A település területi elhelyezkedése és története
Erdőhorváti Magyarország északkeleti részén Borsod – Abaúj – Zemplén megyében a Zemplén hegység alján helyezkedik el. Azon felül is a sátoraljaújhelyi járás egyik kis faluja. Hegyes vidék. A Bodrog folyó jobb oldalán van. Hozzá legközelebb eső város a történelmi nevezetségeiről is híres Sárospatak. Közvetlen településszomszédja Tolcsva, Komlósak és Háromhuta.
Története az alábbiakban foglalható össze:
Már a XIV. században is szerepel 1353 – ban állítólag Pálos kolostort építettek a községben, erről a kolostorról emlékezik meg 1814 – be egy egyházi felügyelői láthatóak voltak. A terület első biztosai a Pálosok lehettek. 1398 – ban a község neve Horváti alakban fordul elő. Nevét az akkortájt itt birtokos családról kaphatta. Középkori történetét nagy homály fedi. Csak akkortól ismertebb, hogy 1647 – be Lórántffy Zsuzsanna megszerezte és a Rákóczi birtokhoz csatolta. A Rákóczi – féle szabadságharc bukása után Horváti a Traubon, majd Bretzeinwkeim család tulajdona lett, de tőlük nem a Windischgraetz család hanem a Benst, majd a Waldlott család tulajdona lett. Egyhangú története volt amire elzártsága nyomta rá a bélyeget. Mára XV. századtól Melegmál, Agáros, Szúnyog, Kalap és Véghegy nevű határrészein jó borokat termelt. A Horváti bor keresett volt, mert állandó volt a színe, nem tört meg akármien hosszú szállítás alatt sem. Szőlő művelésein kívül fő kereseti forrása volt az erdő. 1851 – ben 1344 lakost tartottak nyilván, 1912 – ben 273 házban 1311 lakosa volt. Itt is óriási pusztításokat végzett a filoxér. 1923 – ban a község mélyebben fekvő részein árvíz pusztított, a rá következő háború pedig harminc áldozatot követelt a kis községtől. A község csak 1884 – óta tartozik Zemplénhez. Óhuta és Középhuta nevű dűlői a hajdani üveghutáinak emlékét őrzi. Történetét tekintve más monda is ismert. Eszerint valamikor ezt a községet Háromlábúnak hívták még a tatárjárás lőtt, mert három hegy tövében három völgyben feküdt. Mikor a tatárok elpusztították a községe és IV. Béla itt járt összeszedte a megmaradt magyarokat, akkor azt mondta: ne legyetek széjjel össze tartsatok! Gyertek le a völgybe, ezt a tölgyest vágjátok ki! Ebből lett Erdőhorváti neve: Az erdőt hord ki, és vágd ki! Sajgó Tamás és Váraljai Ferenc a falu öregjei a ma is használatos hegyek nevéről ismernek mondát.
Így például:
Fekete hegy : A Fekete hegy várfalai arra emlékeztetnek, hogy ott egy ősi vár volt, amikor a magyarok bejöttek. De a vár praktikával lett bevéve valamelyik Árpád – vezér elvette ennek a vár kapitányának a lányát és így meghódoltak.
Éhenholt domb: Ugyancsak abban az időben volt még egy nevezetes hely, amit Éhenholt dombnak neveztek. Azért kapta a nevét mert onnan menekültek ki a tatárok elől, és ha a tatárok több napig nem mentek ki addig azok nem ettek, volt rá eset, hogy gyerekek meghaltak éhen mert nem mertek bejönni a községbe.
Véghegy: Onnan kapta a nevét, hogy akik a tatároknak ellenszegültek és nem engedelmeskedtek oda vitték ki őket és ott végezték ki.
Pusztavár: A Husziták építették valamikor itt a Pusztavárat. Annak idején amikor a vár épült még nem volt a hegyen víz. Ezért ástak kutat, olyan mélyre lementek, hogy forrást találjanak ami ellátta vízzel az építkezést. Későbbi időkben az említett Pusztavár Rákóczi Ferencnek került a tulajdonába. Ez a vár összeköttetésben volt a Sárospataki várral olyan alagúttal ahol kocsival is lehetett közlekedni. Amikor az ellenség üldözőbe vette lovával menekült, és a lóra visszafelé tette a patkót. Így sikerült megmenekülnie.
