avigny, (Friedrich Carl von Savigny magyarosan Savigny Frigyes Károly), (Frankfurt am Main, 1779. február 21. – Berlin, 1861. október 25.) német jogtudós, a történelmi jogi iskola fő képviselője.
Életpályája
Ősei szerepet játszottak Lorrainne történelmében. 1803-tól rendkívüli tanár volt Marburgban. Nevét „Das Recht des Besitzes ” című műve tette ismertté (1803). 1808-ban Landshutban, 1810-ben Berlinben lett rendes tanár, 1816-ban titkos igazságügyi tanácso., 1842-ban a porosz törvény revíziója céljából alakult bizottság minisztere lett, de 1848-ban az állásától meg kellett válnia. 1854-ben az első kamara élethossziglani tagja lett.
Munkássága
Savigny a történelmi jogi iskola fő képviselője volt. Thibaut, Gönner stb. kodifikátori törekvései ellen „Vom Beruf unseres Zeit für Gesetzgebung und Rechtswissenschaft” (Heidelberg, 1814, 3. kiadás Marburg, 1892) című munkájával lépett fel.
Friedrich Carl von Savigny emlékbélyeg
Művei
Geschichte des röm. Rechts im Mittelalter (u. o. 1815-31, 6 köt., 2. kiad. 1834;1851, 7 köt.)
System des heutigen röm. Rechts (Berlin 1840-49, 8 köt., Henser tárgy- és forrásmutatójával 1851);
Obligationsrecht (u. o. 1851-1853, 2 köt.,
Összegyüjtve Vermischte Schriften-jei (u. o. 1850, 5 köt.) jelentek meg.
Das Recht des Besitzes, 1803
Vom Beruf unserer Zeit für Gesetzgebung und Rechtswissenschaft, 1814
Geschichte des römischen Rechts im Mittelalter, 1815 – 1831
System des heutigen römischen Rechts, 8 Bände, 1840 bis 1849
Vermischte Schriften, 1850
Obligationenrecht, 1853
Eichhornnal és másokkal együtt adta ki a Zeitschrift für geschichtliche Rechtswissenschaft c. folyóiratot. (Karl Friedrich Eichhorn (Herausgeber): Zeitschrift für geschichtliche Rechtswissenschaft, Berlin, 1815 – 1850)
Forrás: Wikipedia;
