forrás: M1 Summa
Franciaország és Németország a világ öt legnagyobb fegyverexportőre közé tartozik az Egyesült Államok, Kína és Oroszország mellett. A diktatúráknak és válságövezetekbe eladott fegyverek az önkényuralmak és háborús konfliktusok megszűnésével szabadon kerülnek a feketepiacra, így az iszlamisták kezébe.
A világon évente 12 milliárd töltényt gyártanak, ami majdnem kétszer annyi, mint a Föld népessége. Világszerte óriási ütemben nő a fegyverkereskedelem. A globális piac – beleértve a nehézfegyvereket is – 14%-kal nőtt az elmúlt négy évben.
Ők a legnagyobbak
2014-ben a világ öt legnagyobb fegyverexportőre az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, és Németország volt. Ezek az országok adták a világ fegyverexportjának 75%-át.
A világ fegyverpiacát mindössze 45 cég uralja: az első a Lockheed Martin, a második a brit BAE Systems, a harmadik pedig a Boeing.
A három vállalkozás együtt 2 ezer milliárd forintnak megfelelő profitra tesz szert évente. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a cégeknek csak a profitja annyi, amennyi jövedelmet Magyarországon két és fél hét alatt előállítunk.
A feketepiacon köt ki a fegyverek egy része
Szakértők szerint a legnagyobb probléma, hogy a legálisan gyártott fegyverek egy része a feketepiacon cserél gazdát.
„Sajnos nagyon veszélyes, nemcsak a terrorizmusra, hanem a szervezett bűnözés miatt is. Megszűntek olyan országok diktatúrák lenni, mint például Líbia, így fegyverek milliói kerültek illegális kereskedők kezébe. Ennek nagy része a Földközi-tengeren átkerült Franciaországba, Olaszországba, és így természetesen eljuthat bármelyik európai országba” – mondta Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő a Summának.
Francia lapok szerint a Charlie Hebdo elleni, tavaly januári támadás három elkövetője például mintegy 25 ezer euró értékű fegyverarzenált halmozott fel.
Több mint egymillió löfegyver csak Bosznia-Hercegovinában
Szakértők szerint két fegyvercsempész-útvonal vezet a Balkánról Franciaországba: az egyik Olaszországon át, a másik pedig Szlovénián keresztül.
A balkáni fegyvercsempészet a 90-es évek háborúinak kitörése óta virágzik. A becslések szerint csak Bosznia-Hercegovinában 1,1 millió lőfegyver van, közülük 750 ezer illegális kezekben.
A helyzetet súlyosbítja, hogy az évek során megváltozott a vásárlók köre, hiszen míg korábban inkább bűnszervezetek vettek fegyvert a Balkánról, ma már főleg iszlamisták kezébe kerülnek a harci eszközök.
„A brüsszeli és a párizsi merénylők is a lőfegyvereket – az AK47-es gépkarabélyokat -illegális fegyverkereskedőktől szerezték be az interneten, ún. sötét oldalakon, dark roomokon keresztül, ahol burjánzik a fegyverkereskedelem.” mondta Georg Spöttle.
Líbia az egyik fő forrás
Egy Líbiai közösségi oldalon például gépfegyvert, rakétát, gránátvetőt és légvédelmi rakétát is lehet vásárolni.
Muammar Kadhafi líbiai diktátor 40 év alatt hozzávetőlegesen 30 milliárd dollárnyi fegyvert halmozott fel.
Kadhafi uralma alatt szigorúan szabályozták a fegyverkereskedelmet az országban, és az internetelérés hiánya miatt a feketepiac is kisebb volt.
A diktátor 2011-es halála óta viszont kikerültek a feketepiacra a fegyverek, amelyeket már online is meg lehet vásárolni Líbiában.
Alkatrészenként csempészik Európába a fegyvereket
Az Európát sújtó migrációs válságban sok fegyverkereskedő ellenőrizetlenül léphetett be a Schengeni övezetbe.
Szakértők szerint a terroristák sokszor az ún. „hangya módszert” alkalmazzák, vagyis csupán alkatrészeket csempésznek kontinensünkre, amelyeket később összeraknak.
Az Európát érő terrortámadások nyomán Belgium és Franciaország szigorította a fegyverviselési törvényt, és súlyosabb büntetés jár az illegális fegyvertartásért is.
Emellett tervben van egy uniós egységes regisztrációs rendszer bevezetése, amely újabb eszköz lehet a Balkánról származó csempészet felszámolásában.