Jánoska – Várja: A község határában még mindig van egy nevezetes erdőrész Jánoska Várja. Onnan kapta a nevét, hogy amikor a Cseh rabló lovag itt járt fia is itt volt János. Az letekintett a hegy kőszikla ormáról, lebukott és szörnyet halt.
Könyörgő: Amíg a filoxéra ki nem pusztította a szőlőket volt egy régi népszokás. Volt 24 szőlőpásztor, a pásztorbíró volt a pásztorok felett. A Könyörgő dombon volt egy kő oda jártak a pásztorok minden este imádkozni. Ugyanott volt az ítélethirdetés is. Mikor valameik pásztor vétett a pásztorbíró a bűn súlyossága szerint megvesszőzte a pásztort. Ez az akkori törvények szerint velejárója volt az igazságszolgáltatásnak.
A lakosság a felszabadulás előtt báró Waldbott földjén dolgozott. A föld nagy része akkor a báró tulajdonában volt. Volt néhány (5) kisbirtokos is. Emellett a falu papjának 25 holdnál nagyobb földbirtoka volt. A felszabadulás után a bárói birtok szétosztásra került. Földjét a nincstelenek, és azok az emberek kapták akik a felszabadulás ügyében tevékenykedtek.
Római Katolikus
Római Katolikus templom
Volt Római Katolikus iskola
1353 – ban a falu fölött felépült a pálosok zárdája, ennek romjait jelen évszázad elején még látták, a helyet „barátok zárdájának” nevezték. A falu birtokjoga 1647 – től a Rákóczi fejedelmi családé volt. A lakosság a XVII. században már a református hitet vallotta és az ismeretlen időben felépített templom is az ő birtokukba került. De 1671 – ben a katolikus hitre térő Báthory Zsófia – özv. II. Rákóczi Györgyné – a templomot visszaadta a katolikusoknak.
1693 – ban a hegyaljai plébánosok azt panaszolták Fenesy egri püspöknél, hogy a reformátusok Újhelyen, Tolcsván, Bényén, Horvátiban megkísérlik visszaállítani nyilvános vallásgyakorlatukat. Visszatért tehát a református prédikátor s Telekessy püspök 1699. évi összeírása nem jelez Horvátiban katolikus plébánost. 1703 és 1705 között ugyan rövid időre megindult a plébánia működése, de az 1705. évi szécsényi országgyűlés a hegyaljai templomokat visszajuttatta a reformátusok részére. A Rákóczi szabadságharc végén Lipót királynak 1710. márc. 5. – éről, illetve I. Józsefnek 1710. szept. 10 – ről keletkezett rendelkezése azt írta elő, hogy mindazon templomokat, plébániákat, iskolákat, javadalmakat, ájtatos alapítványokat, melyeket a reformátusok Rákóczi felkelése alatt elfoglaltak, vissza kell adni a katolikusok részére. E rendelkezés végrehajtásaként gróf Pálffy János mint a király megbízottja 1711. szept. 26 – án az erdőhorváti templomokat a parókiával együtt azon indoklással adta vissza a katolikusok birtokába, hogy a templom és a plébániaház eredetileg a katolikusoké volt, és köztudomás szerint a plébánost a felkelés alatt űzték el. 1711 után mégsem tudták működtetni az erdőhorváti plébániát. A visszakapott fa templom nem volt tőbbé használható, rövidesen dőlni kezdett a fából épült paplakkal együtt. 1713 – ban a mádi plébános szedte az erdőhorváti malom szombati vámbevételét, 1733 – ban viszont már Tolcsván filliája volt az erdőhorváti katolikus lakosság, a falu birtokjoga pedig Trautson hercegségé lett.
