forrás: CsP – hirado.hu
Gyűlnek a fekete felhők az online szálláshely-szolgáltatók feje felett. Egy korábbi cikkünkből kiderült, hogy az ilyen módon közvetített ingatlanokban megszálló külföldiek sokszor a közösségi együttélés minimális szabályait sem tartják be, megnehezítve ezzel egyre több társasház lakójának életét. A másik komoly problémát a tiszta működtetés jelenti, hisz egy tanulmány szerint az Airbnb-szállásadók 70-80 százaléka nem fizet adót. A kormány ezért újraszabályozhatja a piacot, az adóhivatal pedig már korábban komoly ellenőrzést indított az adóelkerülés megfékezése érdekében. Az elmulasztott számlaadás miatt akár egymillió forintos bírságot is kiszabhat a NAV.
Sharing economy – halljuk manapság egyre többször, egyre több helyen. A megosztáson alapuló gazdaság az internet és az okostelefonok elterjedésével az élet újabb és újabb területeire férkőzik be, és kínál alternatívát az olyan mindennapi élethelyzetekre, minthogy miként jussunk el A pontból B-be a taxizásnál olcsóbban, vagy hogy hol szálljunk meg, ha külföldre utazunk, de az szállodák helyett csak egy szobát bérelnénk, jóval kevesebbért.
Az adóelkerülés melegágya
Az ilyen internetalapú szolgáltatások hasonló rendszerekre épülnek, így előnyeik és hátrányaik terén sincsenek lényeges különbségek közöttük. Előbbiek közé tartozik főleg a biztonság, hisz kizárólag online lehet lebonyolítania a fizetést, az ebből adódó átláthatóság, illetve a kötelező értékelő rendszer, amely kiszűri az ügyeskedőket és szabályozza a piacot.
A szolgáltatások legnagyobb hátránya azonban, hogy a rendszernek nincs hatása arra, a használója lerója-e adókötelezettségét, éljen bárhol a világon, így nagyon sokan feketén működnek.
Egy Terézvárosban készült kutatás is megmutatta, hogy az Airbnb-szállásadók 70-80 százaléka, vagyis négy lakásból három – szándékosan vagy az ismeretek hiányában – nem fizet adót. Ez egyébként egybevág a nemzetközi felmérésekkel is. A tanulmányhoz felhasználták az önkormányzati nyilvántartásokat, az Airbnb oldalán elérhető adatokat és személyes interjúkat is készítettek – magyarázta a hirado.hu-nak az egyik kutató, Karakasné Morvay Klára, a Budapesti Gazdasági Egyetem adjunktusa.
Világosak a szabályok
Pedig e tekintetben a jogszabályok egyértelműen fogalmaznak, és nemrég a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is kiadott egy közleményt, hogy tisztázza az esetleges félreértéseket.
Ahogy a NAV írta: „online foglalási rendszeren – például az Airbnb-n vagy más hasonló rendszeren – keresztül akár egy vagy több szobát, akár egy teljes ingatlant szálláshelyként bérbeadó magánszemély a szolgáltatás üzletszerűségére tekintettel az áfatörvény alapján adóalanynak minősül, adószám kiváltására köteles és az általa nyújtott kereskedelmi-szálláshely szolgáltatás tekintetében számlakibocsátási kötelezettség is terheli.”
A magánszemélyek a szálláshely-szolgáltatási tevékenységhez többféle tevékenységi forma és adózási mód közül választhatnak. Legtöbben ezt nem egyéni vállalkozóként, hanem adószámos magánszemélyként folytatják.
A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásra 18 százalékos adókulcs vonatkozik. Bizonyos törvényi feltételek fennállása esetén az adóalany alanyi adómentességet választhat, ez esetben a szolgáltatás után nem kell áfát fizetnie.
A tevékenység személyi jövedelemadózása során egy – nem egyéni vállalkozóként adózó – magánszemély kétféle módon állapíthatja meg adókötelezettségét. Az egyik az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint történik, azon belül vagy tételes költségelszámolással, vagy pedig a 10 százalékos költséghányad módszerével megállapított jövedelemszámítási szabályokat alkalmazva. A másik lehetőség, hogy a tételes átalányadózást választja.
Az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint meghatározott jövedelmet 15 százalékos személyi jövedelemadó, valamint 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli.
