A magyar orvosok átlagosan 75 százaléka várhatóan hozzájárul majd ahhoz, hogy 2016-ban nyilvánossá váljon, melyik gyógyszercégtől milyen összegű támogatást kapott egy-egy kongresszusi részvételéhez – olvasható a Világgazdaságban.
A gyógyszeripari támogatásokat, beleértve az orvosoknak személyesen nyújtott konferenciatámogatást, az orvosi vállalkozásoknak tanácsadásra, vagy tréningre kifizetett összegeket, illetve a klinikai vizsgálatokra költött összegeket az Európai Gyógyszergyártók és Egyesületek Szövetsége Transzparencia Kódexe alapján kell a nyilvánosság számára megismerhetővé tenni. A költések nagyobbik részét összesítetten teszik majd közzé legkésőbb a jövő év közepéig a cégek saját honlapjukon, míg a konferencia-részvételekre vonatkozó költéseknél az orvosok neve is szerepel majd, ha hozzájárulnak ehhez. A szabályozás kiterjed mind a közvetlen, mind a közvetett kifizetésekre a vállalati szponzorációk, a képzések és konferenciák, valamint a konzultációk és egyéb szolgáltatások terültén. Magyarországon évente több mint 2 milliárd forintot fordít a gyógyszeripar szakmai rendezvények támogatására, az orvostechnikai cégekkel együtt pedig tavaly már csaknem 4 milliárdot tett ki ez a támogatás.
Túl kevés a bölcsődei hely
Már zajlanak a bölcsődefejlesztések, még mindig csak a három év alatti gyerekek 14 százalékának jut hely ilyen intézményben, s vannak olyan nagyvárosok, ahol a törvényi kötelezettség ellenére egy bölcsőde sincs – olvasható a Magyar Nemzetben.
Az érdekvédők szerint a kapacitások elosztása egyenetlen, még mindig kevés gyereknek jut hely, a megalázóan alacsony bérek miatt pedig tömegesen hagyják el a pályát a gondozónők. Azt mondják, ha sürgősen nem történik változás, nem lesz, aki gondozza a gyerekeket. Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke a lapnak elmondta, bár 11 ezernél több gyereket tudnak felvenni a bölcsődékbe, mint hat évvel ezelőtt, még mindig a 0-3 éves kicsik 14 százalékának, a családi napközikkel együtt 16 százalékának jut hely, ami uniós viszonylatban is nagyon alacsony. Az érdekvédő szerint a legégetőbb problémát a bölcsődei dolgozók megalázóan alacsony keresetei jelentik, amelynek rendezésére 2008 óta csak ígéretek vannak. Jelenleg a bölcsődei dolgozók 74 százalékának nettő fizetése nem éri el a 2013-as létminimumot, a 85.770 forintot.
A kormány előtt a szociális bérrendezés
Mai ülésén tárgyalhatja a kormány a szociális ágazatban dolgozók júliusban induló béremelését – olvasható a Napi Gazdaságban. A 15 milliárd forintos emelés mellett a kabinet várhatóan a legkésőbb 2016 januárjában életbe lépő életpályamodellt magába foglaló intézkedésről is egyeztet, ami a területen foglalkoztatott 93 ezer emberből 70 ezret érint.
A lap idézi Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárt, aki korábban elmondta: a kormány elkötelezett amellett, hogy anyagilag és erkölcsileg is megbecsülje azt a nagyon kemény munkát, amelyet a szociális ágazatban dolgozók végeznek. Közölte: ennek első lépése 2014 januárjában megtörtént a 12 milliárd forintos bérpótlék folyósításával, amelyet idén is biztosítanak, ezen felül igyekeznek júliustól további 15 milliárddal megemelni a dolgozók bérére fordítható összeget, a szociális életpályamodellt pedig – amely növeli a szférában dolgozók megbecsülését és javítja munkakörülményeiket – 2016 januárjától szeretnék bevezetni.
Növelni lehet a szomszédos országokkal zajló kereskedelmet
A magyar külgazdaság több dimenzióban gondolkodik: a keleti és déli nyitás mellett nagy hangsúlyt helyez a kormány a szomszédos államokkal való kereskedelem növelésére is – mondta a Napi Gazdaságnak adott interjújában a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára. Magyar Levente az interjúban hozzátette, a cél érdekében huszonkét kereskedőházat nyit Magyarország a szomszédos országokban és Lengyelországban még májusban.
Beszélt arról is, hogy a magyar külgazdaság belső erőforrásainak kiaknázása érdekében a kkv-knak újabb lehetőségeket kell biztosítani kivitelük növeléséhez, és kormányzati törekvés, hogy az exportképes kkv-k jelenlegi 2000-2500-as számát megnégyszerezzék, megötszörözzék, s ebben alapvetően a régiós piacokra építenek. Valamennyi szomszédos ország fővárosában két külgazdasági diplomata tevékenykedik a sikerek érdekében; korábban akadt olyan ország, ahol egy sem volt. „Alapelvként valljuk, hogy a határon túli magyarság gazdasági életének erősítése csak a szomszédos államokkal való szoros együttműködésen keresztül valósítható meg” – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, egy magyarlakta területnek csak akkor van megtartó ereje, ha az ottani gazdaság fejlődik, s meg lehet élni az adott régióban. Ez pedig az adott országnak, illetve kormányának is érdeke – olvasható az interjúban.
Forrás: metropol; Kép: Google, illusztráció;