1773 augusztusában Trautson herceg a plébánia visszaállítása iránt kezdeményező lépéseket tett: a plébános tartására évi 50 Ft fizetést
rendelt regéci uradalmi pénztárából, majd plébánosnak bemutatta Kanyitzky János mádi káplánt.1773- novemberében a tolcsvai plébános engedélyt kért az újonnan épített kápolna megáldására, december 1 – én pedig Kanytzky, az első plébános elfoglalta hivatalát és jelentette, hogy hallgatóinak csak fele fér be a kis kápolnába. A paplak is alkalmatlan építmény volt.
Kanyitzky halála után utódja, Hutiray András plébános 1787 – ben a kegyuraságtól kieszközölt pénzen szilárd anyagból építette a jelenlegi templomot, majd a paplakot. A harangokat Tolcsváról hozták át s eleinte a protestánsokkal közösen használták. A plébánia templom titulusa: Szent Kereszt megtalálása.
Az új plébánia leányegyházai voltak a visszaállításkor: Rákócziiak egykori regéci uradalmához tartozó Alsó-Középső-Felsőhuta, később a regéci üveggyár és Komlóska község.
Középhutában 1870- ben Trabeczky József adományából templom épült, Szent Anna tiszteletére. A Háromhuta elnevezés az 1905. évi egyesítésük folytán keletkezett.
Erdőhorváti Református Egyházközség
Jézus mondja: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek” (Mt11.28). A XVI. században református hitre tért lakosság használatba vette az ismeretlen időben épült régi templomot. Az 1595. évi jelentés, már református templomról ad hírt. 1671- től többször gazdát cserélt a templom, míg 1771. szeptember 26.-án végleg elvették a reformátusoktól, akik egy borházból alakítottak ki istentiszteleti helyet. De már 1785-90 között megépült az új templom, majd 1889-ben tornyot is építettek hozzá. Ez a templom megavult, a jelenlegit Katona György sárospataki építész tervei alapján építették, 1910-11-ben. A templomban 250 ülőhely van, 1929-től szól a jelenlegi orgonája. Tornyában két harang lakik. Régebbi harangjának az volt a felirata: „Kitárva az Isten háza, halljátok a harangot, jertek hívek dicsérjétek az egy Örökkévalót! „
Mint minden református templom mellett iskola is működött. A ma is meglévő iskolát 1949- ben államosították, majd a termelőszövetkezet használta. Jelenleg gyülekezeti teremként vette birtokba újra az egyház Ez az iskolaépület 1886-ban épült.
A gyülekezet az 1970-es években új lelkészlakást épített, ami jelenleg üresen áll, de nyáron a gyülekezeti teremmel együtt táborozásra alkalmas a festői környezetben.
A lelkészi szolgálatot a református hívek Vámosújfaluból kapják.
Istentiszteletek ideje vasárnap és ünnepnapokon délelőtt 11 óra, és délután 3 óra. Advent első vasárnapjától húsvét nagyhétig csütörtök esténként is van istentisztelet az immár gázfűtéses templomban.
A gyülekezet helyettes lelkésze Dr. Sándor Endréné, aki férjével felváltva prédikál itt. A gyülekezet gondnoka: Komáromi Ferenc, pénztárosa: Jeddi Ferenc.
Minden hutai és komlóskai reformátust és kirándulót várunk az istentiszteletekre. Vámosújfaluban pedig a Kálvin Kiadó lerakata működik, ahol református könyvek vásárlására van lehetőség egész évben.
Erdőhorváti Görög Katolikus templom
A templom alapkövét még a két világháború között helyezték le, és a templom fundamentumát közvetlenül a második világháború előtt építették, majd a hetvenes években folytatódott a templom építése, közadakozásból és az erdőhorváti hívek társadalmi munkájából.
Ez a templom Erdőhorváti legfiatalabb temploma, es a legkisebb a felekezet. Erdőhorvátiban 146 fő a Görög Katolikus hívek létszáma.
A Felszentelés éve: 1976 A templomot Dr. Timkó Imre hajdúdorogi megyés püspök szentelte fel. Előtte a jelenlegi Erdőhorváti Általános Iskola területén az egykori tornatetem, a mostani könyvtár területén volt a kápolna.
