Nem hittek a szemüknek a kutatók, amikor az ősidőkben végigsöprő cunamira utaló geológiai jeleket találtak a vörös bolygó északi fennsíkjain.
Kezdve a sikoltó ufófejtől a hatalmas űrfegyverig, számtalan bizarr tárgyat találtak már a Marson, a legújabb felfedezés azonban még a legtapasztaltabb kutatókat is megdöbbentette.
A vörös bolygó északi fennsíkjain az ősidőkben végigsöprő szökőárakra utaló geológiai jeleket találtak, ami hideg, sós vizű óceánok egykori létezésére utalhat.A lehetséges egykori vízpartok alakja arról győzte meg a kutatókat, hogy két hatalmas meteorbecsapódás okozhatott gigantikus szökőárat. Az óriáshullámok örök nyomot hagytak a vörös bolygó felszínén.
„Az első cunamit mintegy 3,4 milliárd éve okozhatta egy meteor. A hullám folyékony víz volt, az óceánba visszahúzódva nagy területen hozott létre csatornákat”
– idézte a Phys.org portál Alberto Fairént, a Cornell Egyetem kutatóját.
A tudósok egy másik nagy meteorbecsapódás nyomait is megtalálták, ez váltotta ki a második szökőárat. A két ütközés és két a cunami közötti évmilliók alatt, a marsi éghajlat hidegebbre változott, a víz jéggé fagyott.
A tanulmány komoly bizonyítékokkal támasztja alá, hogy nagyon hideg óceánok léteztek hajdan a Marson. Ezek a jeges teknők megtartották jól kivehető határaikat, és az áramlás alakította formáikat, ami arra utal, hogy a hajdani óceán vize sós volt.
„A jeges sós víz az élet búvóhelye lehet szélsőséges körülmények között, hiszen a só sokáig megőrzi a víz folyékonyságát. Ha létezett élet a Marson, ezekben a jeges cunami-medencékben lehetne kutatni a nyomai után”
– magyarázta a szakember, aki forradalminak tartja a felfedezést.
Forrás: Ripost