A tételes átalányadózás csak akkor választható, ha a magánszemély a tevékenységet a tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő ingatlanban folytatja. Az éves összege szobánként 32 ezer forint, ezen felül a tételes adó 20 százalékának megfelelő összegű egészségügyi hozzájárulást is be kell fizetni.
Ezen felül a helyi önkormányzat jogosult az idegenforgalmi adóra, a szállásdíj bevétel 4 százalékára. Ha pedig kivetettek szálláshely-szolgáltatás miatt különadót is, akkor az még négyzetméterenként 1500-2000 forintot évente.
Akár egymillió is lehet a büntetés
Az adóhivatal tavaly nyáron komoly ellenőrzésekbe kezdett az adóelkerülés felszámolása érdekében. Megkeresésünkre a NAV azt közölte, hogy az ellenőrzések alkalmával elsődlegesen a nyugta- és számlaadási kötelezettség teljesítését, valamint adott esetben a foglalkoztatás bejelentésének szabályszerűségét vizsgálják. Aki elmulasztja a szolgáltatás után kiállítani a nyugtát, vagy a számlát, akár 1 millió forint mulasztási bírsággal is számolhat.
Az adóhivatal, ha indokoltnak látja, utólagos ellenőrzésére irányuló vizsgálatokat is elrendelhet a valós adókötelezettség megállapítása érdekében. Ebben az esetben a jövedelmét eltitkoló szállásadónak meg kell fizetnie az eltitkolt adót, illetve a szankcióit. Szándékos adóeltitkolás esetén az adóhiány 200 százalékát szabhatja ki adóbírságként a NAV, illetve késedelmi pótlékot számít fel, amelynek mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese.
Léphet a kormány
Országos szinten már körülbelül 10 ezer ingatlant adnak ki az Airbnb segítségével. Budapest a maga 7-8 ezer lakásával, házával kiemelkedik, és ezek adják a fővárosi kereskedelmi szálláshelyek nagyjából 5 százalékát, komoly konkurenciát jelentve az alacsonyabb besorolású szállodáknak – mondta Niklai Ákos.
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke nem szeretné a tevékenységet betiltani, de szabályozást sürgetett a magánszállások ügyében.
A Magyar Időknek nyilatkozó kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztos szerint rövidesen döntenek a szükséges lépésekről. Szatmáry Kristóf elmondta: a hamarosan a kormány elé kerülő jogszabály célja, hogy egyértelmű kereteket szabjon a magán- vagy turisztikai célú ingatlan-bérbeadások feketézéssel érintett piacán.
A jövő évtől így háromban maximalizálnák egy magánszemély számára a bérbe adható ingatlanok számát, és regisztrálniuk kell majd magukat az adóhivatalnál. Az eddigi terheket egységesítik, és az érintetteknek várhatóan négyzetméterenként 1500 forint átalányadót kell majd fizetniük évente. A Miniszterelnökség miniszteri biztosa szerint az adó mértéke kedvezőbb lesz a mostani körterheknél.
Kevés még a konkrétum
A tervekkel kapcsolatban megkerestük Zara László adó- és Borsi László ingatlanszakértőt. Előbbi úgy vélte, mivel jelenleg többféle adózási forma közül választhatnak a szállásadók, és számos részlet nem derült még ki a várható változásokról, ezért nehéz megítélni, hogy a lépés könnyítést, vagy szigorítást jelent-e adózási szempontból.
Borsi László szerint a tervezett szabályozás részben átalakítja majd a piacot, jelenleg ugyanis nem egyedi eset, hogy valaki 80-100 lakást is airbnb-zésre használ. „Ezek eltűnhetnek, bár a magyar embert ismerve minden megoldható és kijátszható” – fogalmazott. Az adózás azonban vélhetően kevésbé lesz ilyen, ha a NAV megfelelően ellenőriz – húzta alá.
Mégsem változtatnak?
Szatmáry Kristóf szerdai nyilatkozata után közleményt adott ki a nemzetgazdasági tárca is. Mint írták: „a lakáskiadásról szóló állítólagos adóelképzelésekről a sajtóban ma megjelent hírekre reagálva a Nemzetgazdasági Minisztérium leszögezi, hogy a kormány tegnap az adócsökkentés és otthonteremtés költségvetéséről tárgyalt. Semmilyen más, a sajtóban felhozott javaslat nem szerepelt a napirenden, ilyen irányú javaslatot a kabinet nem támogatott.”
