult bőrből készült csónakokat és bálnavadászatra alkalmas szigonyokat használtak. A genetikai adatok arról is árulkodnak, hogy a kultúrához tartozók a thule népcsoport ősei lehettek. Eme utóbbi képviselői Észak-Amerika sarkvidéki területén át egészen Grönlandig szóródtak szét. A thulék pedig a modern inuitok ősei.
A Bering-szoros nem az egyetlen terület, ahol az Ó- és Újvilág lakosai kapcsolatba léptek egymással Kolumbusz előtt. Ezer évvel ezelőtt a vikingek feltérképezték Kanada bizonyos területeit és létrehoztak egy rövid életű települést Új-Fundlandon, L’Anse aux Meadowsnál. A kutatások szerint a polinéziaiak is ekkortájt érték el Dél-Amerikát, édesburgonyát vittek magukkal haza, és talán tyúkokat szállítottak Dél-Amerikába.
Mason és csapata eredményeiket a Kanadai Régészeti Társaság éves ülésén ismertetik majd április végén.