1950 – ig működött a felekezeti iskola a kápolnában, és 1976 – ig az új templom felszenteléséig kápolnaként szolgált.
Mai napig a hívek szeretettel emlékeznek a templom építése idején szolgálatot teljesítő parókusra Iváncsó Tibor esperes úrra, aki a templom építése idején nagyon összekovácsolta a Görög Katolikus híveket.
Napjainkban a templomi szertartások rendje:
Minden vasárnap és minden Görög Katolikus hétköznapi ünnepen délelőtt 9 órakor , és minden szerda délután 16 órakor van liturgia (szentmise) a templomban.
Programok,látványosságok
Lovaglási lehetőség a Forrás tanyán, ahol gyermekek és felnőttek egyaránt megtalálják segítő társukat a természet bebarangolásához. Lovak bértartását, is vállaljuk és különböző fajtájú lovak kaphatóak
Érdeklődni lehet Szilágyi Antalnál tel: 0620/593 1195
Pünkösdi ünnepség 2006 – ban. Fényképek megtekintésevideó megtekintése Majális 2006 – ban Fényképek megtekintésevideó megtekintése
Annabál Óhután 2006 – banFényképek megtekintése videó megtekintése Pünkösd 2007 – ben
A Nyíregyházi Főiskola Színházi Műhelye az Erdőhorváti Pünkösdi ünnepség alkalmából előadták A lónak vélt menyasszony című darabot Belinszki József rendezésében.
Erdőhorvátiban és környékén számtalan élménnyel gazdagodhat az év bármelyik évszakában. A természet közelsége itt mindenkit megérint. Aki kikapcsolódásra és pihenésre vágyik, jól dönt, ha községünkben keres szállást, akár gépkocsival, kerékpárral vagy gyalog érkezik. A községben több átlagos nyitva tartású bolt, egy orvosi rendelő, és posta is működik. A környező területek nevezetességei a jó buszközlekedés miatt könnyen elérhető, ezért sok túrázó válassza bázisterületének. Tavasztól csoportoknak, táborozóknak is biztosítanak helyet.
Érdemes megtekinteni a hagyományairól híres pincesort, a muzeálisnak minősülő régi lakóházakat, és a község három templomát. A pincefalakon különleges a térségre jellemző penész alakult ki ami fontos szerepet tölt be a zamatos bor kialakulásában.
A túrázók az első nap fáradtabbak a jó levegő miatt, de másnap frissen madárcsicsergésre ébrednek.
Erdőhorváti térségében az országban egyedülálló ásványokat találhatnak az ásványgyűjtők.
Akár gyalog is több tiszta vizű forrást felkereshetnek, közben megcsodálhatják az erdő állatait.
Az erdőben találhatnak szezontól függően többféle gombát köztük a gombák királyát, az ízletes vargányát.
Figyelem: Csak azt a gombát szedje, amit ismer, fogyasztás előtt minden esetben vizsgáltassa meg szakértővel. Az ehető gomba is mérgezővé válik, ha egy kosárba teszi mérges gombával. A gombamérgezés halált okozhat!!!!!
Erdőhorvátiban három patak fut össze és a patakban pisztrángok élnek, ami csak a legtisztább vízekre jellemző.
Külön programot jelent a környező várromok meglátogatása, amire érdemes egy-egy napot rászánni. Derűs időben látható Komlóska irányában a Puszta vár romja, ami egykor a Rákóczi család tulajdonában állt.
Nem messze található a Regéci vár romja, a vár teljes feltárására még nem került sor. Itt várfalakat és pincemaradványokat találnak.
Érdemes ellátogatni a történelmi nevezetességeiről híres Sárospatakra is. A Sárospataki várba a belépő ingyenes Itt Múzeum és kiállítások találhatóak. Híres még a város könyvtára és fürdője is.
Cím: ErdőhorvátiKassai u. 98
Tel: +36 (47) 338 418
E-mail: [email protected]
Web: http://horvati.extra.hu/